Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-101

Az országgyűlés képviselőházának 101. köthessenek minden gazdasági megmozdulást: ezzel a politikával, t. ministerelnök úr, — megbocsásson, nem azt mondom, hogy ön csinálta, ezt a politikát elődje csinálta, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) elődje alapította meg, ő tette lehetővé — szembe kell fordulnia annak, aki az országot a bajból ki akarja vezetni, mert ha ebben benn méltóztatnak hagyni, nem lehet más, mint végtelen pusztulás, összeomlás és — nem szeretem ezt a szót használni, de ki kell mondanom — végül is forradalom. Itt van a közterhek kérdése. Itt kénytelen vagyok reflektálni a pénzügyminiszter úrnak tegnap itt elhangzott, — nem akarok erősebb kifejezést használni, mert a miniszter úr régi jóbarátom, akit megbántani igazán nem szeretnék, de mégis kénytelen vagyok ennyit konstatálni — legalábbis nem egészen jóhiszemű fejtegetésére. Mert azt állítani arról a felelős helyről, hogy az egész magyar földbirtok az állami egyenesadókból mindössze 21 milliót visel, bocsánatot kérek, ez olyan megtévelyedés, amelyet ezekből a padokból, vagy akár a túlsó sorokból is, az egyszerű padokból megbocsáthatok valakinek, de amelyet egy pénzügyminiszternek sohasem volna szabad ebben a teremben szájából kiereszteni. Sajnálom, hogy nem áll más statisztika rendelkezésemre, mint az 1927. évi, f mert a pénzügyminisztérium minden sürgetésem dacára sem azelőtt, sem azóta több adóstatisztikát nem bocsátott ki. (Mojzes János: Jobb róla hallgatni!) De ennek a statisztikának adataiból konstatálom a következőket. Az állami egyenesadókhoz tartozik, méltóztatnak tudni nagyon jól: a földadó, a házadó, a kereseti adó, az alkalmazottak kereseti adója, a társulati adó, a jövedelemadó és a vagyonadó. Az alkalmazottak kereseti adója a kereseti adó gyűjtőfogalom alá tartozik, így tehát hatféle adónemet nevezünk állami egyenesadónak. Ha mármost az összegeket nézzük, amelyek ezen a címen befolytak, kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy ezek az állami bevételeknek tényleg nagyon csekély hányadát adják, 15%-át, maximum 20%-át. A földadóban ugyanis befolyt 1927-ben — sajnos, nem tudok más adatokkal operálni, mert nincsenek más adatok —41*7 millió, házadóban 57-9 millió, kereseti adóban 26*9 millió, illetőleg az alkalmazottak kereseti adójában még 19-3 millió, társulati adóban befolyt 13*4 millió, (Mozgás a baloldalon.) jövedelemadóban 45 millió és vagyonadóban 13-5 millió. Összes állami egyenesadóink — 1927-ről van szó, ma lényegesen kevesebb — 1927-ben kitettek 217-7 milliót. Ebből a föld fizette a földadót, vagyis 41*7 milliót, fizette a házadónak felét, — állítom, hogy felét, mert maga a statisztika elismeri, hogy 50% esik Budapestre és 50% a vidékre, ezt az utóbbit pedig megint csak a föld fizette, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a vidéki házaknak túlnyomó része még a városokban is a földtulajdonosoké — a kereseti adóban nincs részük, a társulati adóban sajnos szintén nincs, ellenben a jövedelemadó 45 milliónyi összegéből Budapesten mindössze 22-6 millió folyt be. Tehát a fele folyt be vidéken, amiből arra következtethetek, hogy ennek is igen nagy része, túlnyomó része a földtulajdonosoktól folyt be. A vagyonadóból, amely 13-4 millióval szerepel a statisztikában, Budapesten 4 millió folyt be, vidéken pedig 9 millió. Ha mármost ezekhez az egyenesadókhoz hozzáadom mindazt, amit a földbirtok a földadón kívül fizet, olyan adatnak nyilvánosságrahozására* mint amilyenre ülése 1932 június 9-én, csütörtökön. 379 a pénzügyminiszter tegnap elsiklott, semmiesetre sem lesz még a pénzügyminiszter úrnak sem jóhiszeműleg jogosultsága. De azt hiszik, t. Képviselőház, hogy a földbirtok a földadón és a többi állami egyenesadón kívül semmi egyéb terhet nem visel?« Leszek bátor egy kis szemléltető képet adni a járulékos adóról. A rokkantadó 9-2 millió, a betegápolási pótadó 22-3 millió, a vármegyei és községi pótadó 57-6 millió, az útadó 27 millió, a mezőgazdasági kamarai illeték 1 millió, a vízszabályozási járulék 8-4 millió, az egyházi és iskolai adó 82 millió, az ebadó 1-7 millió, vegyes adók — tűzrendászeti, kéményseprési, mezőőrzési, hegyközségi díjak, stb. — 18*1 millió. Azután jön a forgalmi adó 160*8 millióval — 1927. évi adatok — jönnek a fogyasztási adók: szeszadó 27-8 millió, söradó 7-1 millió, cukoradó 14-4 millió, gyújtószeradó 48 millió, borital- és húsfogyasztási adó 33*6 millió, italmérési adó 2-2 millió. Következnek az illetékek, amelyek alól tudvalevőleg egyedül az ingatlan nem bújhat ki akár vagyonátruházásról van szó, akár peres eljárásról, akár bármi másról. Vagyonátruházási illetékben beszedett a kincstár 1927-ben 110-5 milliót. S hol vannak még az ítélkezési illetékek, stb., stb., amelyek a pereseljárások során mutatkoznak?.! A fuvarozási illeték 14 milliót, a behozatali vámok 151-7 milliót, az útés hídvámok pedig 13-5 milliót tesznek ki. Nem akarom azt állítani, t. Képviselőház, hogy mindezt direkt a földbirtok viseli. Direkt ugyanis^ az, összfogyasztás viseli. Egyet azonban állítok, hogy miután végeredményben, minden ostor a végén csattan és minden ipari érték, amely után ezeket a terheket kivetik nálunk semmisül meg, kivéve az élelmiszereket, amelyek egyrésze más fogyasztóknál semmisül meg, ezeknek az adóknak igenis legnagvobb részét végeredményben mégis csak a magyar földbirtok viseli. (Mojzes János: Még a társulati adót is áthárítják rá!) Amikor az a helyzet, hogy előáll a pénzügyminiszter és azt mondja, hogy a földbirtoknak» amely csak 21 milliót visel az összes adókból, elengedi ezt az adóját, ugyanakkor azonban egy gesztussal a jövedelemadó 30%-át, a vagyonadónak pedig 100 százalékát csapja rá, akkor ezt őszinte és lojális eljárásnak elismerni nem tudom. Mert vizsgáljuk csak egy kicsit, tegytüki fel a j övedélemadónaik az adóforrások szerint való megoszlását. Hivatalos adatokat fogok felolvasni, nem magam kombináltam ezeket, igaz, hogy 1927-es adatok, de jellemzőek, mert valószínűnek tartom, hogy az arányok ma sem változtak, legfeljebb az Összegek. Az 1928. évi jövedelemadóalapoknak jövedelemforrások szerint való megoszlása a következő. Tudvalevőleg az 1927-es alapok szolgálnak az 1928-as kivetés alapjául. Tehát 1928-ban jövedielemadóalapul fel volt véve 1371 millió penglő jövedelem, mint az ország összes jövedelme. Nézzük, hogyan participáltak ebből az egyes foglalkozási ágak? A földbirtok fizette ennek 32%-át a föld után, a házbirtok fizette 14%-át, —- a felét ennek a föld fizette, de mint házbirtoki van elkönyvelve — az általános kereseti adó alá eső foglalkozások fizették 30%-át a tantiémadó alá eső javadalomnak 0'8%át, a szolgálati viszonybeliek 19'8%-át a tőkevagyon — teihát az egész magyar készpénz-, részvényes más ingótőke — fizette az 1'2%-át. Nézzük, uni ebből a tanulság? Az a tanulság, hogy a reálvagyonok és a kereseti ad|ó-