Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.

Ülésnapok - 1931-107

Az országgyűlés képviselőházának 107. ülése 1932 június 21-én, kedden. 105 téssel végződtek, 130 esetben mondta kii a magyar parlament képviselőháziánaki összeférhetlen­ségi bizottsága, hogy 130 esetben mind össze­fért a képviselői mandátummal. Erre Szilágyi Dezső vette kezébe az ügyet. Szilágyi Dezső nem bírta tovább nézni ezt az állapotot, kilé­pett a szabadelvűpártból ezek miatt a kérdé­sek miatt, és megindította azt a nagy akciót, amely az 1901-es törvény megalkotását ered­ményezte. Szilágyi Dezsőn kívül Tisza István gróf is nagyon érdekes helyzetet foglalt el eb­ben az ügyben. Tisza István gróf ebben az idő­ben, miután nem volt tilalmazva, pár állást vállalt, többek között az Ipari és Kereskedelmi Banknál. Amikor jött az összeférhetlenségi törvény tárgyalása, Tisza István gróf egy ne­mes gesztussal lemondott összes összeférhet­len állásairól. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha Tisza István grófnak ezt a levelét, amelyet ő Bauer Mórhoz, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank alelnökéhez intézett, némely részletében felolvasom. Tisza István gróf 1901 január 28-án írta eizt a levelet Bauer Mórhoz, a Ma­gyar Ipari és Kereskedelmi Bank alelnökéhez. (Olvassa): «Mélyen tisztelt Alelnök Űr! Az összeférhetetlenségi törvény reviziója tárgyá­ban kiküldött bizottság a napokban kezdi meg érdemleges tárgyalásait. Ezzel az össze­férhetlenségi kérdés végleges megoldása az aktuális politikai feladatok sorába lépeti A törvényhozás hölesesége dönteni fog a közel­jövőben a felett: kizárassanak-e a közéletből s ha igen, milyen 'határokig azok. kik a gazda­sági élet egyik vagy másik ágában produktív tevékenységet folytatnak.» A levélnek ebben a részében azután 1 Tisza István vitatkozik azokkal, akik túl akarják hajtani ennek az összeférhetlenségnek kiterjesz­tését, majd! a kővetkezőket mondja (olvassa): «Az összeférhetienségi kérdésmek minden jogos szempontot lehetőleg kielégítő méltányos meg­oldásában közreműködni parancsoló kötelessé­gemnek ismerem; hogy azonban e kötelességem teljesítésében semmi irányban feszélyezve ne legyek, a lehetőségét is ki kell zárnom annak, bogy az összeférhetlenségi kérdés bárminő meg­oldása egyénig érdekeimre kihatással lehessen. Ezen körülmény a közgazdasági vállalatoknál elfoglalt összes állásaim elhagyására kénysze­rít, minélfogva a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank igazgatósági tanácsában elfoglalt állá­somról való lemondásomat és az igazgatósági tanácsból való kilépésemet azzal a kéréssel van szerencsém becses tudomására hozni, hogy azt az igazgatótanácsnak és a közgyűlésnek beje­lenteni méltóztassék. Nem tagadom, — mondja Tisza István — hogy nehezemre esik megválni azon intézettől, amelynek alapításában, küzdel­míeibem és fejlő dlésébeni részt vettem, amelynek további virágzása iránt olyan meleg érdeklő­dé s sel vi seltenem. » T. Ház! Mit tett tehát Tisza István gróf? Abban a pillanatban, amikor az összeférhetlen­ségi kérdés tárgyalása aktuálissá lett. lemon­dott összes állásairól. Mit tapasztalok jelenleg 1 ? Jelenleg tapasztalok egv mozgalmat, nem kima­radási vagy szabadulási mozgalmat, hanem hosry hogyan lehet bennmaradni, nem kima­radni, mint Tisza István tette, hanem hogy ho­gyan lehessen miindenféle kivételek címén benn­maradni"? Majd leszek bátor rámutatni a tör­vénv azon réseibe, amelyeknek alapján ez a kí­sérlet sikerrel jálrhát, de már itt szólnom kell eay estrő 1 , amely az életet közelről érdekli és ez: a e"azdasáfTi szakembereknek a Házban való helyetfoglalása, " T. Ház! Nekem az a nézetem, hogy a gazdla­sági érdekeknek helyük van a Képviselőházban ezekben' az időkben, amikor a gazdasági válság még az időjárásra is kiterjeszkedett. A gazda­sági élet szakembereinek itt kell lenniük a Képviselőháziban, csakhogy egy nagyon érdekes viszony van a közgazdaság és a politika között. A közgazdaság és a politika már régóta folytat flörtöt egymással s szeretnék azt törvényesí­teni. Ezáltal a közgazdaság átmegy a politikára és aki a közgazdaságban sikereket ér el, az itt a Képviselőházban hallatni akarja a szavát. Ez nem baj. Ez az egyik folyámt. A másik folya­mat a politikusok részéről van, akik ha egy ki­csit elhelyezkedtek, akkor a babérok mellé sze­retnék maguknak a tantiéinjeket is biztosítani, mert a babér magában nem jelent sokat, ha­nem sokat a tantiémiek jelentenének. Látjuk tehát azt, hogy a politika vágyódik a közgazda­ságra s iffy bizonyos frigyek keletkeznek. Nincs semmi kifogásom ellenük, legyenek boldogok, áldásom rájuk. (Derültség.) Csak egy kérelmem van a törvényhozáshoz: ne az államtól kérjenek hozományt. (Derültség.) De nemcsak hogy ne kérjenek, hanem ne is fogadjanak el az állam­tól. Szerintem ugyanis a képviselői működéi­nek egy kritériuma ívian: a képviselőnek füg­getlennek kell lennie, a képviselőnek netmsza­ban olyan helyzetbe jutnia, hogy a képviselő az államtól valamit elfogadhasson. De maga az állam még nem elég, mert az államnak vannak különböző vállalatai, nyilt és titkos vállalatai, amit én egy mondattal úgy fejeznék ki. hogy az államtól és a környé­kétől vagy az államtól és vidékétől ne kapja­nak semmi díjazást, ne kapjanak semmiféle haszonthajtó jogot, vagyoni természetű kedvez­ményt, ne álljanak az állammal szerződéses vagy üzleti viszonyban. (Jánossy Gábort A régi törvény alapján is így volt, nem is lehe­tett semmi összeférhetlenség.) Ezeket az elve­ket kell egy összeférhetlenségi törvényben kodifikálni, megállauítani (Jánossy Gábor: Es végrehajtani!) és végrehajtani. (Fábián Béla: Itt csak az adózókat hajtják végre, & törvé­nyeket nem!) De ha most már nézem, hogv ez a törvényjavaslat megtette-e, megcselekedte-e ezt, akkor sajnálattal konstatálnom kell, hbgy éppen az ellenkezőt cselekedte. (Fábián Béla: ígv van!) A törvényjavaslat felállította a sza­bályokat és nyomban utána a kivételeiket. Azok a t kér/viselőtársaim, akik nem jogászok, ezek­ben a kérdésekben nem tudnak ilyen könnyen eligazodni, nekem tehát népszerű nyelven kell beszélnem. ho<rv mindenki megérthesse, miről van szó. Mert ha én a 10, §-t odaadom: t. keto­viselőtársamnak. megnyugtatom őket. órák hosszat nem fognak reáiönni, hogy abban a szakaszban mi van. (Fábián Béla: így 1 van!) Én tehát a kapuk' rendszerével fogok itt operálni és azt mondom: van egy főkapu!, amelv be van zárva, amelyen a felirat azt mondja, ide nem lehet bejönni, összeférhetlen­ség miatt zárva. Ekkor azonban mit es inal a törvényjavaslati (Fábián Béla: Ráírják, hogy «"feltámadunk!») Nem, ott nem támadnak fel, ott végük van. Az óvatos törvényjavaslat el­leniben mit csinál 1 ? A mellékkatrat nyitva tar+Ja nekik, ahol bejöhetnek. (Fábián Béla: Beslisszolbiatnak!) Bejöhetnek! Majd mindjárt lefordítom ma avarra, hogy mi van ebben a javaslatban. Van tehát eery mellékíkapu és a mellékkíipun kívül van még eary titkos kapu. Erre a három kapura van felépítve ez a tör­vén yia,ví"«lflt. (Z«itvíi^ Tibor i^aTságiigvini­niszter: Ezt mégsem lehet mondani! — Jánossy 15*

Next

/
Thumbnails
Contents