Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-98
210 Az országgyűlés képviselőházának 98. ülése 1932 június 6-án, hétfőn. miszervásárnál. Ez igen sürgős dolog, mert mi, akik a külföldi repülőtereket jártuk, szégyenkezve álltunk ott, amikor arról volt szó, hogy milyen a rákosi repülőtér, (Ügy van! jobb felől.) milyen a mátyásföldi repülőtér. Azt kérném tehát a miniszter úrtól, igyekezzék ezt a kérdést a fővárossal karöltve, megoldani, mert erre nagy szükség van és a legjobb terep az, amelyet a főváros ajánlott, mert ott a szárazföldi repülés mellett a vízirepülés kérdését is meg lehet oldani. Végezetül pedig azt vagyok bátor a miniszter úrtól megkérdezni: mi van a cseh kereskedelmi szerződéssel? Nagyon sokat hallottunk erről a kérdésről. Eendkívül sokáig húzódik ennek .a cseh kereskedelmi szerződésnek a megkötése. Tisztán akarunk látni ebben a kérdésben, hogy miért nem köthető az meg, ami pedig a cseheknek nagyobb érdekük, mint nekünk, mert a cseheknek nagyobb szükségük van a mi piacainkra, mint nekünk az ő piacaikra. Nem hiszem, hogy olyan akadályok volnának, amelyeket nem lehetne leküzdeni, ha bennük is megvan a jóakarat és szándék és nem hiszem, hogy ne lehetne megtalálni azt a megoldási módszert, amely Magyarországnak megfelel és talán a cseheket is kielégíti. Ezeket voltam bátor a miniszter úr szíves figyelmébe ajánlani. Mivel a kormány és különösen a kereskedelemügyi miniszter úr iránt bizalommal vagyok, ezt a címet is elfogadom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T- Képviselőház! Mindenekelőtt a leghatározottabban tiltakoznám az ellen, ha a miniszter úr elfogadná ITsetty képviselőtársam érvelését és a rokkantsági biztosítási ellátást öt esztendőre felfüggesztené. (Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Nem tartozik hozzám! — Fábián Béla: A belügybe tartozik!) Ezt annyival kevésbbé lehet felfüggeszteni, mert hiszen az idei év novemberében már ennek a rokkantsági ellátásnak életbe kell lépnie. Nem tudom, hogy mi vezette Usetty képviselő urat arra* hogy errenézve indítványt vagy javaslatot tegyen. (Usetty Béla: Nem bírják az iparosok, a kereskedők!) Semmiesetre sem bizonyítja ez azt, hogy az ügyet alaposan ismeri. A képviselő úr valószínűen az iparosok egyoldalú szemszögéből n&fiye teszélt erről a kérdésről. Nem szabadj elfelejteni, hogy a rohanó technikai haladás korában, ha egy 50 esztendős munkás kiesik a gyárból, többet az életben nem kap gyárban munkát. Még a 40 éves is nehezen tud munkát kapni. 'Elmehet salakot tolni, elmehet a Dunapartra, ha van még ereje, ai hajókból kirakni, elmehet halászni, de gyárban nem kap. Mit csinál az ilyen ember? Beteget jelent. Hogy az Oti.-nak olyan nagy a deficitje, azt nagyrészben annak lehet betudni, hogy a rokkantsági ágazat ellátása, még nem lépett életbe, mert olyanokat, akiket a legrigorózusabb orvosi vizsgálat alapján is rokkantnak kellene minősíteni, azért, mert most még nem lehet rokkantnak minősíteni senkit sem, egyszerűen betegnek minősítenek és kórháztöltelék lesz belőlük. Éppen ezeknél az okoknál fogva — nem akarok még a dologra részletesebben kitérni — a leghatározottabban tiltakoznám a rokkantsági ágaizat életbeléptetésének öt évre való kitolása ellen. A ^kereskedelemügyi miniszter úr szombati expozéjában a munkásság felé is talált néhány I elismerő és biztató szót. EJismerő és biztató szavakat a munkásság miniszteri agkakról éppen eleget kapott, annál kevésbbé cselekedeteket. Arra kérjük tehát a miniszter urat, hogy többet cselekedjék ezen a téren, ne dicsérje a munkásságot, hanem tegyen értük annyit, amennyi a munkásság szociális, társadalmi és termelési értékének megfelel. Ezen a téren, a munkásvédelem terén a kereskedelemügyi minisztériumban meglehetősen nagy hátralékot talált a miniszter úr, különösen ami az épitőipari munkások védelmét illeti. Közismert dolog, hogy ma az építkezések sokkal gyorsabban mennek, mint még néhány évvel ezelőtt is. A technikai haladás, a szállítási eszközök fejlődése, az építőanyagok tökéletesedése lehetővé teszik, hogy egy 3—4 emeletes bérházat egészen rövid idő alatt, mondhatni hetek alatt felépítsenek. Sajnos, az ilyen rohamos, hajszolt építkezési mód mellett a balesetek elkerülhetetlenek. A baleseteknek túlnyomó része kapzsiságiból származik és abból, hogy az építőmesterek nem nagy gondot fordítanak a munkások egészségére. Itt kellene a miniszter úrnak nagyon erős és hathatós védelmi intézkedéseket tennie. Ebből a szempontból örülök. annaik, amit a miniszter úr mondott, hogy tudniillik az iparfelügyelők számát^ amennyire csak lehet, szaporítani fogia és talán még női iioar felügy el őket is fog alkalmazni. (Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Szeretném nagyon! — Meskó Zoltán: Nagyon helyes!) Arra kérem a miniszter urat, hogy elsősorban az építőiparban szíveskedjék nagyon jól képzett iparfelügyelőket alkalmazni, akik felülvizsgálják az építkezéseket, akik megvizsgálják az építkezéseknél alkalmazásra kerülő szállítóeszközöket, anyagokat és az építkezés mikéntjét, mert ezen a téren meglehetősen sok visszaélésnek vagyunk tanúi. A bíróság nem védelem; legfeljebb hónapokkal, sőt némelykor évekkel kullog a baleset megtorlása a baleset bekövetkezése után. (Kéné« Béla kereskedelemügyi miniszter: Prevenció kell!) A bírói ítélet nem szolgál elrettentő például. Errenézve legyen szabad felhoznom azt, hogy Angyalföldön Moór Géza építőmester közismerten bűnös könnyelműsége és kapzsisága következtében összeomlott egy építés alatt álló ház s nyolc ember meghalt, 28 ember pedig súlyosan megsebesült. Ebben az esetben tehát családokat és exisztenciákat tett tönkre az építőmester kapzsisága. Nos, a bíróság elé kerülvén a dolog, az építőmester azzal védekezett, hogy azért omlott össze a ház, mert nagyon erősen fújt a szél. Képzelhető, mélyen t. Képviselőház, milyen anyagból építkezett az az építőmester, (Meskó Zoltán: Majd más szelek fognak itt fújni!) ha egy erős szél hatása alatt az épület Összeomlott!. À bíróság a tárgyaláson úgy a pallért, mint a rajzolót felmentette, az építőmester pedig kapott másfélesztendei fogházat. (Egy hang r jobb felől: Elég kevés!) Másfélesztendei fogházat kapott 8 ember haláláért és 28 ember súlyos sérüléséért. Hogy a kontraszt nagyobb legyen, legyen szabad felemlítenem, hogy ugyanaznap állott a bíróság előtt egy építőmunkás, aki társainak védelmében röpiratot írt és ebben erős kitételeket használt azok ellen az építőmesterek ellen, akik kapzsiságból nem átallják az emberéletet kockáratenni. Ezt az építőmunkást a. bíróság háromíhónapi fogházra ítélte el. Az az építőmester tehát, aki 8 ember halálát és 28 I ember súlyos megsebesülését okozta és aki