Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-102
502 ' Az országgyűlés képviselőházának 102. ülése 1932 június 10-én, pénteken. heteshez juttatására, amelyekről ebben a Házban már annyi szó volt, amelyekre nézve Illés t. képviselő úr konkrét javaslatokkal is állott elő, (Kun Béla: Nagyon helyes!) csak részletmegoldások, pepecselések. Illés t. képviselőtársunk azt mondja, hogy tanácsadó mérnököket kell a vidékre kiküldeni. Lehetséges, hogy pár száz fiatal mérnök ezáltal foglalkozáshoz jut, de mi lesz azzal a tíz és húszezer intelligens fiatalemberrel, aki nem tud ebben az országban megélhetéshez jutni? Ezek az új községek adnának megfelelő darab kenyeret a magyar intelligenciának és itt történhet ennek révén a magyar intelligencia élethivatásában olyan fordulat, amely a jelenlegi lehetetlen 'helyzeten változtat, amikor az intelligencia és a nép két külön kaszttá, vált jóformán az országban. » A fiatal magyar intelligencia megtalálhatja a maga élethivatását abban, hogy egy-egy falú életébe bekapcsolódva intenzív részesévé válik a magyar életnek és a maga magasabb képzettségével, a maga magasabb röptű nemzeti érzésével ás gondolkodásával oltja be azokat a gondolatokat, azokat az eszméket, azokat a nemzeti törekvéseket a falu népébe. # amelyek nélkül Magyarországnak nincs jövője, amelyek nélkül Nagy-Magyarország visszaállítása elérhetetlen ábránd. (Ügy van! Úgy van!) Ezenkívül, amint Zsilinszky t. képviselőtársam mondotta, minden faluban kell egy templomot, kell egy iskolát, egy óvodát építeni, de abban a községben községházára is szükség lesz, ott is intelligens emberek iutnak kenyérhez és áldásosán működhetnek a község életében. A papon, a tanítón kívül szükség van állatorvosba, szükség van orvosra, gyógyszerészre, kereskedőkre, iparosokra. A mi nemzeti jövőuknek nincs más megoldása mintha nagyszebású telepítési programm végrehajtásával adunk idehaza az ezeréves magyar földön új életlehetőségeket a mi fajtánknakv Azt méltóztatik ellenvetni : hogyan akarunk mi egy ilyen nagyszabású programmot megfelelő tőke nélkül megvalósítani 1 ? Hát a szanálási törvény tárgyalásakor — tanúul hívom fel a jelenlegi mélyen t. honvédelmi miniszter urat — ezt az egész baloldal ellenezte, hogy a kormány, miután négy esztendő lefolyása alatt majdnem négy milliárd pengőnyi értéket vett ki ennek az országnak vagyonából rendkívüli adóztatások, pénzlebélyegzés, belföldi kölcsön, kényszerkölcsön és mindenféle címeken, elmenjen külföldre és az ország pénzügyi függetlenségét nyomorult 250 millió aranykorona mellett árúba bocsássa. Akkor megmondottuk, hogy erre a külföldi kölcsönre nincs szükség és csak a kormány már akkor mutatkozott fényűzési hajlandóságát fogja magasra duzzasztani. Már akkor mondottuk, hogy az állami költségvetés helyreállítására külföldi kölcsönre nincs szükség. Itt megmondotta. Ulain Ferenc t. képviselőtársunk, milyen áldatlan következményei lettek ennek a népszövetségi kölcsönnek, amikor ai 376 millió értékű kölcsönből effektive megkaptunk 290 millió pengőt. Hét esztendő alatt erre a kölcsönre ez az ország visszafizetett körülbelül 250 millió pengőt és még mindig meghaladja tartozásunk a 350 millió pengőt. Ilyen gazdálkodás mellett ennek az országnak tönkre kell mennie és tiltakozunk az ellen, • hogy az állami költségvetés egyensúlyozásai végett még egyszer pénzt hozzanak be a külföldről. A magyar kormánynak többé nem szabad kölcsönt felvennie külföldről. A magyar nép fel van jogosítva ilyen erőforrások megnyitására és ha ezek a jelenlegi külföldi hitelezőink azt látják, hogy magunkba szállva, helyes új útra térve, egy új produktív nemzeti munkához akarunk hozzákezdeni és ennek komoly előkészítése meg fog történni, igenis bele fognak nyugodni abba, hogy ezek a kamatok, ezek a transzferpénzek, a későbbi megoldás mellett leszállított kamatok, amikor még valutában szintén nem fogjuk tudni kiszolgáltatni, ezek az összegek idehaza használtassanak fel, nem a magyar kormány által, hanem a magyar dolgozó nén javára és bele fognak nyugodni abba, hogy ilyen kölcsönökre nézve, ilyen települő célra igenis újabb kölcsönöket fórnak nekünlk adni, mert a magyar nép becsületes és a. magyar nép munkája mindig meg fogja keresni annak a külföldi kölc«önnek kamatait. Gál Jenő t. barátunk elmondotta a Képviselőházban, hogy egy külföldi nemzetközi konferencián vett részt. Ott azt mondották a. külföldi tekintélyek, hogy a magyar nép számára, a teremtő munka számára mindig rendelkezésre állnak, tehát ehhez a forráshoz kell nyúlnunk és ilyen célra kell nekünk külföldi kölcsönt igénybe venni. Ezzel meg is mondottam, röviden dióhéjba foglalva össze, azt, amit a vita utolsó^ szónokaként akartam hangoztatni. Most már egy megjegyzéssel fejezem, be felszólalásomat. Kérdezem, miért méltóztatik félni a magyar néptől? Hiszen az előző érában, a háború előtt azt mondották, hogy nem szabad behozni Magyarországon a titkos választójogot, mert a nemzetiségi tömegek szétzilálják és megdöntik a magyar állam egysegét. Sajnos, már nincsenek nemzetiségi tömegeink, ^ tehát kiktől méltóztatnak félteni a magyar állam fennmaradását? Azoktól, akik ' fenntartják, azoktól, akik legszélesebb alapjait képezik? (Kun Béla: Nem az országot, hanem a hatalmukat féltik!) A magyar állaineszmét félteni a magyar néptől, ez olyan rettenetes, olyan torzszülött gondolat, hogy aki ebben az utcában jár még mindig, az voltaképpen a magyar állam bukását ismeri el, mert ha a nép nagy tömegei többé a magyar állameszme iránt nincsenek hűséggel, ez egyjelentőségű volna a magyar állam megszűnésével. Annak bekövetkezése már csak idő kérdése volna, de én tiltakozom ez ellen a: felfogás ellen. Soha, sehol nem tapasztaltam akkora készséget Nagy-Magyarország szerelme, Nagy-Magyarország visszaállításának készsége iránt, mint éppen a legsűrűbb magyar népit ö m egekben, amelyek mindig készek ennek az országnak integritásáért' bármi eszközzel síkra szállni. Ne féljenek ettől a^ néptől és ne kapcsolják ki saját sorsának intézéséből. Ne neveljék rá arra a kiskorúságra. arra az éretlenségre, amelyet szupponáltak nála azután, miután a kommün s a román megszállás borzalmai után először ezer év alatt, először választott titkosan és azt, hogy milyen bölcsen választott, ugyebár valamenynyien elismerjük. (Ulain Ferenc: Bethlent kétszer is megbuktatta titkosan! Tényleg elég bölcs volt!) Lehet mondani, 95%-ig a polgári demokrácia irányában nyilatkozott meg a magyar nép sűrű tömege. Ne. féljünk ettől a néptők adjuk kezébe az önrendelkezési jogot. Valósítsuk azonban ezt meg az egész vonalon a vármegyei és községi életben is s akkor a magyar nép valóban nagykorú lesz és akkor mérlegelni fogja állásfoglalásának jelentőségét és
