Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-104
6 Az országgyűlés képviselőházának előadó úr is kérheti beszédidejének tizenöt perccel való meghosszabbítását. (Felkiáltások balfelöl: Nagyszerű! — Fábián Béla: Most akarja indokolni kezdeni, hogy én miért legyek bizalmatlan! Most akarom meggyőzetni magamat! — Zaj a baloldalon.) Csendet kérek. Az előadó úrnak joga van beszédidejének tizenöt perccel való meghosszabbítását kérni a Háztól, és amennyiben a Ház a meghosszabbítást megadja, az előadó úr abban a helyzetben lesz, hogy a képviselő urak kívánságát teljesítse. (Zaj.) Dencz Ákos előadó: T. Ház! Méltóztassanak megengedni, hogy azt a kérést terjesszem az igen t. Képviselőház elé, hogy beszédidőmet tizenöt perccel meghosszabbítani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást meg-adja. Dencz Ákos előadó: A birtokforgalmi statisztika az 50 katasztrális holdas és ennél nagyobb ^ földbirtokok állagában bekövetkezett változásokról tájékoztat. Ezen a téren is könynyítést jelent az, hogy az illetékes közigazgatási hatóság csak új parcellázás esetén fog statisztikai gyüjtőíveket kiállítani. A földbirtokteher-statisztika adatgyűjtése mai alakjában 1928-ban indult meg olyképpen, hgoy telekkönyvi hatóságok az 1928. évi február 29-iki teherállapotot bejelentették és ettől kezdve minden újabb bejegyzésről külön statisztikai teherlapot állítanak ki. Ezek az adatok feldolgozva a nyilvánossággal már közöltettek. A földbirtokot terhelő adatok megállapítása jövőben a hitelintézetektől beszerzendő adatok alapján terveztetik. A szüreti, állatvásári, tejüzemi, bányászati és kohászati, ipari- és kereskedelmi kamarai, valamint ipartestületi statisztika ugyancsak az eddigi keretekben készül, természetesen itt is megtörténtek a viszonyoknak megfelelő egyszerűsítések. A gyáripari, üzemi és termelési statisztikát évenként állítják egybe. A világháború befejezése után az ország gazdasági életének teljesen megváltozott szervezete szükségessé tette, hogy az eddiginél részletesebb adatok álljanak rendelkezésre, ezért 1921-től kezdve lényeges kibővítései történik a gyáritermelés-i statisztikai adatgyűjtés. Az 1932-iki kérdőív lényegesen módosult. A munkaterv 171-ik oldalán a 15-ik kérdőpont tájékoztatást ad arról, hogy mily összeget fizetett ki a vállalat az alkalmazottak javadalmazására, beleértve ebbe a tulajdonosokat, bérlőket, részvénytársasági és szövetkezeti igazgatókat, tisztviselőket, művezetőket, előmunkásokat, közönséges munkásokat stb. Ugyancsak számot ad ez a kérdőpont az élvezett természetbeli járandóságokról is. Ez a váltod s t. Ház. éppen azért vezettetett be. hogy a gyárak vehető embereinek- igazgatóinak fizetése is mpgállaoíttassék, már amenynyire azt a fennálló statisztikai törvény idevonatkozó rendelkezései megengedik. A Központi Statisztikai Hivatalhoz beérkező adatokat a törvény értelmében tisztán statisztikai feldolgozáeira. lehet felhasználni, ennélfogva azok sem adózási, sem más hasonló célra ezidőszerint fel nem használhatók. Az egyes kategóriák szerinti elválasztás azonban megtörténik és így a kutatószem könnyen megállapíthatja P. gyárak vezéreinek, igazgatóinak, tisztviselőinek és más egyéb munkásainak mindazt a fizetését és járandóságát, amit a gyári vállalattól élvez. 104. ülése 1932 június 14-én, kedden, I A részvénytársasági statisztika megnevezése alá foglaljuk azt a felvételt, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal a részvénytársasági formában működő őstermelő, bányászati és kohászati, ipari és kereskedelmi vállalatokról évenkint készít. Ezen a téren több. szó esett, t. Ház, arról hogy a gyáripari statisztikánál a költségekben az adók tüzetesen nem tüntettetnek fel. E tekintetben utalni vagyok bátor a munkaterv 215. oldalán foglalt veszteség-nyereség (eredmény) számlára, amelynek 13-ik pontja az ál lami adók, illetékek és egyéb közterhek pengőértékeit tudakolja. Amennyiben a törvényhozás bölcsessége úgy látja jónak, hogy ezek a tételek ne összevonva, hanem szétválasztva mutattassanak ki, úgy annak jövőben mi akadálya sem lenne. Az árstatisztikánál t. Ház, a közelmúltban bírálatot hallottunk a tekintetben, hogy az úgynevezett megélhetési index, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal felállít teljesen hasznavehetetlen, mert mindenütt a nagykereskedői árakból indul ki és a nagykereskedői árak szembeállításából, illetve összeállításából akarja kiszámítani a megélhetési indexet, A Központi Statisztikai Hivatalt ebben a munkájában a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek szabályai és az egyes statisztikai kongresszusokon hozott határozatok rendelkezései vezetik és irányítják. Kész normákkal dolgozik tehát akkor, amikor a kereskedelemben és iparban előforduló árakat, úgy a nagykereskedelemben, mint a kiskereskedelemben különkülön megállapítja. Külön szakértője ebben még a Statisztikai Értékmegállapító Bizottság. E bizottság szakértőinek meghallgatásával és az összes piaci áraknak legmesszebbmenő mérlegelésével körültekintő nagy óvatossággal állapítja meg a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi, vagyis az en gross és detail árakat. Az egyes adatokat nemzetközi viszonylatokban; a statisztikai hivatalok r kölcsönösen kicserélik, kiadványaikban nyilvánosan közzéteszik, úgyhogy azok abszolút szakszerű ellenőrzés alatt állnak. A termelőnek és fogyasztónak igényei feltétlenül érvényre jutnak az árak megállapításánál. A Hivatal objektivitását t. Ház, éppen az igazolja, hogy az adatokból semmiféle társadalmi osztályra, avagy annak tagjaira következtetést nem von le, egyedüli kivétel az a négytagú munkáscsalád, amelynek a megélhetését mint minimális normát számítja ki és tartja nyilván. A Hivatalnak ezt az adatait revideálja még a Tanács is, amelynek közismert összetétele a iteljes pártatlanságot biztosítja. Az kétségtelen, hogy a gazdasági viszonyokban lényeges eltolódások történtek, mert ha. pl. figyelembe vesszük az 1913. évi árakat, 100 egységgel véve egyenlőnek az élelmezés költségeit, az ma jelenleg 89'9-en áll, míg a ruházkodás indexe 111-2-t mutat, tehát az utóbbi mintegy 24%-kai múlja felül az előbbitAz agrárolló valóban erősen kileng; a Központi Statisztikai Hivatal adatai ezt ki is mutatják, a segítés módja azonban a Statisztikai Hivatal hatáskörén kívül eső tényezőiktől függ és így az már egészen más elbírálás alá is esik. A külkereskedelmi statisztika adatainak feldolgozása ugyancsak egyik lényeges munkakörét képezi a Központi Statisztikai Hivatalnak. Ebben amunkájában is nagy segítségére van a Statisztikai Értékmegállapító Bizottság. A forgalom állandó ellenőrzés alatt áll, így a
