Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-100

350 Az országgyűlés képviselőházának nem nyúlt bele radikálisan és sürgősen ebbe a kérdésbe, (Turchányi Egon: Nem szeretnek belenyúlni!) hiszen ez az a kérdés, amely végre tisztázhatná a tőkés viszonyát ebben az ország­ban. Ha ugyanis valami alkalmas arra, hogy tőkeellenes hangulatot szítson, akkor ez a bi­zonyos ténykedés alkalmas arra, amikor úgy­szólván hatósági asszisztenciával veszítik el a kisemberek vagyonukat, illetőleg — hogy ne mondjam ezt a súlyos szót, — fosztják ki a kis­embereket fillérekből összerakott vagyonukból, és amikor ezeket szóvá teszik, nincs egy lehe­tőség, egy modus vivendi arra, hogy orvoslást kapjanak. Mint voltam bátor említeni, az ügyészség igen kitűnő munkát végzett. Az ügyészség a dolog legnehezebb részét megállapította. Meg­állapította azt, hogy hamis neveken, mégpedig milyen hamis neveken dolgozott a vezérigaz­gató. Megállapította azokat a dolgokat, ame­lyeket voltam bátor felemlíteni, tehát mindent megállapított. És amikor a legkitűnőbben megy a nyo­mozás, sőt továbbmegyek, amikor a vizsgáló­bíró elrendeli, hogy a könyveket foglalják le és kimegy oda két tisztviselő, a részvénytársaság irodájában megjelenik, a rovancsolást, illetőleg a felülvizsgálatot el kezdi végezni és már két napja dolgozik, egyelőre még ismeretlen hely­ről, felettes helyről, megjelenik egy telefon­üzenet, amely egyszerűen azt mondja nekik, hogy fejezzék ki sajnálkozásukat, hogy eddig ott alkalmatlankodtak és azonnal menjenek el és hagyják ott az irodát. .; Ez egészen furcsa és szokatlan helyzet. Mert meg kell kérdeznem, ki az a hatalom, aki a vizsgálóbíró által elrendelt könyvlefoglalás tekintetében utasítást adhat telefonon, hogy az illetők egyszerűen vonuljanak vissza? Vagy micsoda érdekek érvényesülhetnek itt, hogy egyszerű telefónutasításra ilyen komoly vizs­gálatot megszakítanak? Amikor ezt látni vagyunk kénytelenek ós amikor azt látjuk, hogy egyik pillanatról a másikra ilyen nyomozást megszüntetnek, egye­lőre érthetetlen okoknál fogva, nem tudom, mit gondoljunk. De sajnos, meg kell azt is je­gyeznem, hogy egy bizonyos, ha nem is tény­beli, de látszólagos összefüggést is keresnem kell a dolgokban. Ugyanis amikor a vizsgálat javában folyt, s az ügyészség három urat hall­gatott ki, ez a három úr beadványban fordult az ügyészséghez, mégpedig a tanuként kihall­gatott Vida Jenő, dr. Chorin Ferenc, valamint Hiller József egy beadványban fordultak az ügyészséghez, amelyben kvázi illusztrálják, hogy ők milyen védiratot adtak be, amelyben reá akarnak mutatni arra, hogy melyik az a körülmény, amely őket a dolgok vitelére kész­tette. Ettől a pillanattól kezdve nem lehetett semmit sem csinálni. És most az idő rövidségére való tekintettel csak még egyet, igen t. képviselőtársaim. Az Hitelesítették : Gallasz Ágost Rudolf s. k. naplóbiráló-* 100. ülése 1932 június 8-án, szerdán. ügyészség, amikor kiderítette mindezeket a visszásságokat, kiderítette ezeket a visszaélé­seket, ugyanakkor egyik napról a másikra, he­lyesebben szólva egyszerűen a büntető perrend­tartás 101. §-ának 3. bekezdése alapján meg­szünteti a további eljárást. (Turchányi Egon: Az eljárást?) . Elnök: Lejárt a beszédideje, képviselő úr! Andaházi-Kasnya Béla: Azonnal, egy mon­dattal befejezem. A 101. 4. 3- bekezdése nem azt mondja, hogy nem forgott fenn bűntény esete, vagy nem forgott fenn Olyan bűncselekmény, amely de facto meg nem történt volna, vagy nem forog­tak fenn alaki okok, amelyek alapján elutasít­ható lenne, hanem igenis megállapítja a vét­kességet, megállapítja a bűnösséget, illetve ma­gát a kritériumot, azonban azon a címen, hogy nem valószínű, hogy a dolgoknak további foly­tatása eredménnyel járna, az ügyészség egy­szerűen hatályon kívül helyezi ezt a dolgot. Es itten, amikor a kereskedelmi miniszter úr olyan kitűnő expozét tartott, felkérném őt, hogy ép­pen a kis tőke megvédésének érdekében a leg­határozottabban szálljon síkra ezen a téren, nem is szólva az igazságügyminiszter úr... Elnök: Képviselő úr. tessék befejezni be­szédét! Andaházi-Kasnya Béla: Egy mondottal be­fejezem. Nem is szólva az igazságügyminiszter úr igen helyes intenciókból eredő törvényja­vaslatáról, amelyet a részvényjogra vonatkozó­lag beterjeszt. Éppen azért tisztelettel kérném úgy az igazságügyminiszter urat, mint a kereskede­lemügyi miniszter urat, hogy ebben az ügyben a lehetőséghez képest mihamarabb intézkedni szíveskedjenek. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a keres­kedelemügyi miniszter úrnak. (Andaházi-Kas­nya Béla: A sóhi va tálnak!) Következik vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. A képviselő úr nincs itt. Interpellációja töröltetik. Eckhardt Tibor és Klein Antal képviselő urak interpellációik elhalasztását kérik. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztáshoz hozzájárul. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvé­nek felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőköny­vet felolvasni szíveskedjék. Brandt Vilmos iegyző (olvassa az ülés jegy­zőkönyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha senkinek sincs ellene észrevétele, úgy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 5 óra 28 vérekor.) Báró In key Pál s. k. izottsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents