Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

66 Az országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1982 június 2-án, csütörtökön. és szellemi emelkedésére és ebből fakadó foko­zott ellenállóképességére, ha a föld alól is, de százezreket kell nyugodt lelkiismerettel előte­remteni. (Helyeslés.) Mint a földmívelésügyí kormány décentra lizáeiójánál, itt sem akarok csak negatívu­moknál megállani és éppen ezért tisztelettel ja­vaslom egy népművelési kormánybiztosság fel­állítását és ezzel kapcsolatosan egy, a minden­napi életre és minden irányban kiterjedő szer­ves népművelési munkának megkezdését. Meg­győződésem szerint ebbe a munkába keJl beál­lítani és ezáltal kell megélhetést adni az állás­nélküli diplomás ifjúságunknak is. Terjedjen ki a népnevelés, a fegyelmezés, a művelődés, a lel­kek ápolása a nép széles rétegeire, mert ez a legnemesebb demokratizmus és az ebből fakadó értékemelkedés lesz a legbiztosabb alapja egy újabb ezer esztendő felépítésének. Tűnjék el az osztály ellentét, érezze át a haza minden egyes polgára ennek a nemzetnek világtörténelmi kül­detését és aki a hazával szemben kötelességét nem teljesíti, legyen az kicsiny, vagy hatalmas, pusztuljon innét. (Helyeslés a jobboldalon. — vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Akkor nagyon soknak kellene elpusztulnia. Nem a mi oldalun­kon! — Berki Gyula: A szent szüzek! — Derült­ség.) A gyógyulásnak a legjobb orvossága, t. Ház, az erős akarat, és ha ez az akarat fegyel­mezetten, mint egy emberben él a nemzeteiké­ben, el fog jönni az idő, amikor eredménnyel kiálthatjuk oda az Európa sorsát intéző nagy­hatalmak felé, hogy nem Szobnál van a magyar határ. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ne lázítson senki magyart a magyar ellen és felhívom a szociáldemokrata párt tagjait is, hogy legalább is az ezeréves határok visszaszer­zéséig a nemzeti Magyarország rovására ne kí­sérletezzenek a nemzetköziség gondolatával, lás­sák meg a hazát és akkor ismerni fogják annak igazi kötelességeit is. (Farkas István: Jól meg­láttuk már régen ezt a hazát!) T. képviselő úr, nem tudom építőgondolatnak elfogadni azt a felfogást, amely nem tartja megengedhetőnek, hogy békét kössön a saját hazájában más társa­dalmi osztállyal, ellenben számítaz egész ide­gen világ jólelkűségére és barátságára. Az ország súlyos helyzete követelőleg szó­lít fel mindenkit, aki a közélet terén szolgálja hazáját, hogy szűnjék meg az osztályellentét szítása, szűnjön meg a vallásfelekezeteknek egymást vádoló küzdelme, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) tisztuljon meg a közéleti er­kölcs, és éppen azért a börtön fenekére azzal, aki akár külföldre vitt valutával, (Ügy van! Ügy van!) akár belföldi uzsoráskodással, akár pedig a nép lelkének megmételyezésével (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) vérét szívja és sírját ássa ennek a nemzetnek. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) A tőkének és a munka­adónak legyen embersége és szíve a munkással szemben és egy fedél alatt jól megférő és egy fej által mégjobban irányítható kultúr- és szo­ciális politika elsősorban a nép széles tömegei­nek magasabb színvonalon való emelésére töre­kedjék. (Zaj a baloldalon.) Legyenek a nép széles rétegei számára el­érhető üdülőtelepek, nemes szórakozási lehető­ségek és itt elsősorban zenére gondolok, sza­poríttassanak a kórházi ágyak, a betegmenhe­lyek és sürgős gondoskodás történjék arról a legelemibb szükségletről, hogy az utolsó kis falunak is megfelelő egészséges ivóvíz álljon rendelkezésére. (Igaz! Úgy van! a jobbol­dalon.) T. Ház! A nyugati demokrácia ködös gon­dolatvilága hielyett a vérségi kapesolatszülte testvéri szeretet hassa át a lelkeket és aki ebbe a magyar stílusú, fajtestvéri szereteten alapuló szociális gondolatvilágba nem tud cselekvőleg belehelyezkedni, az legyen kicsi vagy hatalmas, annak még arra se legyen joga, hogy magyar kenyeret ehessen és magyar levegőt szívhasson. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre; Tessék az állás­halmozásokat megszüntetni!) Ha a magyar vezető intelligenciának min­den egyes tagja tevőlegesen fogja szolgálni a népnevelés ügyét, akkor meg fog szűnni a nép­lázítóknak és népbolondítóknak munkája, akik különben is nem az úgynevezett burzsoázia el­len dolgoznak, hanem a nép lelkének, lelki nyu­galmának és békéjének feláldozásával a bur­zsoáziába való bejutásra törekednek. T. Ház! Ezen felelősségnélküli lázítók ott, ahol nincsenek hivatott vezetői a nemzetnek, rettentő károkat okoznak a nép lelkében. Éppen ezért én erről a helyről kérem a magyar vidék vezető intelligenciáját, hogy mielőtt kivetné ezeket a megtévesztetteket, tegyen meg mindent, fáradságot nem kímélő odaadással nyúljon a hóna alá ezeknek a lelki egyensúlyukat vesztett embereknek és mentse meg őket a magyar nem­zet számára, mert minden magyar ember, le­gyen az gyárimunkás, vagy földmívelő napszá­mos, mindmegannyi aktivuma egy boldogabb magyar jöivőnek. (Igaz! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) T. Ház! Tapasztalatból mondhatom, hogy ott, ahol hivatott vezetői vannak a népnek, ott nincs talaja a népbolondító, osztály gyűlöletet hirdető, Istent és hazát tagadó lázítóknak. Es én innen, a nemzet Házából kérem a ma­gyar anyákat is, akár palotában, akár bogár­hátú kis kunyhókban nevelik gyermekeiket, hogy ne felejtsék el sohiai, hogy elsősorban' ők hivatottak ezt az új generációt az eljövendő nagy feladatokra felnevelni. Neveljék gyerme­keiket úgy, hogy azok megelégedettségüket a teljesített kötelességek jóleső érzékében találják meg és akkor el fog tűnni az a felforgató irányzat, amely az elégedetlenségből meríti életerejét. Ezzel szemben elismerem és vallom azt, hogy miniden magyar embernek, aki dolgozni akar ebben az > országban, <mieg kell, hogy le* gyen a létminimuma, de ez a legnehezebb és legnagyobb államférfiúi feladat, éppen ezért ez sohasem oldható meg egy osztálygyűlöletet hir­dető pártpolitika labilis alapjain, hanem csakis ia tőkének és a munkának, a termelésnek é& a fogyasztásnak organikus felépítése, megszerve­zése és egyensúlybahozatala által. (Igaz! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! A tőkének kiirtásával, a magántu­lajdon megszüntetésével, a társadalmi kapilla­ritásnak, ivagyis a jobb, a nemesebb felé való törekvésnek az úgynevezett egyenlőség elve alapján való 'mesterséges eldugaszolásával, vagyis a tőkegyűjtésnek, a megszerzett tulaj­don biztonságának és az előrehaladásnak remé­nye nélkül mint szárnyaszegett sas bukik alá egyén vagy nemzet egyaránt. (Ügy van! Ügy van!) Amennyire t megdönthetetlen igazságnak tartom ezeket, éppen annyira vallom ellenben azt is, hogy kímélet ne érje azt a tőkét, amely valamelyes formában nem áll a nemzet szol­gálatában. ' ä Ezeket a kérdéseket nem lehet azonban megoldani egy forradalom, vagy eg*y úgyneve­zett népuralom útján, mert úgy a nagy francia forradalom, mint a mi 1918/19. évi forradal­munk mindfennél jobban bebizonyították, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents