Képviselőházi napló, 1932. X. kötet • 1932. június 14. - 1931. július 05.
Ülésnapok - 1931-107
Az országgyűlés képviselőházának 107. ülése 1932 június 21-én, kedden. 105 téssel végződtek, 130 esetben mondta kii a magyar parlament képviselőháziánaki összeférhetlenségi bizottsága, hogy 130 esetben mind összefért a képviselői mandátummal. Erre Szilágyi Dezső vette kezébe az ügyet. Szilágyi Dezső nem bírta tovább nézni ezt az állapotot, kilépett a szabadelvűpártból ezek miatt a kérdések miatt, és megindította azt a nagy akciót, amely az 1901-es törvény megalkotását eredményezte. Szilágyi Dezsőn kívül Tisza István gróf is nagyon érdekes helyzetet foglalt el ebben az ügyben. Tisza István gróf ebben az időben, miután nem volt tilalmazva, pár állást vállalt, többek között az Ipari és Kereskedelmi Banknál. Amikor jött az összeférhetlenségi törvény tárgyalása, Tisza István gróf egy nemes gesztussal lemondott összes összeférhetlen állásairól. Azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha Tisza István grófnak ezt a levelét, amelyet ő Bauer Mórhoz, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank alelnökéhez intézett, némely részletében felolvasom. Tisza István gróf 1901 január 28-án írta eizt a levelet Bauer Mórhoz, a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank alelnökéhez. (Olvassa): «Mélyen tisztelt Alelnök Űr! Az összeférhetetlenségi törvény reviziója tárgyában kiküldött bizottság a napokban kezdi meg érdemleges tárgyalásait. Ezzel az összeférhetlenségi kérdés végleges megoldása az aktuális politikai feladatok sorába lépeti A törvényhozás hölesesége dönteni fog a közeljövőben a felett: kizárassanak-e a közéletből s ha igen, milyen 'határokig azok. kik a gazdasági élet egyik vagy másik ágában produktív tevékenységet folytatnak.» A levélnek ebben a részében azután 1 Tisza István vitatkozik azokkal, akik túl akarják hajtani ennek az összeférhetlenségnek kiterjesztését, majd! a kővetkezőket mondja (olvassa): «Az összeférhetienségi kérdésmek minden jogos szempontot lehetőleg kielégítő méltányos megoldásában közreműködni parancsoló kötelességemnek ismerem; hogy azonban e kötelességem teljesítésében semmi irányban feszélyezve ne legyek, a lehetőségét is ki kell zárnom annak, bogy az összeférhetlenségi kérdés bárminő megoldása egyénig érdekeimre kihatással lehessen. Ezen körülmény a közgazdasági vállalatoknál elfoglalt összes állásaim elhagyására kényszerít, minélfogva a Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank igazgatósági tanácsában elfoglalt állásomról való lemondásomat és az igazgatósági tanácsból való kilépésemet azzal a kéréssel van szerencsém becses tudomására hozni, hogy azt az igazgatótanácsnak és a közgyűlésnek bejelenteni méltóztassék. Nem tagadom, — mondja Tisza István — hogy nehezemre esik megválni azon intézettől, amelynek alapításában, küzdelmíeibem és fejlő dlésébeni részt vettem, amelynek további virágzása iránt olyan meleg érdeklődé s sel vi seltenem. » T. Ház! Mit tett tehát Tisza István gróf? Abban a pillanatban, amikor az összeférhetlenségi kérdés tárgyalása aktuálissá lett. lemondott összes állásairól. Mit tapasztalok jelenleg 1 ? Jelenleg tapasztalok egv mozgalmat, nem kimaradási vagy szabadulási mozgalmat, hanem hosry hogyan lehet bennmaradni, nem kimaradni, mint Tisza István tette, hanem hogy hogyan lehessen miindenféle kivételek címén bennmaradni"? Majd leszek bátor rámutatni a törvénv azon réseibe, amelyeknek alapján ez a kísérlet sikerrel jálrhát, de már itt szólnom kell eay estrő 1 , amely az életet közelről érdekli és ez: a e"azdasáfTi szakembereknek a Házban való helyetfoglalása, " T. Ház! Nekem az a nézetem, hogy a gazdlasági érdekeknek helyük van a Képviselőházban ezekben' az időkben, amikor a gazdasági válság még az időjárásra is kiterjeszkedett. A gazdasági élet szakembereinek itt kell lenniük a Képviselőháziban, csakhogy egy nagyon érdekes viszony van a közgazdaság és a politika között. A közgazdaság és a politika már régóta folytat flörtöt egymással s szeretnék azt törvényesíteni. Ezáltal a közgazdaság átmegy a politikára és aki a közgazdaságban sikereket ér el, az itt a Képviselőházban hallatni akarja a szavát. Ez nem baj. Ez az egyik folyámt. A másik folyamat a politikusok részéről van, akik ha egy kicsit elhelyezkedtek, akkor a babérok mellé szeretnék maguknak a tantiéinjeket is biztosítani, mert a babér magában nem jelent sokat, hanem sokat a tantiémiek jelentenének. Látjuk tehát azt, hogy a politika vágyódik a közgazdaságra s iffy bizonyos frigyek keletkeznek. Nincs semmi kifogásom ellenük, legyenek boldogok, áldásom rájuk. (Derültség.) Csak egy kérelmem van a törvényhozáshoz: ne az államtól kérjenek hozományt. (Derültség.) De nemcsak hogy ne kérjenek, hanem ne is fogadjanak el az államtól. Szerintem ugyanis a képviselői működéinek egy kritériuma ívian: a képviselőnek függetlennek kell lennie, a képviselőnek netmszaban olyan helyzetbe jutnia, hogy a képviselő az államtól valamit elfogadhasson. De maga az állam még nem elég, mert az államnak vannak különböző vállalatai, nyilt és titkos vállalatai, amit én egy mondattal úgy fejeznék ki. hogy az államtól és a környékétől vagy az államtól és vidékétől ne kapjanak semmi díjazást, ne kapjanak semmiféle haszonthajtó jogot, vagyoni természetű kedvezményt, ne álljanak az állammal szerződéses vagy üzleti viszonyban. (Jánossy Gábort A régi törvény alapján is így volt, nem is lehetett semmi összeférhetlenség.) Ezeket az elveket kell egy összeférhetlenségi törvényben kodifikálni, megállauítani (Jánossy Gábor: Es végrehajtani!) és végrehajtani. (Fábián Béla: Itt csak az adózókat hajtják végre, & törvényeket nem!) De ha most már nézem, hogv ez a törvényjavaslat megtette-e, megcselekedte-e ezt, akkor sajnálattal konstatálnom kell, hbgy éppen az ellenkezőt cselekedte. (Fábián Béla: ígv van!) A törvényjavaslat felállította a szabályokat és nyomban utána a kivételeiket. Azok a t kér/viselőtársaim, akik nem jogászok, ezekben a kérdésekben nem tudnak ilyen könnyen eligazodni, nekem tehát népszerű nyelven kell beszélnem. ho<rv mindenki megérthesse, miről van szó. Mert ha én a 10, §-t odaadom: t. ketoviselőtársamnak. megnyugtatom őket. órák hosszat nem fognak reáiönni, hogy abban a szakaszban mi van. (Fábián Béla: így 1 van!) Én tehát a kapuk' rendszerével fogok itt operálni és azt mondom: van egy főkapu!, amelv be van zárva, amelyen a felirat azt mondja, ide nem lehet bejönni, összeférhetlenség miatt zárva. Ekkor azonban mit es inal a törvényjavaslati (Fábián Béla: Ráírják, hogy «"feltámadunk!») Nem, ott nem támadnak fel, ott végük van. Az óvatos törvényjavaslat elleniben mit csinál 1 ? A mellékkatrat nyitva tar+Ja nekik, ahol bejöhetnek. (Fábián Béla: Beslisszolbiatnak!) Bejöhetnek! Majd mindjárt lefordítom ma avarra, hogy mi van ebben a javaslatban. Van tehát eery mellékíkapu és a mellékkíipun kívül van még eary titkos kapu. Erre a három kapura van felépítve ez a törvén yia,ví"«lflt. (Z«itvíi^ Tibor i^aTságiigvininiszter: Ezt mégsem lehet mondani! — Jánossy 15*
