Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-104
Àz országgyűlés képviselőházának 104. ülése 1932 június 14-én, kedden. 23 külföldön piacokat találjanak, A kereskedelemügyi miniszter úr tehát nem állhat ide a Képviselőház elé azt mondani, hogy: «Nem hozzám tartozik az olasz szerződés, az új olasz szerződés odatartozik a földmíveilésügyi miniszter úrhoz és a külügyminiszter úrhoz, nyilatkozzanak ők.«» Nem, t. Képviselőiház, különösen ezután, az idje benyújtott és most tárgyialt törvényjavaslat alapján, nem is kell az olasz szerződésnek előzetesen a Képviselőház elé kerülni, hanem rendelettel lehet életbeléptetni, ami azt jelenti, hogy a Képviselőháznak utána joga lesz tetszését, vagy nemtetszését nyilvánítani. Ma nekünk igenis oda kell állanunk a kormány elé és azt kell mondanunk, hogy ne méltóztassanak minket kész tények elé állítani- Nem akarjuk azt iá 1 helyzetet, amely a cseh szerződéssel kapcsolatban előállott, amely szerződéstől annyi mindenit vártunk. Utólag az újságból tudtuk meg, hogy a cseh szerződés körüli tárgyalások megszakadtak. (Buchinger Manó: Utólag tudtuk meg, hogy csehiül állunk 1) Azok a remények, amelyeket a cseh szerződés megkötéséhez fűztünk, füstbement tervekké változtak. Nemi Nekünk az olasz szerződós kérdésében jogunk van a kormányzattól, az egész néip, az egész magyar nemzet nevében felvilágosítást kérni, mert az nem lehet, hogy a kormány az általam felhozott adatokat sem meg nein erősíti, sem meg nem cáfolja. A kormány nem mondja, ihogy azok az adatok, amelyekkel én a Képviselőház elé jöttem, valótlanok. A kormány a maga részéről aat imiondja, hogy külön kiragadott adatok alapján nem lehet megítélni, hogy az olasz sízerző^ dés jó-e, vagy neon. De hogy ha nem lehet ezt megítélni, abibam az esetben nekünk egy kérésünk van. Méltóztassék minket megnyugtatni, hátfca a kormány olyasvalamit tud az olasz szerződéssé lkapcsolatban, amit mi nem tudunk. Hátha a kormány azt mondaná nekünk, hogy Olaszország, amelynek 30 millió métermázsa búzaszükséglete van egy esztendőben, tehát hatszor több, mint amennyi az egész magyar kiviteli lehetőség, Magyarországon olyan óriási búzakontingenst fog vásárolni, amelynek megvásárlása után esetleg a magyar marhakivitel csak másodrendű kérdéssé válik. (Mojzes János: Szovjet-Oroszországból veszik a búzát!) Nekünk jogunk van ebben a kérdésben nyilvánosságot,' világosságot követelni. Mert ;ha a kormánynak az a felfogásai, hogy az egészet csak együtt lehet megbírálni, nincs semmi joga a kormánynak ahhoz, hogy az olasz szerződés ügyében dodonai kijelentésekkel forduljon a nemzet közvéleményéhez. Tudjuk, hogy a kormány kijelentései mit érnek, és hogy milyen nagyszerűen képviseli a magyar külkereskedelmi érdekeket. Nem azt akarom mondani, hogy nem akarja képviselni, de sajnos, nem tudja képviselni. Példa erre az, hogy itt áll Magyarország, mint Európa Lázárja. Mi, akik Európa gazdasági krőzusai vagyunk, akik a legjobb búzát tudjuk termelni, akik a legjobb marhát, a legjobb disznót tudjuk 1 hizlalni, akik Európa Kánaánját bírjuk ma is, itt állunk mint Európa Lázárja, azért, mert eljutottunk a békebeli Szerbiának sorsára, annak a [békebeli Szerbiának sorsára, amely nem bírta a maga mezőgazdasági termékeit a külföldön értékesíteni. Itt állunk azért, inert a remek mezőgazdasági termékeket termelő magyar nép egyet nem tud: hogy azt az esőt, amely májusban lehullott a földre és júniusban is lehullott a földre, meghálálja-e az Istennek, mert nem tudja, mit csináljon azzal a term elvénnyel, amely megérik, s amelyre Isten áldását kapta eső alakjában. Ezekről sem méltóztatott minket tájékoztatnia Mert erre vonatkozólag nem lehet azt mondani, amit a választói jogra vonatkozólag mondanak, hogy benne van az egysógespárt programmjában. A kereskedelmi szerződések megkötése is benne van az egységespárt programmjában, s mégsem méltóztatnak azokat megkötni. Láttam én már megláncolt Prometheus-t is. Ha a magyar kormány egy megláncolt Prometheus, és nem a magyar kormányon múlik az, hogy Magyarország jó kereskedelmi szerződéseket kapjon, akkor ^miért nem áll a magyar kormány a maga sebével a magyar közvélemény és a világ elé?< Miért nem mutatja meg a maga sebeit?- Miért nem mondja meg, hogy: nem rajtam múlik a dolog, nem ón állok itt az elzárkózás politikájává) Európa közepében, én gazdasági hékét akarok, közös vámterületeket akarok, meg akarok az exportra nézve egyezni, de velem nem egyeznek meg % Akkor másfélekép fog ez az Európa kinézni, mintha azt látjuk, hogy igenis állandóan azzal vádolnak bennünket, hogy a keres kedelmi szerződéseket a magyar kormány magatartása következtében nem lehet megkötni. Álljon ki a magyar kormány! Miért követi a kormány i a külpolitikában is, a külkereskedelmi szerződések megkötésénél is a titokzatosság politikáját?- Nyilvánosságot kérünk az olasz szerződés ügyében; nyilvánosságot kérünk abban a kérdésben is, hogy miért nem kötjük r meg a cseh szerződést és további nyilvánosságot kérünk abban az irányban, hogy miért vagyunk kínai fallal körülvéve Európa közepén. Meg akar-e minket fojtani Európa, — amely esetben a vízbefulónak segélykiáltásával kell a világ közvéleménye felé fordulnunk — vagy pedig a tehetetlen kormány tehetetlensége fojtja meg a magyar kivitelt?. A jelentést nem fogadom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Magyarország külkereskedelmi politikájának általános irányáról, különösen pedig a csehszlovák szerződés és az olasz-magyar szerződés állásáról részletesen volt alkalmam nyilatkozni tárcám költségvetési vitájának a során, másrészt ugyanezekben a kérdésekben egyrészt a miniszterelnök úr, másrészt pedig a külügyminiszter úr igen alaposan tájékoztatta a Házat. Emlékeztetni vagyok bátor Fábián Béla t. képviselő urat, hogy én az olaszmagyar kereskedelmi szerződésre vonatkozólag még adatokat is soroltam fel kereskedelmi forgalmunknak a legutóbbi időben való alakulásáról és megmondtam, hogy ezidőszerint ezek a tárgyalások milyen stádiumban vannak. Azokhoz, a mik ebben a kérdésben elhangzottak, hozzáfűzni valóm ma nincs, ismétlésekbe bocsátkozni pedig nem akarok. Az elhangzott felszólalások közül csak azzal az ellenvetéssel, illetőleg bírálattal kívánok röviden foglalkozni, amely az egyik képviselő úr ajkáról itt elhangzott, és amely azzal a váddal illette a kormányt, hogy a nagy ipar túlságos dédelgetése az oka annak, hogy külkereskedelmi szerződéseink megfelelő eredményt felmutatni nem tudnak- En itt tárcám költségvetésének tárgyalása alkalmával rámutattam arra, hogy ma, a mezőgazdasági termények katasztrofális árzuhanásának idején és a valutáris nehézségek következtében a nemzeti termelés, a fizetési