Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-112

304 Az országgyűlés képviselőházának 112. (2) bekezdése alapján Péteri Ödön h. államtit­kárt a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársasággal megkötött szerződés mó­dosítása és kiegészítése tárgyában kötendő pót­szerzodésről szóló törvényjavaslat tárgyalásá­nak idejére, Jezsovies János h. államtitkárt pedig a ta­lálmányi szabadalmakról szóló törvényjavas­lat tárgyalásának idejére miniszteri megbízot­takként bejelentette. A Ház a, bejelentést tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnöké­nek átiratát, amelyben tudatja, bogy a Felső­ház laz 1932/33. évi állami költségvetésről, to­vábbá az egyes külállamokkal való kereske­delmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930 : XLVI. te. módosításáról és kiegé­szítéséről szóló törvényjavaslatokat a Kép­viselőház szövegezésében változtatás nélkül magáévátette. A bejelentést a Ház tudomásul veszi, a törvényeket pedig további alkotmányos eljá­rás céljából a miniszterelnök úrhoz fogom át­tenni, A Felsőház elnöke ugyanezen átiratában arról értesít, hogy a Felsőház az 1932/33. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat indoko­lásaihoz csatolt s az állami ingatlanok elidege­nítését feltüntető' kimutatást tudomásul vette, a költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása során Kállay Tibor képviselő úr és társai ál­tal beterjesztett s a bizottság által elfogadott, a Képviselőház által magáéivátett s a tár­gyalás céljából a Felsőházhoz áttett határo­zati javaslatot a Felsőház nem tette magáévá, A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a Felsőház elnö­kének további átiratát, amelyben tudatja, hogy a Felsőiház a m. kir. miniszterelnöknek az 1932/33. évi hivatalos statisztikai munka­terv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentését elfogadta, a Képviselőháznak e tárgyban hozott határozatát országos határo­zaterőre emelte. Tudatja továbbá, hogy e jelentós tárgya­lása során a Képviselőház által elfogadott, tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházr hoz áttett határozati javaslatot a Felsőház magáévá tette s azt országos határozaterőre emelte. A bejelentést a Ház tudomásul veszi s a hozott kétrendbeli r országos (határozatról a miniszterelnök urat értesíteni fogom. Bemutatom a t. Háznak Sopron szab. kir. város közönségének, továbbá Szabolcs és Szat­már vármegyék közönségének feliratait a trianoni békeszerződés revíziója tárgyában; továbbá Nógrád és Hont vármegyék közönségének feliratát a 9090/1931. M. E. számú rendeletnek a kórházfenntartó törvényhatóságokra sérel­mes szakaszainak megváltoztatása tárgyában. A feliratokat a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvényi bizott­ságnak. Mielőtt a napirend tárgyalására áttér­nénk, határoznunk kell Takách Géza képviselő úr azoni indítványa felett, hogy a napirendien szereplő három törvényjavaslat tárgyalásának tartama alatt az ülések ideje napi nyolc órá­ban állapit'tassék meg. Minthogy a Házszabályok 132. §-ának 3. bekezdése értelmében az indítvány felett a napirend mindegyik pontjára nézve külön­külön kell határozni, azért kérdem a t. Há­zat, méltóztatnak-e az indítványt a napirend ülése 1932. évi június 28-án, kedden. 1. pontjára nézve elfogadni? (Igen!) A Ház az indítványt a napirend 1. pontjára nézve elfogadja. Most pedig kérdem a t. Házat, méltóztat­nak-e az indítványt a napirend 2. pontjára nézve elfogadni? (Igen!) A Ház az indítványt a napirend 2. pontjára nézve elfogadja. Végül kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az indítványt a napirend 3. pontjára nézve elfogadni? (Igen!) A Ház az indítványt a napirend 3. pontjára nézve is elfogadja. Napirendünk szerint következik az ország­gyűlés tagjainak összeférhetlenségéről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának foly­tatása (írom. 185, 260) során a 9. § vitájának folytatása. Szólásra következik Andaházi-Kas­nya Béla képviselő úr, aki beszédének elmondá­sára előző ülésünkön halasztást kapott. A képviselő úr nincs jelen. Ki a követ­kező szónok? Frey Vilmos jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak beiktatása az előttünk fekvő tör­vényjavaslatba célzatosan ellenünk, szociál­demokraták ellen történt. A mai helyzet ugyanis az, (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) hogy a képviselőt, mint szerkesztőt, e tevékenységéért is a mentelmi jog védi. Ez az állapot korrek­tivum volt a sajtóügyi jogszabályok reakciós rendelkezései és az ügyészségek pereket gyártó gyakorlatával szemben. Magyarországon es­küdtszék nincs és politikai pereket kizárólag a szakbíróság tárgyal, mindig a rideg para­grafusok figyelembe vételével. Gyakran olyan törvények alapján kénytelen a szakbíróság ítéletet hozni, amely törvények már meghoza­taluk pillanatában is elévültek voltak és amely törvények kizárólag a politikai hatalom gya­korlásában beállott változásnak s a politikai hatalom megtartása vágyának következményei voltak. Ilyen törvény az 1921 : III. te, az állami és társadalmi rend hatályosabb védel­méről szóló törvény. Ennek a törvénynek alapján a sajtóperek lavinája indult meg elsősorban a munkássajtó ellen, az időszaki lapok ellen. Nyugodt lélekkel, minden túlzás nélkül állíthatom, hogy talán Törökországot, Olaszországot és Oroszországot kivéve nincs Európában állam, amelyben annyi sajtópert akasztottak volna a szociáldemokrata sajtó nyakára, mint nálunk Magyarországon. En­nek a törvénynek, az 1921 : III. tc.-nek alapján nemcsak a napilapokat üldözik, nemcsak az időszaki sajtó más termékeit, a szaklapokat, a tudományos folyóiratokat, hanem ennek a törvénynek alapján verseket, drámákat, köl­tői műveket, színdarabokat, ebből kiragadott mondatokat tesz az ügyészség vád tárgyává és visz a bíróság elé. Ennek a törvénycikk­nek alapján koboznak el újságot és ennek a törvénycikknek alapján zúdítanak rengeteg nénzbírságot a magyar munkássajtóra. Mármost, t- Képviselőház, a legsúlyosabb helyzet ránknézve az, hogy a bíróságnál ezek­ben az ügyekben nem alakul ki az egységes joggyakorlat. Itt kívánom az igen t. minisz­ter úr figyelmébe ajánlani azt az egészen furcsa helyzetet, amely például Budapesten előállt. Budapesten a törvényszéken és a táblán is egy tanács ítélkezik az ilyen sajtóperekben. A két tanácselnök haragban van egymással és igye­keznek egymásnak, ahol csak lehet kellemetlen­séget okozni. így megtörténik, hogy inkrimi­nálnak egy verset, amelyet a törvényszék figyelmesen átolvas, nem talál benne semmi

Next

/
Thumbnails
Contents