Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-102
Az országgyűlés képviselőházának 102. ülése 1932. évi június hó 10-én, pénteken, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A kereskedelemügyi miniszter benyújtja a magyar kir. iparfelügyelők 1931. évi tevékenységéről szóló jelentést. — Az 1932/33. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásának foly4 atása. — Felszólaltak : Pékár Gyula, Sztranyavszky Sándor, Pintér László, Sándor Pál, Káger József, őrgróf Pallavicini György, Ulain Ferenc, Kertész Mklós, báró Inkey Pál, Kéthly Anna, Strausz István, Kabók Lajos, Gál Jenő, Andaházi-Kasnya Béla, Büchler József, vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szakáts Andor. — A külügyi, valamint a közgazdasági és közoktatásügyi bizottságok benyújtják együttes jelentésüket az egyes külállamokkal való kereskedelmi és forgalmi viszonyaink rendezéséről szóló 1930 : XLVI. t.-cikk módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációs-könyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Károlyi Gyula, báró Korányi Frigyes, vitéz Gömbös Gyula, Kenéz Béla, Kara fiát h Jenő. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 8 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Brandt Vilmos jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Esztergályos János jegyző úr. Bejelentem a t. Képviselőháznak, hogy a miniszterelnök úr, legközelebbi ülésünk napirendjének megállapítása után, írásbeli választ fog adni Eckhardt Tibor képviselő úr interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólani. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Van szerencsém am. kir .^ iparfelügyelők 1931. évi tevékenységéről szóló jelentést beterjeszteni. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentést kinyomatni, szétosztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a Képviselőház társadalompolitikai bizottságának kidani. (Helyeslés.) Elnök: A bejelentést a Ház kinyomatja, a Ház tagjai közt szétosztatja és tárgyalás és jelentéstétel céljából a kereskedelemügyi miniszter úr által megjelölt bizottságnak kiadja. Napirendünk szerint következik az 1932/33. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, (írom. 256., 257.) Szólásra következik*? Brandt Vilmos jegyző: Pékár Gyula! Pekár Gyula: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! jobb felől.) Méltóztassanak megengedni, hogy Vázsonyi János t. képviselőtársamnak • tegnap esti beszédébe kapcsolódva Tisza István gróf emlékét illető bizonyos dolgokra kitérhessek. (Halljuk! Halljuk!) KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. Vázsonyi János t. képviselőtársam szóba hozta, hogy az elnöki székből Tisza Istvánt annak idején nem parentálták el; másodszor szóbahozta Tisza István gróf temetését; t harmadszor szóbahozta a munkapárt feledékenységét Tisza István emlékét illetőleg. Szóbahozta ezenfelül még azt, hogy Tisza testőrei nem teljesítették kötelességüket és nem vigyáztak eléggé Tisza István életére. Leszek bátor egymásután felelni ezekre a dolgokra. Az első, hogy tudniillik Tisza Istvánt az elnöki székből nem parentálták el, helyesebben talán úgy volna kifejezhető, hogy nem parentálhatták el. (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) Tudtommal — és azt hiszem, mindnyájunknak, régi akkori embereknek tudalma szerint — Tisza Istvánt az akkori házelnök nem parentálhatta el éppen az akkor uralkodott terror folytán, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) miután az az amúgy is szenvedő, sínylődő hazára ezáltal esetleg még nagyobb bajokat zúdíthatott volna. Ami Tisza István testőreit illeti, hogy nem vigyáztunk volna eléggé életére, erre a következőket jegyezhetem meg. En Tisza Istvánnnal utoljára 1918. október 30-án este K9-kor beszéltem és amikor elbúcsúztunk tőle, — mert bizonyos küldetésünk volt nekem, Perényinek, Sohönbornnak és Kaas Albertnek Hadik miniszterelnökhöz, de ez más kérdés, nem tartozik ide — akkor kérésünk az volt hozzá: az Istenért, vigyázz magadra, igérd meg nekünk, hogy el fogsz menni vidékre, szóval tedd magad olyan helyzetbe, hogy életed veszélyeztetve ne legyen. (Buchinger Manó: A választójogot csináltatták volna meg vele! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Buchinger Manó: Okosabb lett volna!) Buchinger képviselő úr, ne zavarja a tárgyalást! Pekár Gyula: Erre Tisza István az ő szokott férfiasságával azt mondotta: én tudom, mi á kötelességem, a katona őrhelyén imarad és nem mozdul el innen. (Propper Sándor: Testőrei nem maradtak az őrhelyükön!) Mi, akiket Tisza István megtisztelt bizalmával és barátsá58
