Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-110

Az országgyűlés képviselőházának 110. ülése 1932 június 2&-én, pénteken. 263 a törvény megengedte azt is, hogy időszakon­kint az előlépéstől se legyen elzárva. Ez volt az a legtúlzottabb állapot, amelyre nézve tegnap méltóztatott utalni és ma is, hogy akkor olyan túlzás volt, amelyet Gaal Gaston t. képviselőtársam sehogysem oszt. Ezzel szem­ben történt más bizonyos változás a választói törvényben. En ezt sem tartom elegendőnek. Egy újabb lépést kívánok tenni, messzemenő­leg, majdnem egészen visszamenve odáig, ami a háború előtti jogunkban volt, azzal az egy különbséggel, hogy a szabad fellépés jogát meg akarom tartani, kivéve azokat a külön­leges területi impériummal rendelkező tisztvi­selőket, akikről a 2. '§ (1.) c) rendelkezik. Azt hiszem, hogy ez a méltányosság mi­nimuma, amelyet azzal az érdemes köztiszt­viselői karral szemben tanúsítani kell, akinek a munkáját ebben a Házban nem lehet lebe­csülni, mert egyike azoknak a rétegeknek, amelyek a Ház tevékeny, értékes, fárasztó munkájában a legnagyobb mértékben részt vesznek. Nem akarom senkinek az érdemét háttérbe szoríani, de meg kell állapítanom, hogy azok vannak itt a legtöbben, azok szere­pelnek legkevesebbet a távollevők listáján, és felszólalásaikban, indítványaikban mindig ér­tékes szolgálatot tettek a közügynek. A minimum tehát az, hogy a fellépés le­hetőségét biztosítsuk, anélkül, hogy az állásá­tól bukás esetére is meg kelljen válnia. De a visszavételt kötelezővé tenni például oly esetre is, amikor az illetővel a közszolgálat semmit sem vesztett, vagy viszont kizárni, holott eset­leg kiváló értékről van szó, akinek igénybe­vételét mellőzve csak az állam nyugdíjterhét szaporítjuk, ezek olyan szempontok, amelyek figyelemre méltók. Ezek mind olyan szempontok, amelyeket nem akarok én honorálni. Azt hiszem, hiba csúszott az 5. §-ba, amikor azt mondottuk, hogy az az egyévi tilalom, amely a vissza­vételre vonatkozik, ne vonatkozzék azokra a tisztviselőkre, akik képviselőségük miatt ex lege kerültek nyugdíjba. Helyes az a gondolat, hogy aki képviselősége alatt visszasandít, hogy majd milyen állásba fog visszamenni, annak függetlensége, legalább is elvileg, de gyakor­latilag is érintve van. ( Jánossy Gábor: Érintve van! Ez a helyes kifejezés!) Ha helyes t. kép­viselőtársam, akkor méltóztassék megengedni, hogy be is fejezzem a gondolatot. Ezt akarom én még jobban kimunkálni. Ebben a vonatkozásban helyesnek^ tartom ennek a függetlenségi érzetnek növelésére és tudatának kiemelésére, Ihogy ne tegyünk kü­lönbséget. Az ilyen, megválasztása miatt nyug­díjba helyezett tisztviselőre nézve is legyen kötelező az az egy évi tilalmi idő, hogy az ő képviselőségének megszűnte után, tehát _már neun! a képviselőségi minőségére való tekintet, hanem az a momentum döntsön az ő visszavéte­lénél, hogy szolgálatára a köznek szüksége van-e, és nem az, hogy az illető köztisztviselő­nek van szüksége az elhelyezkedésre vagy poli­tikai érdemeinek jutalmazására. Ezeket voltam bátor elmondani és ezért nem fogadlhatom el az új 5. <H, amelyet az én t. képviselőtársam ja vasolt Most még csak egyet szeretnék mondani. Gaal Gaston' t. képviselőtársam elméleti fejte­getésében abból a nagy tévedésből, abból a téves nézőpontból indult ki, mintha az olyan változás, amikor egy köztisztviselő a választás tényével nyomban nyugalomba lép, itt az állami főhata­lom összekeveredését idézné elő. Abból a téves felfogásból indult ki, hogy egyidőben ugyanaz a személy két impériumot gyokorol. A szemé­lyes területi impériuimra vonatkozólag meg vau ez már előzve amúgy is, az előbb elfogadott szakasszal, összes egyéb vonatkozásokban pedig ennek az összeütközésnek felvetődése, azt hiszem, még elméletben sem fordulhat elő, csak egy teljesen téves nézősziögből és pedig abból a nézősaögből, amely végül odavezette t. képvi­selőtársamat, hogy a javaslat szigorú szövege helyett a sokkal enyihébb — mondjuk — tisztvi­selőpárti Hunyady-féle javaslatot fogadta el a tisztviselőpártinak nem nevezhető Gaal Gaston képviselőtársam ia. Erre rá kellett mutatnom, mert ez is azt bizonyítja, hogy én inem foglalkozom olyan rapszodikusan, vagy ötletszerűen, vagy rabu lisztikusan a kérdéssel, mint ahogyan t. képvi­selőtársam tegnap éppen a tisztviselőkérdésben rámfogta. Ezzel szemben sokkal inkább áll az, hogy ő ezekben a kérdiésékben ötletszerűen, ta­lán kissé indulatszerűen is foglal állást. Tisztelettel kérem az új 5. szakasz elutasítá­sát> és majd ha rákerülünk az eredeti 5. sza­ka .szra, akkor annak olyan módosítását, mint voltam bátor ajánlani. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a határozathozatal. Kéídelm a t. Házat, méltóztatnak-e Hunyady Ferenc gróf képviselő úrnak egy új 5. szakasznak fel­vételét célzó indítványát elfogadni, igen vagy nem? (Iff en! — Nem!) Akik elfogadják, méltóz­tassanak felállanl (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház tehát Hunyady Ferenc gróf képviselő úr indítványát nem fogadta el. (Felkiáltások bal­felől: Hol a függetlenség!) Következik az 5. §, kérem annak felolva­sását. Herczegh Béla jegyző (olvassa az 5. §-t): Györki Imre! Györki Imre: T. Ház! Az idő előrehaladott­ságára való tekintettel kérem a Ház hozzájá­rulását, hogy elmondandó beszédemet a leg­közelebbi ülésen mondhassam, el. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Esztergályos János: Hozzájárulunk!) Halasz­tást kért a képviselő úr! (Esztergályos János: Már megadtuk!) Az idő előrehaladván, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. Háznak, hogy a legközelebbi ülésünket folyó hó 27-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzes­sék ki először a ma tárgyalt törvényjavaslat részletes vitájának folytatása, másodszor a találmányi szabadalmakról, továbbá a védje­gyek oltalmáról szóló törvények egyes rendel­kezéseinek módosításáról és kiegészítéséről, valamint harmadszor az államkincstár és a Magyar Kir. Folyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaság között megkötött szerződés mó­dosítása és kiegészítése tárgyában kötendő pótszerződés becikkelyezéséiről szóló törvény­javaslat. Szólásra fel van iratkozva? Herczegh Béla jegyző: Farkas István. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, méltóztassanak he­lyeiket elfoglalni. Farkas István: T. Ház! Az elnök úr napi­rendi indítványával szemlben indítványozom, hogy a Ház legközelebbi ülését június 28-án kedden d. e. 10 órakor tartsa és annak napi-

Next

/
Thumbnails
Contents