Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-113
368 Az országgyűlés képviselőházának 113 jelentem ki. Következik a bizottsági szövegezésben a 14. §. Kérem annak felolvasását. Frey Vilmos jegyző (olvassa a là. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólni. Östör József előadó: T. Ház! A 14. §-t a bizottság még további szigorítással fogadta el, mint a múltkoriban előadni bátor voltam» nevezetesen azzal, hogy a 3. és 4. bekezdésben a «kedvezés»-nél a «különös» szót kitörülte, azonkívül pedig magáévátette a bizottság azt, amit a múltkoriban előadtam, hogy az úgynevezett készpénzbeli szubvenciót az iparfejlesztésről szóló törvényeknél törülte, ami alól csupán azt az egyetlen kivételt engedte, hogy pénzbeli segély esetén fennáll az összeférhetlenség. Kévém, méltóztassanak a szakaszt elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ez a szakasz, amely az ipari szubvenció feltételeit állapítja meg az összeférhetlenséggel kapcsolatban, szintén a legfontosabbak egyike. Azt hiszem, hogy az ellen azután már igazán nem szólhat senki, ha azt mondom, hogy sokkal helyesebb volt az eredeti szöveg, mert az eredeti szöveg igazán iparkodott minden új összeférhetlenségi anyagot kivenni ebből javaslatból. Ez a szakasz azonban nemcsak bennehagyja a javaslatban ezt az anyagot, hanem kibővíti és kitágítja, mert amikor az ipari szubvenciónál a pénzbeli segélyt beveszi, akkor ez azt jelenti, hogy pénzbeli segély esetén van szó összeférhetlenségről. De az ipari szubvenció nemcsak pénzbeli segélyre vonatkozik. Minden iparfejlesztési törvényben meg van állapítva, hogy az ipari gyárak milyen szubvenciókat kaphatnak. Kaphatják állami adók, törvényhatósági adók, községi pótadó elengedését, kaphatnak illetékmentességet, gépbeszerzést, tarifakedvezményeket, szóval a szubvenció legszélesebb skálája van megállapítva és ezek közt a pénzbeli segély a legkisebb, különösen a cmiaá viszonyok közt, amikor pénzbeli segélyről komolyan nem isi lehet szó, ellenben az összes többi segélyek fennállanak. Hogyan képzelhető, hogy független legyen az a képviselő, aki ilyen szubvenciók birtokában van, de mem is elég, hogy birtokában van, hialnem újabbat kér és újabbakat kap és ennek ellenére függetlennek állítja magát. Azt hiszem, most már senkinek sem lehet szava az ellen, ha azt mondom, hogy ha a Képviselőház komolyan akar összeférhetlenségi törvényt csinálni és az érdekelteket ki akarja zárni ebből a parlamentből, — mert összeférhetlenségi törvénynek egyedül az lehet a célja, hogy senki, aki érdekejt, ne beszélhessen és ne szavazhasson saját érdekében a közérdek ellenére, — (Ügy van! jobbfelől.) akkor, engedelmet kérek, ha ez a szakasz ilyen módon, ahogyanmost kontemplálják, bennhagyatik a törvényjavaslatban, az az eredeti szakasszal szemben súlyos visszaesés. Az eredeti szakasz jót akart, az eredeti szakasz helyeset akart, az eredeti szakasz kizárta, hogy ennek az ipari szubvenciónak bármilyen formáját megkaphassa a jövőben az, aki ennek a Háznak a tagja és ilyen módon érdekelt. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A szubvenciót ez a szöveg is kizárja! Ezt kifogásolták!) Éppen azt akarom kifejteni, hogy a pénzbeli segély a legkisebb része a szubvenciónak. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Most igen, mert nincs pénz!) Minden körülmények közt,, de különösen a mai viszonyok közt. A készpénzsegélyen kívül fel. ülése 1932 június 30-án, csütörtökön. említik — már mondottam, ismétlem —. az 1907. és 1931. évi törvények azokat a nem pénzbeli, de igen nyomatékos, igen fontos és igen nagyméretű segélyeket, amelyeket a vállalatok kaphatnak. Kapjanak is, talán szükség is van rá, csak arra nincs szükség, hogy az azokban a vállalatokban lévő képviselők itt, mint nekünk erkölcsöt prédikáló képviselők helyet foglalhassanak. (Jánossy Gábor: Azokra áll ez a javaslat!) Azt mondom, az, hogy valaki ilyen szubvenciót kap, nem diffamáló dolog; én nem azt mondom, hogy az államtól szubvenciót kapni diffamáló dolog, azoknak a vállalatoknak bizonyára szükségük van rá és ha a szükséges előfeltételek megvannak, kapják is megDe a képviselő, aki egy ilyen vállalat tagja, az elé a feladat elé van állítva, hogy válasszon: vagy megmarad a vállalatnál, amely a kormánnyal összeköttetésben áll, vagy megmarad képviselőnek. Ez sem nem katasztrófa, sem nem diffamáló dolog, csak választania kell! Hiszen sok képviselő, aki ebben a Képviselőházban közérdekű működést fejt ki, sok áldozatot hoz azért, hogy a köznek szolgálhasson. Ha az illető rendes ügyvéd, visszautasítja azokat az ügyeket, amelyekben a befolyásolásnak, csak leghalványabb mértéke is lehetséges, ha mérnök, nem vállal olyan ügyet, amelyet mint képviselő kaphatna meg bizonyos állami kedvezmények során. Ha kereskedő vagy iparos, akkor is kövesse ezt a példát és ha áldozatokat kell hoznia, hozza meg az áldozatokat a közérdek oltárán. Ha ő úgy találja, hogy a magyar parlamentnek szüksége van arra, hogy ő bent legyen a parlamentben, vagy ha ő itt ambícióját akarja kielégíteni, ám legyen képviselő, de akkor szakítsa meg a kapcsolatot azzal a vállalkozással, amely ilyen közvetlen összeköttetésben áll a kormánnyal. (Jánossy Gábor: Természetes!) Még azt is ki kell fejtenem, igen t. Képviselőház, hogy a szubvenció feltételei nem imperativek, nem parancsolóan mondják, hogy akik kimutatnak bizonyos előfeltételeket, azoknak meg kell adni a szubvenciót, hanem azok feltételesek, azokat megadhatja a miniszter és vissza is vonhatja. Abban a pillanatban tehát, amikor egy ilyen, az állammal üzleti összeköttetésben álló, az államnak szállító vállatban bent levő képviselő nem jól viseli magát például, megvonhatják tőle a szubvenciónak bármilyen nemét. Engedelmet kérek, az a függésnek legnagyobb mértéke és legnagyobb foka és ha mi összeférhetlenségi törvényt akarunk csinálni, amelynek az életben komoly súlya legyen, akkor nem hagyhatjuk meg azt, hogy az ipari szubvenciónak bármely formáját képviselő élvezhesse vagy megkaphassaÉn az eredeti szakasz alapján állok. A mélyen t. miniszter úr nyilatkozott már a bizottságban is, hogy ő a maga részéről nem ragaszkodik ehhez a szakaszhoz; ha a bizottságnak más véleménye van, döntsön a Ház ebben a kérdésben. Én tehát a Házra appellálok ebben a kérdésben, amelynek szabad megnyilatkozási joga van, és kérem t. képviselőtársaimat pártkülönbség nélkül, akiknek szívén fekszik ez a kérdés és az, hogy ebben a képviselőházban összeférhetlen képviselők ne legyenek és hogy a ^ többség ne legyen kénytelen szenvedni néhány képviselő összef érhetlensége miatt: ragaszkodjanak az eredeti szöveghez, az eredeti állásponthoz. Ebben az esetben az összeférhetlenségi törvénynek megvan a maga célja és a maga értelme, de ha mi most egy olyan törvényt kodifikálunk, amely a régi összeférhet-