Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-100

330 Az országgyűlés képviselőházának növekedett 40.000-ről már most közel 100.000

;

re rug a számuk éppen azért, mert az a régi mezőgazdasági munkásréteg, amely másutt elhelyezkedni nem tud, ma kénytelen kapát, ásót és talieskát ragadni s beáll a hivatásos földmunkások közé, mert máskép azt a szerény száraz kenyeret megkeresni nem tudja. (Kuna P. András: Igaz!) Munkaalkalom van az országban bőven. A földmívelésügyi tárca költségvetésének tárgyalásánál ilyen kérdések felvettettek. r Ott van a borsodi nyilt ártér, ott van a száz és százkilométeres töltésépítés, az ezer és ezerkilométeres csatornaépítés, munkaalkalmakról tehát gondoskodni nem kell. Nagyon sajnálom, hogy e pillanatban a t. pénzügyminiszter úr nincs jelen, remélem azonban, tudomást vesz arról az ideáról, amit elmondandó leszek és ez az, hogy nem lehetne-e összekapcsolni praktikusan az adóvisszatérítés kérdését az ínségakció kérdésével. Mi történt a múlt esztendőben a tél folyamán és a tavasz folyamán az ínségakcióval? A miniszterelnök úr nagy jóindulattal milliókat és milliókat utalt ki, adott vissza ínségadóból az éhező, de dolgozni vágyó tömegeknek azért, hogy ínségmunkákat végezzenek. Egyes hatóságok dicséretreméltó ügybuzgalommal iparkodtak lebonyolítani ezt az ínségakeiót, némelyek sikerrel, mert praktikus munkát végeztettek, némelyek kevesebb sikerrel, mert nem voltak képesek megfelelő munkaalkalomról gondoskodni. Némely helyen volt olyan bölcs annak a közületnek a vezetője, hogy megkérdezte a szomszédos vagy helybeli vízitársulatot, volna-e megfelelő munkaalkalom és amenynyiben volt, odadirigálta a munkanélküliek tömegét úgy, hogy a kiutalt összeg nem volt többé sárba, illetőleg hóba dobott pénz, hanem igenis olyan munka, amelyért a nemzet 100%-ig való ellenértéket kapott. Számos helyen megtörtént azonban, hogy a^ bürokratizmus nem ismerte fel a pénz értékét és miután egyéb munkaalkalom nem volt,^ és az illető úrnak, a közület vezetőjének hatáskörébe tartozott ez a kérdés, hiábavaló munkára pocsékoltak el tízezreket és százezreket. (Kuna P. András: Ez tény!) Tessék tudomásulvenni, hogy az ínségakciónak nincsen vége, hiszen számos ember, számos arató maradt aratás nélkül. Számos ember van, aki szeretne nyáron dolgozni, aki egyébként munkához nem jut. Hol nyerhetnének ezek^ alkalmazást egyebütt, ha nem azoknál a vízitársulatoknál, ahol rengeteg munkaalkalom van, — ismétlem — és a vízitársulat is örülne annak, ha megfelelő munkástömeget tudna alkalmazni. En tehát erről a helyről kérem az igen t. pénzügyminiszter urat, hogy amikor a Ház minden oldaról elhangzott az, hogy nem tűrjük azt, — és a vidéken is követelik a tömegek — hogy az a drága pénz, amelyik olyan nehezen folyik be az állampénztárba, elpocsékoltassék, méltóztassék az igen t. kormánynak gondoskodni arról, hogy mostmár a nyár folyamán megfelelő tervek készüljenek el, szólíttassanak fel a járások, a községek, a városok, a vízitársulatok, az államépítészeti hivatalok, csináljanak a nyáron megfelelő terveket, hogy arra az időre, amikor az ínségakció ideje bekövetkezik, kész tervekkel, határozott munkaprogrammal álljanak oda. Ha ez nem történik (meg, ugyanaz történik' mint egyes helyeken a télen történt avval a különbséggel, hogy ezzel a szociális bajokat fo100. ülése 1932 június 8-án, szerdán. kozzuk. Méltóztassanak elhinni, hogy a szociális bajok levezetésére a legjobb módszer a

; tisztességes munkaalkalom. Miután pedig pénz van rá, mert kell, hogy pénz legyen rá, mint ahogy volt a múltban és bármilyen nehézségekbe ütközik ez, — mert egy idegennel elhitetni nem tudj'Uik, hogy enni-innivaló ebben az országban nincsen — ha tehát van, a kormánynak méltóztassék odahatni, hogy az a kis pénz megfelelő beosztással odajusson, ahol vele szükséges, praktikus munka végezhető. Ha pedig ebből a szempontból nézem a dolgot, akkor mindjárt meg van oldva az adóviszszatérítés kérdése is. Arra az átmeneti időre, amelyet még a sors reánk mér. Az éhező embereket foglalkoztatni kell, mert lehetetlenség, hogy ebben az országiban éhenhaljon valaki, amikor annyi munkaalkalom van. En tehát felhívom erre az igen t. kormány figyelmét. Nagyon örülök, hogy az igen t földmívelésügyi miniszter úrhoz ebben a pillanatban szerencsénk van, hiszen ő már ismeri az ügyet, de miután mégis csak pénzügyi kérdés a földmunkásoknak a vizitársulatok útján való foglalkoztatása, ezért voltam bátor az igen t. pénzügyminiszter úrnak is szíves figyelmét erre a kérdésre felhívni. Volna azonban még egy kérdés, amellyel az őszt nem tudjuk megvárni, amelynek tekintetében most a Ház széjjelmenetele előtt intézkedni kell. Mi lesz azokkal az aratómunkásokkal, akik hiába mentek aratásért az uradalmakhoz, azokhoz az uradalmakhoz, ahol éveken keresztül voltak? Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék a tárgynál maradni, a pénzügyi tárca első címénél. Szabóky Jenő: Nem akarok vitatkozni az igen t. elnök úrral, de eminenter pénzügyi kérdésről szólok és csak egy kis hozzáfűzést akartam tenni. Szóval nincsen aratás és munka, nincsen aratási munka, pedig ezeket az aratómunkásokat foglalkoztatni kell. Az aratómunkásoknak munkaalkalom kell, pénzt kell, hogy szerezzenek, mert télen a nyomorúságnak és éhínségnek vannak kitéve. f Szerény nézetem az, hogy miután itt pénzkérdésről van szó, amelyet megoldani lehet, illetve nem is pénz, hanem hitelkérdésről volna szó, mert ezt a kérdést is meg lehet oldani akként, hogyha a vizitársulatoknak azokra a vízszabályozási járulékokra, amelyek okvetlenül befolynak a kasszájába, befolynak egy félév után, befolynak egy év után, már most annyi előleget adunk, vagy adna az igen t. kormányzat, amennyi ennek a szociális bajnak levezetésére okvetlenül szükséges. En tehát ezzel a propozíciómmal nem kérek az igen t. pénzügyminiszter úrtól egyetlenegy fillért sem, tisztán jóindulatot. Egy kis hitelművelettel meg lehet ezt oldani, azért vagyok bátor ezt a kérdést az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmébe ajánlani. Minthogy pedig nem kételkedem abban, hogy a kormány szociális érzékkel rendelkezik, nem fogja engedni, hogy akár az aratás idején, akár jpedig télen a munkástömegek éhenhaljanak és okvetlenül intézkedni fog, ennél a bizalomnál fogva a címet elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Képviselőház! A pénzügyminiszter úr a tegnapi napon választ adott a pénzügyi tárca költségvetésének általános vitája során felmerült több kérdésre. A miniszter úr jónak látta beszéde elején a Kép-