Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-98
Az országgyűlés képviselőházának 9 iparosság érdekeit, mint ahogy eddig felkarolta. A költségvetést és a címet elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik! Takács Géza jegyző: Br. Inkey Pál! Br. Inkey Pál: T. Ház! Néhány nappal ezelőtt a földművelésügyi tárca tárgyalása során bátor voltam megjegyzést tenni a keres-* kedelemügyi miniszter úrnak a: faszállításokkal kapcsolato® tarifarendezési intézkedésére. Köszönetemet fejezem ki azért, hogy meglátta azt az utat, amelyen haladnia kell a belföldi elhelyezési lehetőségek kihasználása érdekében. Amikor ezt a köszönetemet szembe ismételem, bekapcsolódom előttem szólott t. képviselőtársam beszédéibe, aki kifejezi meggyőződését a kereskedelemügyi miniszter úr jóságáról és megértéséről.. Legyen szabadi a következő esetet bejelentenem. A napokban kaptam egy vágón importkukoricát. Nem futott tovább mint Barcstól Berzencéig, ez 38 kilométer. Bátor vagyok a Ház asztalára letenni azt a fuvarlevelet, amely tanúsítja, hogy a tíz tonnás kocsiért 73 pengőt kellett fizetni. Egészen tiszteletteljesen és egészen röviden azt a kérdést vagyok bátor a kereskedelemügyi miniszter úrhoz intézni, hogy legyen szíves felvilágosítást adui, hogyan képzeli el, hogy olyan országban, ahol ilyesmi megtörténhetik, boldogulni lehessen. A címet nem fogadom el. Elnök: Szólásra következik 1 ? Takács Géza jegyző: Kossalka János! Kossalka János: T. Képviselőház! A költségvetés 9. címének 20. rovatán szerepel egy nagyobb összeg iparfejlesztés címén. E,a az öszszeg az előző költségvetési évben 460.0001 pengő volt, most pedig 3,940.000 pengő, a különbözet tehát 3,480.000 pengő. Az indokolás szerint ennek a többletnek nem csupán az a rendeltetése, hogy hitelezőeélokat, hitelbiztosítási és egyéb hasonló célokat szolgáljon, hanem az is, hogy támogatásra szoruló egyes iparágakat a szükséghez képest támogatni lehessen ennek a tételnek terhére. Ennek kapcsán rá kell mutatnom arra a körülményre, hogy munka, amelyet szabványosítási munka, a racionális termelést előmozdító munka név alatt ismerünk, szintén az iparfejlesztés célját szolgálja, ennek követkéz-' tében megítélésem szerint az erre szükséges összegek szintén ezt a tételt kell, hogy terheljék. Hogy mit jelent a szabványosítás, hogy mit jelent a racionális termelés, azt valamennyien tudjuk. Jól tudjuk, hogy Amerikában ezen a címen mintegy 100 millió dollár körüli összeget sikerült megtakarítana Hogy ennek milyen nagy a fontossága, azt az indokolás is elismeri, A miniszter úr ott azt mondja: kívánatosnak tartja, hogy a közgazdaság egész területére kiterjedő közérdekű racionalizálási és szabványosítási mozgalom is támogattassék. Az indokolásnak ebből a kitételéből nyilván azt kell következtetnem, hogy az idevonatkozó egész szükséges költségösszeg ennek a tételnek terhére fog elszámoltatni. Nálunk ilyen szanálási mozgalom szintén megindult már öt évvel ezelőtt, igen szerény keretek között, sajnos, azonban az eredmény az volt, hogy az a 40—50.000 pengő körüli összeg, amely ebből a célból szükséges lett volna, nem állott rendelkezésre és ezért az egész mozgalom megakadt, Pedig a múltban is hangzott el olyan kijelentés, hogy erre a szabványosítási munkára nagy mértékben szükség van, és hogy ezt a kormány támogatni fogja. Ep?. ülése 1932 június 6-án, hét fon. 233 pen erre való tekintettel, mert nincs kifejezetten megállapítva, hogy ez az egész összeg ezt a tételt fogja terhelni, bizonyos aggodalom él az érdekelt körökben. Csupán azért szólalok fel» hogy azt a kérelmet terjesszem a kereskedelemügyi miniszter úr elé, legyen szíves megnyugtató nyilatkozatot tenni abban az irányban, hogy a szabványosítási munkákra és & r racionális termelést célzó munkákra szükséges költségösszeget is, mint az iparfejlesztést szolgáló munkának költségét, ennek a tételnek terhére kívánja elszámolni. Megnyugtató kijelentést kérek a tekintetben, hogy nem fog megismétlődni az, ami a múltban sajnos,^ megtörtént, hogy ezek a munkálatok kellő támogatás híjján megakadtak. A másik kérdés, amelyre ki akarok térni, egészen röviden, a mérnöki munkanélküliség kérdése. A mérnöki társadalomnak a mérnöki kamarán keresztül a kereskedelemügyi miniszter a felügyeleti hatósága és el kell ismerni, hogy megértőbb, melegebb szívet nem találhat a mérnöktársadalom, mint aminőt éppen a kereskedelemügyi miniszter úrnál talál. Hogy mit jelenít a mérnöki munkanélküliség, arra pontos statisztikai adatot nem tudok adni, az a sok száz mérnök azonban, aki mint munkanélküli be van jelentve a kamaránál, és azok a különböző adatok, amelyeket a magánmérnökök munkanélkülisége tekintetében kaptunk, felvilágosítanak arról, hogy a teljesen kereset nélkül álló mérnökök számát legalább ezerre tehetjük — legalább ezer azoknak száma, akiknek egyáltalán nincs keresetük — és körülbelül 2000-re tehető azoknak számai, akiknek nincs megfelelő keresetük. , Mármost azt lehetne mondani: túlzottan nagy a létszám, le kell vonni a konzekvenciát. De nem egészen így áll a helyzet, mert ha körülnézünk, hogy van-e olyan mérnöki munka, amelyet most feltétlenül el kellene végezni, nem a mérnökök helyzetének javítása érdekében, hanem a köz érdekében, hát meg kell állapítanom, hogy igenis, nagy számmal vannak olyan mérnöki munkák, amelyeknek elvégzése közérdek. Hiszen jól tudjuk, hogy mind az államnak, mind a különböző térvényhatóságoknak különböző munkaterületein igen sok Olyan munka van, elhatározva, amelyeknek végrehajtása csak azért késik, mert nincs meg rá a kellő fedezet, amely munkák azonban végrehajtásra kerülnek, mihelyt a jobb idők bekövetkeznek. Ezeknek a munkáknak előkészítési ideje most van és nem akkor, amikor a jobb idők már bekövetkeztek, mert akkor meg fog ismétlődni az a, sajnos, nagyon sokszor tapasztalt eset, hogy amikor megvan a fedezet, kiadják az utasítást, hogy most pedig rövididő alatt legyen munka, mert a munka nélkül álló tömegek érdekei ezt követelik. Akkor azután a mérnök megcsinálja a munkát úgy, ahogy tudja, kellő költségvetési előkészítés nélkül, aminek eredménye azután a hiteltúllépés, a mindenféle előre nem látott dolgokkal «kapcsolatos költség s ebből származnak azok a különböző visszaélések, amelyeknek meleg ágya mindig a kellő előkészítés hiánya. Elmondottuk mindezt a kereskedelemügyi miniszter úrnak, a pénzügyminiszter úrnak és mindketten megállapították, hogy valóban úgy van, ahogy mi állítjuk, hogy ezeknek a munkálatoknak kellő időben és jól való előkészítése igen nagy közérdek. Megállapíthatjuk ezenkívül még azt is, 32*
