Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-105

32 Àz országgyűlés képviselőházának 105. ülése 1932 június 16-án, csütörtökön. sorsdöntő órákat a magyar. Lelkiismeretünket, a józan magyar észt, szenvedő családtagjaink, sokmillió magyar testvérünk aggódó arcát kell megkérdeznünk: akarunk-e élni, vagy nem? Világtörténelmi magunkrahagyatottságunk évszázadokon át 'bizonyította, hogy sohasem számíthatunk a megpróbáltatás nehéz órájá­ban másra, mint önmagunkra, ősi erőnkre. Bár­mennyire is figyelte aggódó együttérzéssel a magyar nemzeti társadalom a külföldi testvér­nemzetek ibátor öntudatraébredésének nehéz küzdelmeit, Mussolini, Kemal, Hitler új orszá­gának megalapítását, bármily csodálattal adó­zunk is Európa új nemzeti államférfiainak, bármennyire is áthat bennünket példájuk köve­tésének történelmi szükségszerűsége: meg kel­lett értenünk, hogy a magunk földjén, a ma­gunk faj testvérei között, a sajátos magyar klíma levegőjében csak színtiszta magyar moz­galom törhet diaidalra. Elavult dogmák,' bemohosodott pénzügyi elméletek, a nemzetközi kapitalizmus kapzsi ki­növései rommá tették Európa egész társadal­mát és koldussá a dolgozók millióit, A kapi­talizmus nemzetközi szervezettségével szemben nem állhat helyt más a dolgozók életéért, mint a nemzeti gondolat Európaszerte összefogó kap­csolatainak ereje. Bent az országban mi magunk ismerjük népünk bajait, panaszait, kívánságait, lelkének legtitkosabb vágyait és iái nemzet boldogulása elé tornyosuló akadályokat. Célkitűzéseink, vá­gyaink,^ útjaink, eszközeink nem lehetnek semmiféle részletükben sem mások, mint ma­gyarok. Magyar nacionalistáknak valljuk ma­gunkat. A nap éltető sugara sütni kezd Európa minden táján a nemzeti megújhodás remény­sugarain át. Kelőben van a nemzeti öntudatra ébredt országok napja és ebben a nagy európai közösségben, az új nap éltető sugara alatt ihe­lyet akar a magyar nemzet. Kifelé tehát barátunk mindenki, aki tuda­tára ébredt egy igazságosabb, új világrend ki­alakulásának. Természetes tehát, hogy keres­sük és meg is találjuk a kapcsolatot az új nagy külföldi nemzeti megmozdulások kiváló államférf iáival, akik felé magyar szívem egész melegével küldöm ez ifjú magyar mozgalom minden lelkes tagjának tisztelgő köszöntését. Kísérjék jóindulattal és megértéssel ezt az új mozgalmat itt a Duna medencéjében. A mi sorsunk sokkal tragikusabb, megpróbáltatá­saink sokkal súlyosabbak, de az övékéhez hsú­sonló nemzeti megmozdulásunk minden önzet­len célkitűzése éppoly kristálytisztán lebeg előttünk, mint amilyen céltudatosan ők vívták meg nemzeti programma uk, előretörésük nagy ütközeteit. Mi első lépésünk ünnepi pillanatában hódo­latteljes tisztelettel fordítjuk fejünket, fegyel­mezett sorainkat a legelső magyar ember felé, kinek példaadó fájszeretete, valamennyiünkért aggódó lelke egy a magyarság lelkével. T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy bejelentsem a Nemzeti Szocialista Magyar Földmíves- és Munkáspárt megalakulását és ismertessem mozgalmunk lényeges programm­pontjait. {Olvassa:) «1. A nemzeti szocialista mozgal­mat a magyar élniakarás, a nemzeti öntudat előretörése keltette életre minden nemzetközi irányzattal és törekvéssel szemben A nemzeti szocializmus az egyes társadalmi osztályok kiegyensúlyozott együttműködésére törekszik és megdönti ia nemzet erkölcsi ós eszmevilágától teljesen idegen népelem nemzet­pusztító és életsorvasztó hatalmát és a magyar testvér érvényesülését és boldogulását minden törvényes eszközzel, mindenkivel szemben meg­védi és elősegíti; igazi békét, rendet, jólétet é* szabadságot biztosít; tiszta erkölcsöt, tisztes­séges gazdasági és kereskedelmi helyzetet, köz­életi tisztaságot, becsületes nemzeti életet te­remt, szóval a nemzet alapkövévé teszi a mo?­galom legfontosabb jelszavát: közérdek az ön érdek előtt. 2. A magyar nemzeti szocialista mozgalom a valláserkölcsi világnézet és a pozitív keresz­ténység alaipján áll, követeli tehát a vallás­ellenes agitáció szigorú üldözését és minden dolgozó magyar vallásos érzelmének fokozott védelmét. 3. Követeljük Magyarország 1914. évi terü­letének visszaállítását, valamennvi magyarnak egyesítését Nagy-Magyarországon. Nem ismer­jük el ia békeszerződéseket, nem ismerünk győ­zőt és legyőzöttet. Követeljük a megszállott területeken okozott óriási károk. megtérítését, a jóvátételek és egyéb háborús terhek törlését és a teljesített fizetések visszaéíttését. Köve­teljük és biztosítjuk hazánk egész területén minden más anyanyelvű őslakosság teljes kulturális szabadságát és autonómiáját. 4. Követeljük a nemzeti, függetlenség fenn­tartását ós annak legmesszebbmenő biztosítását minden törvényes eszközzel és mindenkivel szemben 5. Követeljük <,az érdek- és politikai kép­viseleti választások minden fajára kiterjedő általános, egyenlő,, titkos és kötelező választói jogot, követeljük minden dolgozó magyar em­beri méltóságának és szabadságjogainak foko­zottabb törvényes védelmét, 6. Követeljük, hogy minden állampolgárnak egyenlő jogai és kötelességei legyenek. Bizto­sítani kívánjuk, hogy a magyar ész, magyar tehetség és magyar szorgalom szabadon érvé­nyesülhessen és felvesszük a (harcot a protek­ció rendszere ellen, mely a nemzet nagy kárára megakadályozza az értékes emberek természetes kiválasztását és egyéni boldogulását. Követel­jük, hogy új magyar állampolgárságot a jövő­ben csak nemzettag kaphasson, nemzettag pe­dig csak turáni vagy árja származású egyén lehet. 7. Követeljük, hogy a nem kívánatos ide­gen elemek^ további bevándorlása megakadá­lyoztassék és valamennyi, a háború után be­vándorolt nem nemzettag és 1914. év óta be­vándorolt mindazon egyén kiutasíttassék, aki bármilyen nyereségvágyból elkövetett vagy nemzetellenes bűncselekmény miatt a bíróság által jogerősen elítéltetett. Követeljük, hogy munkaalkalmaknál elsősorban magyar állam­polgárok vétessenek tekintetbe. Amíg magyar munkanélküli, állásnélküli van, idegent alkal­mazni ne lehessen. (Helyeslés jobbfelől.) 8. Tekintettel arra az irtózatos pénz- és véráldozatrai, páratlan szenvedésre, melyet a világháború a, magyar néptől követelt, a há­ború révén való személyi haszon és meggazda­godás a nemzet elleni bűncselekménynek tekin­tendő. Követeljük ezért minden háborús va­gyonnak nemzeti célokra való teljes igénybe­vételét. 9. Követeljük, hogy mindazon egyéneknek a vagyona, akik az 1880. év óta üzérkedés cél­jából vándoroltak az országba, továbbá mind­azon egyének vagyona, akik az ország sorsá­nak intézésében eddig résztvettek, vizsgáltassék felül és az a vagyon, amely nem normálisan,

Next

/
Thumbnails
Contents