Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-95

32 Az országgyűlés képviselőházának 95. ülése 1932 június 2-án, csütörtökön. kern ezeknek még felsorolására sincs időm. De az kétségtelen, hogy ennek a pusztulásnak tempóját módunkban áll megakadályozni a következő négy intézkedéssel: 1. Magyarországon, ahol annyi erdőhiva­tal van, ma kötelező készletbejelentési kény­szer nincs. Enélkül pedig képtelenek vagyunk megállapítani, hogy a hazai fatermelés sé­relme nélkül mennyit hozhatunk be külföldről. Az a termelési statisztika tehát, amelynek összeállítását a földinívelésügyi miniszter úr éppen tegnap rendelt el, sürgősen felfekte­tendő. 2- Magyarországra a fa külföldről vám­mentesen Özönlik be. Ez egy olyan anomália, amelyen önérdek azonnal segíteni. 3. Ha a fogyasztó műfa- és fűrészeltfa­szükségletét külföldön szerzi be, akkor nem fizet forgalmiadót, ezzel szemben a hazai fűrész 9—12%-ig menő forgalmiadót fizet, ezzel a 9—12%-kal természetesen nem bírja a konkur­renciát és ez azt jelenti, hogy csak munkabér­ben 14 millió pengő munkabértől esünk el. Tehát már csak az egyenlő elbánás elvénél fogva is a külföldi fűrész megadóztatandó forgalmiadóval. 4- Behozatalt csakis azoknak az államok­nak engedélyezzünk, amelyek tőlünk importál­nak. (Helyeslés.) A statisztika mutatja, hogy ebből az országból állatban, búzában és liszt­ben kivitelünk 70%-ban Ausztriába és Cseh­szlovákiába irányul. Semmi esetre se fedezzük tebái szükségletünket máshonnét, például Romániából vagy Jugoszláviából, ahova jó­formán nincs kivitelünk, s ennek dacára azt látjuk, hogy fabehozatalunk Eomániából 1931-ben 8 milliót tett ki, szemben az Ausztriá­ból való 1 millió pengős behozatallal (Lázár Miklós: Most adtak monopóliumot egy társa­ságnak erre!) T. Ház! Importunk célszerűtlenségén álta­lában kompenzációs szerződésekkel módunkban áll segíteni. Az exportot befolyásolni alig tud­juk. Itt jöjjenek segítségünkre a külföldi hite­lezők és teremtsenek nekünk piacokat, juttas­sanak bennünket levegőhöz, élethez, mert ha ezt nem teszik, akkor igenis, Isten és emberek előtt jogunkban áll minden néven nevezendő fizetést megtagadni. (Ügy van! Ügy van!) r A felszólalók számára való tekintettel csak egészen rövid sürgönystilusban érintek egy-két kérdést. Az adósvédelem nemzetvédelem és én Teleszky Jánossal ellentétben, igenis kérem az igazságügyminiszter urat, hogy folytassa to­vábbra is közgazdasági tevékenységét (Helyes­lés.) és kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy támogassa kollégáját ebben a munkában, mert neki, aki a földhöz legközelebb áll, kell legjobban éreznie, hogy csúszik a föld a tal­punk alól és 'hogyha nem sietünk, akkor itt minden perc elveszett, mert minden perc egy gazdaexisztenciának az összeomlását jelenti. " Sokat emlegették a vita folyamán a földre­formot. Szerintem először a vagyonváltságföl­déknek vételárát kell összhangba hozni a mai megváltozott viszonyokkal, azután a mai meg­billent gazdasági exisztenciákat kell talpra ál­lítani, addig újabb földreformról beszélni nem lehet. Ellenben állandóan foglalkozni kell egy földbirtokpolitikával (Ügy van! Ügy van! bal­felöl.) és ennek a földpirtokpolitikának sark­pontjai szerintem a következők: telepítés, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) azután az örökhaszon­bér vagy járadéktelek, amely Itáliában és Ke­let-Poroszországban nagyon bevált, azonkívül a szövetkezeti termelés és a szövetkezeti érté­kesítés. (Lázár Miklós: Szövetkezeti reform! Termelő szövetkezetek!) Céltudatos egyéni ter­melésre már ma szükség van és például ilyen az, hogy külföldről ne kelljen semmi olyat sem behoznunk, amit itt belföldön is meg tudunk termelni. Utalok például a kukoricára, amely­ből 1931-ben 8,650.000 pengő értékű árút hoz­tunk be, pedig egészen biztos meggyőződésem, hogy az ennek az összegnek megfelelő kvantu­mot kellő propagandával, azután avval a bizta­tással, hogy ezek az árúcikkek elhelyezhetők lesznek, a kisgazdaközönség is meg tudta volna termelni. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Ugyancsak messzemenő tanulságokra ve­zethet a következő két szám. Kertészeti termé­nyeink kivitele évi 11 millió pengő körül mo­zog, ugyanakkor hasonló cikkekben behoztunk 22 millió pengő értékű árúcikket. Fordítsunk különös gondot víziutainkra, mert a víziutaké a jövő, amit az is mutat, hogy a vámmentes kikötő forgalma e költségvetési év első hat hónapjában megint 300.000 méter­mázsával emelkedett. T. Ház! Kállay Tibor képviselőtársam a vita folyamán azt mondotta, bogy őt nem any­nyira a programm érdekli, mint inkább az egyéniség. Énnekem a földmívelésügyi minisz­ter úr programmja eléggé tetszett, de én is nagyobb bizalommal vagyok az ő személye iránt, mert tudom azt, hogy a saját szénáját mindig rendben tartotta. S miután meg va­gyok győződve róla, hogy ugyanazok^ az elvek vezetik a közéletben is, mint a magánéletben, és minthogy hiszem és meg^ vagyok róla győ­ződve, hogy azokban a kérdésekben, amelyeket én itt előhoztam, a lehetőség szerint intézkedni fog, költségvetését elfogadom. (Elénk helyes­lés, éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: T. Képviselőház! Körülbelül 15 esztendeje annak — visszaemlékezem reá — hogy a Képviselőháziban egy tréfásnak látszó ház&zabálymódosító indítvány hangzott el. Azt indítványozták, hogy miután a Képviselőház bi­zonyos szakkérdések iránt egyáltalán nem ér­deklődik, sokkal okosabb, helyénvaló és időben takarékosabb volna, ha minden szónok a mon­danivalóját írásban nyújtaná be. Ugyanazt a célt érnék el mint így, talán még nagyobb eredménnyel, mert hiszen így talán többen ol­vasnák a beszédeket, mint a Ház naplóját. (Mozgás ) Ez az indítvány, amely természete­sen nem talált 'elfogadásra, jut az eszembe ak­kor, amikor a Háznak ezt a sivár képét látom most a földmívelésügyi tárca tárgyalásánál. (Felkiáltások jobbfelöl és a középen: Igaza van!) A tanácskozóképesség megállapítását ennek dacára azért nem kérem, mert nem aka­rok távollévő, talán hibájaikon kívül távol­lévő képviselőtársaimnak kellemetlenséget okozni. (Felkiáltások jobbfelől: Az ellenzék sincs itt!) E sivár részvétlenség ellenére is, meg kell azonban, hogy ragadjam a földmívelésügyi tárca tárgyalásának keretében az alkalmat arra, hogy néhány szót azokról a gazdaság­politikai kérdésekről szóljak, amelyek az^ egész magyar gazdasági életnek, az egész világgaz­daságnak, de különösen a földmívelésügyi tár­cának homlokterében állanak. Ma már az egész világon az állam beavatkozása az egész téren napirenden van. A beviteli tilalmak, a korlátozások, a vámfalaknak mind maga­sabbra emelése, a termelési segélyek, az adó­elengedések mind egy olyan állami beavatko-

Next

/
Thumbnails
Contents