Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-108

Az országgyűlés képviselőházának 1 helyezek arra, hogy vele szemben igazságos legyek. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) Ami­kor egyes kérdésekkel foglalkozom, akkor ez nem az ő személyes működése ellen irányul, hanem azért történik, mert ezzel az országnak' akarok szolgálni. (Halljuk! Halljuk! A t. miniszter úr még csak rövid idő óta kereskedelemügyi miniszter és így az az egye­düli baja, hogy — sajnos — még nem ismer­heti az egyes reszortok főnökeit sem és így rá van utalva arra, hogy a re­szortok főnökeinek tanácsait és intézke­déseit jóformán vakon helybenhagyja. (Já­nossy Gábor: Azok is felelősek!) Ha már évek óta volna kereskedelemügyi miniszter, akkor meg vagyok győződve róla, hogy ő éles eszével ezen a téren igen gyorsan ho­zott volna létre változtatásokat. (Gaal Gaston: Sárgabojtos mandarin-wirtschaft ! Sárga bojt, kék bojt, piros bojt,, e szerint vannak 1 megkü­lönböztetve!) Nem mondom azt, hogy az egyes reszortok főnökei őt félrevezették. Csak azt mondom, hogy az egyes reszortok annyira vaskalaposak, az eredeti nézeteikhez annyira ragaszkodnak', (Farkas István: Mi az, hogy ragaszkodnak 1 ?' Elég, ha azt mondjuk, hogy bürokraták!) annyira bürokraták is ,hogy eb­ből a mentalitásból igen nehezen tudnak ki­kerülni. Az ország vámpolitikáját eddig Ferenczi miniszteri tanácsos vezette. (Gaal Gaston: Ez az igazi!) Hogy Ferenczi miniszteri taná­csos (Gaal Gaston: Izsó!) 10—12 év óta milyen károkat okozott az országnak, azt — úgy hi­szem — ma már azok is belátják, akik mindig hittek neki a kormánypárt padjaiból (Gaal Gaston: Közgazdasági Jászi Oszkár!) és még inkább azok, akik: velem egy oldalon ülnek. Ma már mindenki belátja, hogy végtelen nagy károkat okozott az elgondolásával. Ö nagy­ipart, túlméretezett ipart akart teremteni. Tá­vol áll tőlem, hogy az iparnak ellensége vol­nék. (Ulain Ferenc: Rizshántolóipart akart!) és ő olyan ipart akart létesíteni, amely idegen anvagokat dolgoz fel és amely idegen anyagok­kal úgy akart gyártani, hogy azokat a cikke­ket, amelyeikre a mezőgazdaságnak szüksége van, óriási vámokkal rémségesen megdrágí­totta. Azt hitte, hogy ha harci tarifát állít fel, akkor a kereskedelmi szerződések révén eze­ket a harCi tarifákat — akikor a búzának maga­sabb ára volt — kegyesen le fogja szállítani és akkor ez a kis Magyarország az egész világ­gal szembe tud szállani. Nem tudta elképzelni, hogy azok a mezőgaz­dasági államok, amelyek az entente-tal együtt vívták meg a nagy csatát, igen nagy előnyben vannak a mi nemzetünkkel szemben, miután a mi ellenfeleink voltak. Nem tudta elhinni, amit egy tudós már régen megmondott, hogy Közép-Európa már nincs berendezve arra, hogy haszonnal tudjon termelni búzát és ro­zsot, mert Kanadával, Braziliával és Argentí­nával az ő kis költségeik miatt nem tud kon­kurrálni. így belekerültünk abba a bizonyos agrárollóba, amelyről, sajnos, nem beszélhetek sokat, mert időm ki van mérve, amely azt a pereentuális számot eredményezte, amelyről Eber Antal t. képviselőtársam itt már beszélt egyszer, s én is felemlítettem, úgyhogy ez ma már jóformán közszájon forog, hogyha 100%-kal vesszük a békebeli nagykereskedelmi árakat, akkor mi ma^ 90%-on állunk, de a nyugati álla­mok 60%-on állanak. Hogy képzeljük tehát ak­kor, hogy rentábilissá tehetjük mezőgazdasá­gunkat! (Jánossy Gábor; A vámrevíziót már . ülése 1932 június 22-én, szerdán. 183 régen tervezik! — Gaal Gaston: Tervezik! Ter­vezik! Meg is ígérték 1918-ban!) A hibát azért követtük el, mert Ferenczi Izsót elsőrendű szak­tekintélynek tartottuk és vakon bíztunk benne. Matlekovits Sándor világhírű ember volt, de az ő szava teljesen eltörpült. Utolsó műve az volt, hogy írt a Ferenczi Izsó-féle vámpolitika ellen, azt ostorozta és megmondotta, hogy ez fogja Magyarország lezüllését előidézni. Ebben a teremben senki sem hitt neki. Számtalan­szor felszólaltam ez ellen és volt idő, amikor én egyedül küzdöttem ellene. 200 indítványt adtam be, és önök vakon mind r leszavazták­Azt hitték, hogy a magas búzaárak örökre megmaradnak. Most ismét egy ferencziádával állunk szemben. (Gaal Gaston: Folytatja, ahol elkezdte. Mániákus!) Most kiadták a behoza­tali tilalmak hatalmas nagy listáját. (Gaal Gaston: Majd amit a gyáripar beenged, bejö­het. — Jánossy Gábor: Hát a gyáripar paran­csol, nem a nemzet és az országgyűlés*?!) Be­látom, hogy mivel senkivel sem tudunk keres­kedelmi szerződést kötni, sőt ahol kötöttünk, ott is megtagadják annak érvényesítését, re­presszáliákkal kell élnünk. (Gaal Gaston: Ad­juk nekik Ferenczi Izsót! Ez a legnagyobb represszália. Vámmentesen kell kiszállítani! — Derültség.) Az áruk tömegét állították be oda, és négy osztályba sorolták azokat az árukat, amelyek behozatali tilalom alá esnek, illetőleg amelyeknek behozatala miniszteri engedélyhez van kötve. Felidézték tehát az 1920-as^ időket. Eassay t. képviselőtársam az imént be­szélt arról, hogy minden egyes képviselő rend­szerint 25 lóra kapott kiviteli engedélyt (Gaal Gaston: En nem!) és csak ott tűnt ez fel, ahol már többször kértek 25 lóra való kiviteli en­gedélyt. De emlékezzenek vissza t. képviselő­társaim a behozatali tilalmakra. A grófok, grófnők mind tudtak maguknak kiviteli és be­hozatali engedélyt szerezni, csak azok nem tudtak ezekhez hozzájutni, akik hivatásszerűen kereskedtek az illető áruval. Azok is tudtak szerezni, de csak úgy, ha protektort kerestek, aki a hatalmas minisztérium egyik tisztvise­lőjénél keresztülvitte, — hogy hogyan, arról nem vagyok hajlandó beszélni — hogy ezek a hölgyek és urak behozatali kontingenst kap­janak- (Gaal Gaston: Es kivitelit is! Ez is en­gedélyhez volt kötve!) Azt mondom, jól van, meg kellett tenni ezt az ország érdekében, de miért nem teszik meg annak rendes útján. Miért nem tanul Ferenczi Izsó miniszteri ta­nácsos úr a multakból'? (Zaj.) Miért nem okul azokból a íhibákból, ame­lyeket elkövettünk? Nem akarok most rekrimi­nálni, ebből semmi haszon sem származnék, csak azt mondom, ha elkövettük a hibákiat, azokból tanulnunk kell. (Eber Antal: Kellene!) Nekünk legalább olyan fórumot kell felállí­tanunk ezetknek a -behozatali tilalmaknak keresztülvitelére, amely fórum a törvényen alapszik és amely fórum az ország javát akarja, tehát egy olyian fórumot, amely a hely­zetet ismeri és amelyben meg lehet bízni, hogy feladatát becsületesen keresztül is viszi. Azt hiszem, ebben a tekintetben ebben a Házban különbség a párok: közt nem lehet. Magyiaroirszág hivatalos kereskedelmi és iparkam'arái révén íkellett volna ezt keresztül­vinni. E helyett mi történt? A miniszter egy leiratot intézett a Vámpolitikai Központhoz. Először is mi ez a Vámpolitikai Központ? A Vámpolitikai Központ a Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének egy alkotása, amelyet a koirmány 17.000 pengővel szubvencionál (Gaal

Next

/
Thumbnails
Contents