Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-113

â72 Az országgyűlés képviselőházának 11$, Fenyő Miksa: T. Ház! Ugyanazokat a szempontokat ... Elnök: Bocsánatot kérek, hogy a képviselő úr beszédébe közbeszólok, de elfelejtettem a házszabályok szerint előírt kötelességemhez képest feltenni a kérdést, vájjon kívánja-e a Ház valamely tagja, hogy az előadó úr most beterjesztett módosítása tárgyalás céljából a bizottság elé utasíttassék? (Nem!) Ha senki sem kívánja, akkor az érdemleges tárgyalásba kezdünk. Fenyő képviselő urat illeti a szó. Fenyő Miksa: Ugyanazokat a szempontokat vagyok bátor a t. Ház szíves figyelmébe ajánlani, amelyeket előbb, a 14. §-nál kifejtettem. Az államgazdaságnak és a magángazdaságnak a mellett az egysége mellett, amely a háború alatt és a háború óta kifejlődött, ma tulajdonképpen a helyzet az, hogy minden gazdasági üzem, és mint bátor leszek rámutatni, nem egyedül az ipari üzemek, hanem a mezőgazdasági üzemek is, valamely vonatkozásban szerződési vagy üzleti viszonyban vannak az állammal. Az állam beszerzései, az Államvasutak beszerzései, az állami üzemek, gépgyárak, vasművek beszerzései, de egyéb közhatósági üzemek beszerzései révén minden egyes ipari vállalat, még pedig nemcsak a nagyipari vállalatok, hanem a közép- és kisipari vállalatok is — az utóbbiak főleg a közszállítások révén, ahová az utóbbi időben különösen a honvédelmi minisztérium részéről mind nagyobb mértékben vonatnak be, — valamely szerződési viszonyban vannak az állammal. De nemcsak azért vannak szerződési viszonyban az állammal, mert az államnak szállítói, hanem szerződési viszonyban vannak az állammal, mint az állami üzemek vásárlói is. Az államnak bányái vannak, a vállalatok vásárolnak ezektől a bányáktól szenet. Az államnak vannak kőbányái, — közhatóságoknak is vannak, de én mindig az állam kifejezést használom — amely kőbányáktól a vállalatok vásárolnak követ. Az állami vasművektől általuk előállított acélt és egyéb és a gépgyáraktól gépipari termékeket. De nemcsak az iparra nézve áll ez. Méltóztassék csak kissé utána nézni, merem állítani, hogy ebben a krízisben, amelyet most a mezőgazdaság átél, mindezek az intézkedései az államnak, amelyekkel a mezőgazdaságon segíteni akarv majdnem Szükségszerűen és logikusan hozzák a mezőgazdát az állammal szerződési viszonyba. Az elmúlt évben a gabonabevásárlásnál a Futura révén, a gazdák tej szállításai révén az állami tej szövetkezetek részére, a tenyészállat, a nemesített vetőmag dolgában: mindezek olyan szerződési viszonyt involválnak, amely alól egyetlen mezőgazda sem vonhatja ki magát. Mármost kérdezem azt, lehetséges-e, elképzelhető-e a szerződéses viszony, amely egész termelési ágat hoz az állam közelségébe, amidőn nincs olyan magyar ipari vállalat, amely az állammal valami üzleti vonatkozásban ne volna, hogy ebből azt a közvetkezményt vonjuk le, hogy ez a termelési ág kizárandó a törvényhozás munkájából, különösen akkor, amikor ezeknek a szerződéseknek az előfeltételei pontosan egyrészt az 1907 : IV., 1931 : XXI. tcikkben, másrészt az e törvénycikk alapján kibocsátott közszállítási szabályzatban pontosan szabályozva vannak. Bátor vagyok megismételni azt, amit annakidején az általános vitánál erről mondottam, amikor Wolff igen t. képviselő úr utalt arra, hogy a közszállítási szabályzat nem a legtökéletesebb alkotás, hogyannak hibái vannak. Koncedálom ezt, valóban úgy van, hogy a köztese 193Ê június 30-án, osütörtökön. szállítási szabályzat nem tökéletes alkotás és hogy a közszállítási szabályzat revízióra szorul, amint úgy tudom, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr most már az új iparfejlesztési törvény, az 1931 : XXI. te. alapján új közszállítási szabályzat előkészítésén dolgozik; de az, hogy a közszállítási szabályzat nem elég tökéletes, hogy az nem tudja egységesen, pontosan rendezni ennek a kérdésnek minden részletét, szerintem nem szolgálhat alapul arra, hogy kizárassék az a vállalat és minden vállalat, amely az állammal szállítói viszonylatban van. Az én igen t- ügyvédképviselőtársaim hivatkoztak eddigi felszólalásaikban arra, hogy az ügyvédképviselő, amikor valamely ügyet vállal, akkor ezt képviselői minőségében százszoros cenzúrának veti alá. Méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy nincsen olyan gyáriparos, nincsen olyan kisiparos, aki a magyar állammal szerződési viszonyt köt valamely szállítás, vagy az államtól való vásárlás t& kintetében, aki ne ugyanilyen szigorú erkölcsi cenzúrának vetné alá ezt az üzletet, amely cenzúra mellett, az ő morális cenzúrája mellett még van egy külön cenzúra, az, hogy ezentúl minden szerződést hivatalból terjesszenek be a Képviselőház elé, és ezek hivatalból vizsgáltatnak felül. Ahogy ma az előadó úr javaslatából látjuk, eltérőleg az eddigi állásponttól, ez nem abszolút összeférhetőséget állapítana meg, hanem az összeférhetlenségi bíróság meg fogja nézni, hogy történtek-e ennek a szerződésnek kötésénél, amely a közszállítási szabályzat alapján jött létre, kedvezések, tehát nem is különös kedvezések, — gondolom, ezt a szót éppen Wolff t. képviselő úr javaslatára törülték — hanem kedvezések, melyek a képviselőt összeférhetlenné teszik. Ennyi rostán keresztül, ennyi kautélà mellett, ennyi morális és materiális kautéla mellett szerintem arra, aki szerződési viszonyba kerül az állammal, az összeférhetlenséget megállapítani teljesen lehetetlen. Minthogy pedig az a javaslat,- amelyet úgy tudom, Bródy igen t. képviselőtársam nyújtott be, erre az egész termelési osztályra már forgalmilag állapítaná meg az összeférhetlenséget, a magam javaslatának elejtésével szívesen vállalom azt a szigorúbb javaslatot, amelyet az előadó úr az imént beterjesztett. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Bródy Ernő képviselő urat illetti a szóBródy Ernő: T. Képviselőház! Azt mondja az előttem szólott t. képviselő úr, hogy az a javaslat, amelyet én terjesztettem elő, egy egész termelési osztályra kimondja az összeférhetlenséget. Bocsánatot kérek, én az eredeti javaslat mellett állok, tehát ha az eredeti javaslat ezt kontemplálta, akkor rendben van. Egyáltalában csodálkozva nézek magam körül, mert majdnem magam maradok az eredeti javaslat mellett. (Nagy Emil: Belátták, hogy nem volt jó!) Én nem vagyok olyan súlyosan megvetendő ember és mert én kiállók az eredeti javaslat mellett, azért nem lehet engem olyannak feltüntetni, mint aki termelési osztályokat ki akarok kergetni a Képviselőházból. (Vary Albert: Csak meggyőzhetetlen!) Én senkivel sem akarok rosszat tenni, csak a közérdeket képviselem a jogosulatlan magánérdekkel szemben s végre nem tartom helyes dolognak azt, ha itt a Kép viselőiház tiaigja állami szállításokkal foglalkozik. Ez nem a képviselőház kötelessége és nem a képviselő feladata, a képviselőnek egészen más felad-