Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

Az országgyűlés képviselőházának 1 (Buehinger Manó: Itt Pesten!) Itt is lehetne. Ez azonban Franciaországban történt. Ezzel azt akarom bizonyítani, hogy a parlamentarizmus történetében ez nem új, nem szokatlan dolog, csak kicsit elkésett;' vagy száz esztendővel elkésett, hogy az új rendi képviselők hatalmat kapjanak arra, hogy mondjuk a plebejusok képviselőit kényük-kedvük szerint és amikor annak idejét látják, kiszorítsák a parlamentből. Ez a szakasz semmi egyebet nem akar szolgálni., Ez a szakasz nem azt akarja szolgálni, amit az indokolás mond, hogy biztosítani akarják a parlament tárgyalási rendjét, mert azt e nélkül is lehet biztosítani. Nincs joga sem egy többségi pártnak, sem magának a parlamentnek, sem a kormánynak ahhoz, hogy a nép szuverenitásán csorbát ütve, 15—20.000 választónak képviselőjét fegyelmezési jog alapján a parlamentből kiboxolja. Nincs semmi kétségem az iránt, hogy ezt a szakaszt bent fogják hagyni a javaslatban. Ez elhatározott dolog, ezt odahaza a minisztériumban szépen kikalkulálták. Mint aíhogy fáj a minisztériumnak, hogy megvan az a kis mentelmi jog, amely mégis megakadályozta, hogy a szociáldemokrata és más képviselőkkel kényük-kedvük szerint el lehessen bánni, mint ahogy fáj ez az állandóan szűkített mentelmi jogocska, ugyanúgy fáj, hogy képviselőket, akik ellentmondanak és bírálnak és nem vágnak zsebre szó nélkül minden invektívát, egy többségi vótummal ki ne lehessen szorítani a Képviselőházból. Fáj, hogy eddig ezt nem tudták megtenni, most tehát kapják magukat és incidentaliter belecsempésznek a törvényjavaslatba egy szakaszt, amelynek alapján a jövőben ez lehetséges lesz. Ha bele is veszik ezt a szakaszt a törvényjavaslatba, vegyék tudomásul és számoljanak azzal, hogy ezen az alapon azt a kitűzött célt, amelyet szolgálni akarnak, nem lehet elérni. Végtére is az ország sorsa nem pusztán a Képviselőházban dől el és nem mindig a képviselőházakban dőlt el. Végtére az ország népének is van akarata és szava ahhoz, ami az országban történik és nagyon könnyen meglehet, hogy az urak^ ennek a majdani törvényszakasznak alapján ki fognak zárni képviselőket az összeférhetlenség jogcímén, de az is lehetséges, hogy akik ezt ilyen egyszerűen gondolták el, meg is fogják ütni bokájukat ezzel az egyszerű elképzeléssel, mert ennek következményei lesznek. Egyébként, ha ennek a szakasznak szükséges előfeltételeit megteremtették volna, akkor esetleg talán még lehetne róla szó. Végtére az ember akkor csak azt mondhatná, hogy az igazságügyminisztériumban nincsenek tisztában a törvényszerkesztés technikájával és összevissza dobálnak együvé nem tartozó dolgokat. Ha megteremtették volna a szükséges előfeltételeket, rendben volna, de miután nem teremtették meg, mégis meg kell mondani ... (Buchinger Manó: Belecsempésznek mindenféle disznóságokat! Népellenes disznóságokat! — Zaj.) Elnök: Buchinger képviselő urat rendreutasítom. (Buchinger Manó: Mégis az az igazság, hogy belecsempésznek népellenes disznóságot!) Figyelmeztetem Buchinger r képviselő urat, hogy ne folytassa súlyosan sértő közbeszólásait, mert kénytelen leszek szigorúbban eljárni. Propper Sándor: Ebben, igenis, tendencia van. A többségi párt azt akarja, hogy teljes KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X , ; 12. ülése 1932 június 28-án, kedden. 319 rendelkezési jogot kapjon, élet-halál ura legyen az ellenzéki képviselők, különösképpen termé szetesen a szociáldemokraták felett. A szükséges előfeltétel az lett volna, hogy biztosítsák a parlament abszolút pártatlan elnöklését. Itt az országgyűlés elnöke kapja meg azt a jogot, hogy a bíróság tagjait kijelölje pártkülönbség nélkül, ami azt jelenti, hogy csak egységespártit fognak kijelölni a bíróság tagjául. (Simon András: Ugyan kérem! Ezt nem lehet komolyan mondani!) En csak így tudom értelmezni. Lehet, hogy a törvény szerkesztők csavaros észjárásában nem vagyok egészen verzátus, de ha én szerkeszteném ezt a szakaszt és azt akarnám, hogy minden párt részesüljön a pártbíróságban, akkor úgy szerkesztettem volna meg ezt a mondatot, hogy: a Képviselőházban képviselt pártok számaránya szerint. Ez mindenesetre világosabb lett volna. (Simon András: Akkor igazán pártbíróság lenne!) Ha azt mondják, hogy pártállásra való tekintet nélkül, ez azt involválja, hogy egyáltalában nem kötik az elnököt a pártviszonyok és pártarányok, hanem saját belátása és kedve szerint jelöli ki a bíróság tagjait. (Zaj a jobboldalon.) En nem tudom másképpen értelmezni. Tessék talán a miniszteri vagy előadói székből ennek a meghatározásnak valamilyen magyarázatot adni, amely későbbre talán kötelező lesz, legalább erkölcsileg. En azonban ezt így magyarázom, hogy az elnök kapja meg a hatalmát arra, hogy a bíróság tagjait kijelölje. • Lesz tehát pártbíróság, és ha valamelyik 'szociáldemokrata vagy polgári ellenzéki képViselő nem fog tetszeni, akkor a pártbíróság ki fogja mondani, hogy az illető összeférhetlen. Előzően ugyanaz az elnök, aki a pártbíróságot *ki jelöli és megválasztatja, gondoskodik arról, '— mi kell ahhoz? -*- hogy háromszor zárjanak 'ki egy képviselőt a parlamentből. Semmi sem 'kell ehhez. A mai elnöklés mellett semmi sem 'kell hozzá. Tiszta technikai lebonyolítás- Csak 'akarni kell, el kell határozni a többségi párt 'elnöki tanácsában azt, hogy X. Y. képviselőt 'kizárják. Most nem mondom, hogy szociáldemokrata, vagy polgári ellenzéki képviselőt, 'Gaal Gastont, vagy Propper Sándort, vagy Bu'chinger Manót, vagy — ha nagyon rosszul 'fogja magát viselni — gróf Hunyady Ferencet, 'amire nincs sok kilátás, (Derültség.) csak éppen, mint példát említem. Nem kell hozzá a 'világon semmi, csak a tiszta technikai lebonyolítás. Az illetőt a mentelmihez utasítják, a mentelmi bizottság egy napra, öt napra, vagy tíz napra, amennyire akarja, kizárja. (Simon András: Minden ok nélkül?) A pártbíróság ösz'szeül és az illető képviselőt, akinek, mondjuk, 15.000, vagy 20.000 választója van, (Zaj a jobboldalon. — Simon András: Hogyan lehet ilyen "rosszhiszeműen beszélni!) a pártbíróság össze'férhetlenné fogja nyilvánítani és megfosztja 'mandátumától. (Buchinger Manó: Egységespárti forradalmi törvényszék, semmi más!) Ebbe a tréfás társasjátékba nem lehet bele'menni. (Buchinger Manó: Ez az egyedüli célja 'az egész törvénynek! — Usetty Béla: Ugyanezt bejósolták a fővárosi törvénynél is!) Elég 'gyalázat, hogy benne van! (Usetty Béla: Es 'nem következett be egyetlen esetben sem!) Azt 'is az urak a saját maguk meghamisított többségének (biztosítására vették bele- Amikor azt a 'fővárosi javaslatot tárgyaltuk, akkor is kifogásoltuk, (Fráter Jenő: Most nem azt tárgyaljuk!) az urak azonban ragaszkodtak hozzá, mert az uïaknak a reakció nyugodt emésztése 44