Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-111

Az országgyűlés képviselőházának ill. ülése 1932. évi június 27-én, hétfőn. 185 csakugyan jelentkezett. Kérem, hogy máskor tessék a jelentkezéseket idejében és határozottan nekem jelenteni. A képviselő urat nem, akarom szólás jogától megfosztani, kivételképpen, a jövőre vonatkozó precedens nélkül, iámnak ellenére, hogy a vitát már bezártam, a Ház hozzájárulásával a képviselő úrnak a szót megadom. Györki Imre: T. Képviselőház! En a törvényjavaslat illető szakaszának laat a szövegét, amelyet előterjesztettek, még a miniszter úr felszólalása után sem tudom elfogadni. Mert, ha elfogadjuk is iatzt a magyarázatot, hogy a felszólalás tilalma vonatkozik nemcsak a plénumra, hanem a bizottságokra is, szerintem azonban még tovább kellene menni és nemcsak a magánjogilag az ügyben érdekelt képviselő felszólalását kell tilalmazni, . hanem még inkább tiltakozni kellene, hogy a határozathozatalban, a szavazásban részt vegyen olyan képviselő, akinek valami magánjogi érdeke fűződik a konkrét javaslathoz. Ilyen értelemben indítványt is terjesztettünk elő, de az álláspontomat még! alátámasztom először a fővárosi törvény vonatkozó rendelkezésével, másrészről pedig a vidéki önkormányzati testületekről, a vidéki törvényhatóságokról .szóló törvény rendelkezéseivel, Ügy a fővárosi törvényben, mint pedig a vidéki törvényhatóságokról szóló törvényben bennetaláljuk a következő rendelkezést (olvassa): «Senki isem vehet részt a tárgyalásban és a határozathozatalban», — tehát nemcsak a tárgyalás,'hanem a határozathozatal is tilalmaizva van — {tovább olvassu): «ha olyan ügyről van szó, amelyben közvetlenül, vagy hozzátartozói útján közvetve mint magánszemély is ' anyagilag érdekelve van. Az érdekeltség kérdését az elnök, vagy bármelyik képviselő a napirend előtti kérdésnek szavazással való eldöntése előtt szóval, vagy írásban felvetheti. Az érdekeltség kérdésében két szónok 5 percig tartó felszólalása után szavazással dönt». Feltétlenül szükséges tehát, hogy ez a rendelkezés, amely áll a fővárosi vagy a vidéki törvényhatósági tagokra, ugyanilyen mértékben vonatkozzék a Képviselőház taigjaiffa is. Ez annál inkább szükséges, mert az imént, amikor a törvényjavaslat 5. §-át tárgyaltuk, láttuk, hogy a köztisztviselők közül azok, akik itt mint köztisztviselők ülnek benn ta Képviselőházban, élénken részt vettek a vitában és megszavazták azt a rendelkezést, amelyet r az igazságügyminiszter úr sem tartott felszólalása szerint helyesnek, majd pedig amikor megszavazták a maguk részére kedvező javaslatot, mint akik jól végezték dolgukat, egyszerűen elpárologtak a törvényhozás terméből. Ez megtörténik, (Pintér László: Az ügyvédeknél is!) ott is megtörténik, de éppúgy helytelenítem ezt ott, mint helytelenítem a köztisztviselőknél. De tovább megyek. Most kivontat a törvényhozás megítélése alól a 33-as bizottság életbeléptetése a boletta kérdést és a földadó elengedésének kérdését is. Ellenben emlékeztetem a t. Képviselőházat arra, hogy amikoir a bolettáraj vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta a Ház, a nagybirtokosok egymásután szólaltak fel és a maguk részére ezer és tízezer pengőket jelentő törvényes intézkedésekhez nemcsak hogy hozzájárultak, hanem minden gátlás nélkül a leghevesebben is támogatták azokat és egyik sem látta, milyen súlyos összeférhetlenség esete fo; rog fenn, amikor önmaga részére óriási anyagi előnyt jelentő valamely intézkedéshez nemcsak felszólalásával, hanem szavazatával is hozzájárul. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ X. f Ugyanígy vagyunk akkor, amikor a földadó elengedését tárgyalják. Akkfoir is minden gátlás nélkül felszólalhat az érdekelt is é* semmi intézkedés a fennálló törvényekben és a most készülő összeférhetlen^égi törvényjavaslatban nincs arra, hogy olyan esetekben, amikor valakinek a magánérdeke fűződik hozzá, felszólalásával ne támogathassa az illető javaslatot, és a szavazásban ne vehessen résizt Alkalmazni kellene a fővárosi törvénynek és a vidéki törvényhatóságokra vonatkozó törvénynek előbb említett rendelkezését, hogy ilyen esetekben igenis fel lehetne vetni vagy hivatalból az elnöknek, vagy egy képviselőnek r az Összeférhetlenség és érdekeltség kérdését és az érdekeltség felvetése után, ha a Ház ágy határoz, hogy egy-egy képviselő vagy csoport kizárassék a szavazásból, akkor ezeket ki kellene zárni, mert lehetetlenné kell tenni,, hogy magánjogi kérdésekben ugyanazok döntsenek, akiknek fontos érdekei fűződnek ezekhez a döntésekhez. Amint már mondottam^ ez áll a köiztisztviselőkre, ez áll a boletta révén érdekelt nagybirtokosokra úgy, hogyha! komolyan akarjuk az összeférhetlenség kérdését megoldani, akkor legalább ezt a rendelkezést itt is törvénvbe kellene iktatni. Elnök: Az igazságügyminiszter úr óhajt sízólani. Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Képviselőház! A magam részéiről az eredeti szöveg elfogadása ^ mellett viagyok. T. képviselőtársam módosításait nem tartom helyesnek. Az összehasonlítás a törvényhatóságok és a törvényhozás között sem sikerült, mert a törvényhatóságnak nemcsak jogköre, hanem tárgy kőire is más, ott olyan ügyeket intéznek, amely ügyek sokszor erősen magánjogi vonatkozásúak, ott sokszor egyes személyek ügyeiről és nem az egész országot érdeklő törvényjavaslatok, jogszabályok alkotásáról van sízó. Ennek következtében helytelen premisszából indul ki a képviselő úr, ha onnan veszi az analógiát. Arra vonatkozólag pedig, hogy ilyen esetben amit a 8. § úgyis provideál a felszólalás tekintetében, tilos legyen a szavazásban való részvétel, legyen sízabad azt a megjegyzést tennem, hogy ez a törvényhozásban nem vioilna keresztülvihető, mert hiszen a törvényhozónak szavazatával feltétlenül irészt kell vennie a törvényhozás akaratának kialakításában és nem lehet módot, alkalmat adni, kiskaput hagyni, ahogy némelyek mondják, arra, hogy bizonyos módozatokkal, közvetve, az összeférhetlenségi törvény intencióinak kihasználásával és kiforgatásával megakadályozzák egyeseknek akaratnyilvánítását az összakanat kialakulásában. Ilyen vesizélyeket látok és ezért nem tartómba módosítást indokoltnak, nem is szólya affxól, hogy az a körülmény, vájjon az illető tudatában volt-e a szavazás pillanatában annak, hogy közvetett módon a határozatból talán rá is származik anyagi hátrány vagy előny, anynyira nehezen volna kivizsgálható, hogy meg; nyugtató módon ilyen jogszabályt felállítani nem lehetne. Ezért tisztelettel kérem, mint már többször kértem, a szöveg változatlan elfogadását és Rropper és Györki képviselőtársaim módosításának elvetését. Elnök: A tanácskozást^ .befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 8. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben -Györki képviselő úr ellenindítványával, igen vagy nem? Kérem azokat, akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) 39