Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-97

Az országgyűlés képviselőházának '97. ülése 1932 június U-én, szombaton. 187 pítja meg a gazdasági kutatóintézet adatai \ alapján — az iparcikkek áremelkedésének számlájára Írandó. Méltóztassanak megengedni, hogy azt az igen kitűnő analízist, amelyet dél- , előtt hallottunk a miniszter úr részéről, néhány adattal még kiegészítsem. Az elmúlt év első ! kilenc hónapjában nálunk is igen erősen csök- ! kent az index. (Kenéz Béla kereskedelemügyi • miniszter: Ezt mondottam!) Mikor kezdett j emelkedni? Az index a múlt év utolsó hárma- ! dában kezdett emelkedni. Miért? Azért, mert i akkor már azoknak az intézkedéseknek hatásai, j amelyeket a pengő alátámasztása érdekében i foganatosítottunk, tehát a devizakorlátozások j hatásai jelentkeztek. Akármennyire is mond- \ juk, hogy sikerült a pengőt megvédeni, hiszen j e téren valóban igen jelentős eredményekkel di- j csekedhetünk, bizony az elmúlt esztendő utolsó ! három hónapjában még a magunk megállapí- { tásaiban a pengő bizonyos ingadozást muta- j tott, de különösen semmi kétség nincsen abban ! az irányban, hogy a pengő külföldi értékelése | bizony elé gyenge volt. Egyrészt tehát jelent- j kezett ennek a pengőértékelésnek hatása, de másrészt jelentkeztek azoknak az adóemelések- j nek hatásai is, amelyeket a felhatalmazási tör- | vény alapján a kormány foganatosított. Mél- \ tóztassanak megengedni, hiszen később talán I lesz alkalmam erre visszatérni, a forgalmi adó- \ nak 2%-ról 3%-ra való felemelése, amely'50%-os j emelkedés és esetleg három kézen is megy ke- j resztül, igen jelentős drágító momentum volt j és igen jelentős drágító momentum volt az ille- ; tékek, hizonyos fogyasztási adók, általában az adótételek emelése. A folyó év első három vagy négy hónapjában azonban, amint a miniszter úr adataival beigazolta, igen radikális esés következett be, amely, el kell ismerni, részben azoknak az akcióknak tulajdonítandó, amelyeket a miniszter úr az árelemző bizottsággal igen szerencsés kézzel folytatott, részben azon- j ban, méltóztassék t megengedni miniszter úr, ! hogy ezt egy hipotézissal kiegészítsem, tulaj dó- | nítandó annak is, hogy a pengő valóban megerősödött, tehát a pengő értékelése még külföldi vonatkozásban is megerősödött és ez az árakban is kifejezésre jwtott. És befolyással volt erre még egy körülmény, a deflatív politika is. (Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter közbeszól.) A hiteldefláció politikája folytán, amely az embereket arra kényszerítette, hogy minden árutól minden áron megszabaduljanak, szóval egy nem szerencsés körülmény folytán a nagykereskedelmi index jelentős esése következett be. Hogy azonban az áreséseknek mi a jelentősége, hogy vájjon van-e ennek általában ilyen nagy jelentősége a mezőgazdasági termelésre, mint ahogy a különböző felszólalásokból következtethetően nálunk értékelik, arra nézve legyen szabad hivatkoznom a német akció eredményeire. Méltóztatnak tudni, hogy Németországban több mint egy esztendő előtt diktátort állítottak e kérdés megoldása élére, Grödelert. Nem azt mondották, hogy üljön össze egy árelemző bizottsággal, hanem azt mondották, hogy a saját belátása szerint állapítsa meg az árakat. Es akkor ő azt tette, hogy leszállította a munkabéreket, leszállította a tisztviselői fizetéseket, leszállította a vasút és postadíjakat és ennek következéseképp, minthogy így a termelési faktorok jelentékeny része leszállíttatott, leszállította az árakat is és elért összesen tíz egész és egynegyed százalékos árleszállítást. Nem azt mondom, hogy ez nem jelentékeny árleszállítás. (Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Az ő legutóbbi jelentésében csak hét van!) En a Frankfurter Zeitungban levő jelentést láttam, lehet, hogy a végső jelentés szerint az eredmény még kevesebb. Ha ezt kivetítem a mi viszonyainkra és azt mondom, hogy egy jól instruált földbirtoknak — és ezt az adatot mezőgazdasági oldalról kaptam — az ipari beszerzése a legutóbbi évek átlagában, délelőtt a miniszter úrtól ugyanezt az adatot hallottam, iparcikkbeszerzése nyolc pengőt tesz ki holdanként, akkor azt látom, hogy egy ilyen erőszakos leszállítás összes eredménye holdankint 80 fillért tesz ki. Állítom, hogyha sikerül a mezőgazdaságnak a devizakérdést úgy meg^ oldani, hogy a devizakérdés a mezőgazdasági export szolgálatába állíttassék, ha sikerül a kamatkérdésben minimális eredményt elérni, ha a búzaár Chicagóban csak valamennyit javul, mindezek a, tényezők külön-külön ^sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a mezőgazdaságra, (Holitscher Károly: Ebben egyek vagyunk!) mint amilyen jelentőséggel hír az ipari árak letörése. Méltóztassék megengedni, hogy most néhány adattal szolgáljak az ipari árak alakulásáról, amelyről egészen téves fogalmak vannak a közvéleményben. Az ipari árak termelési költségei csak részben variábilis tételek, sőt csak igen kis részben azok. A nyersanyag egy iparcikk árának igen kis hányadát teszi. (Egy hang a balközépen: Az a kérdés, hogy milyen iparcikkről van szó?) Elvégre a szénben a nyersanyag elég sokat tesz ki, elismerem, de már ,egy gépben nem tesz ki 15%-ot sem; a munkaigényes cikkekben általában igen kis hányadot tesz ki. Ez tehát variábilis tétel. Ellenben a nem variábilis tételeknek egész sora adja az iparcikkek árátLegyen szabad emlékeztetnem a t. Házat arra, hogy a .társadalombiztosítás költségei ma 12*5— 13% körül vannak- Ha meggondoljuk azt, hogy egy iparcikkben nemcsak az a munkabér van benne, amelyet közvetlenül arra az iparcikkre fordítanak, hanem benne vannak azok a munkabérek is, amelyeket a félgyártmányok és üzemanyagok előállítására fordítottak, akkor megállapíthatjuk, hogy az illető ipari termelési költségnek legalább 60%-a sután kell számítani ezeket a szociális terheket. Itt van azután a forgalmi adó, amelyről már az előbb is említést tettem, Eddig is éreztük, hogy a 2%-os vagy most a 3%-os forgalmi adó rendkívül erős drágítási faktor. Ha azonban kétségünk volt eziránt, akkor nem kell egyebet tennünk, mint elolvasnunk a legutóbbi textilfázisrendeletet, amely eltért attól, hogy kézen-közön adóztassa meg forgalmi adóval a termel vény eket, hanem e helyett a gyártás helyén adóztatja meg őket. Ez a rendelet 10%-os tételnél kezdi és felmegy egészen 18%-os tételig. Tehát 10—18% a textilfázis-kulcs; méltóztatnak éhből látni, mit tesz ki maga a forgalmi adó az ipari cikkek árában.. Itt van most harmadszor a kamat. Békeidőben az iparvállalatok éppúgy, mint a mezőgazdaság, 3—4%-os kamattal dolgoztak s a bankok szaladtak utánuk, hogy kölcsönöket vegyenek fel. Az iparvállalatok — a miniszter úr, aki mindent elmondott előttem, délelőtt beszédében ezt is elmondotta — az infláció idején elveszítették forgótőkéjüket, kénytelenek tehát hiteltőkével dolgozni. Öriási kamatterhek nyomják tehát az ipari termelést. De itt vannak az utóbbi időben és különösen a háború óta rendkívül megnövekedett adóterhek, itt vannak a városi terhek, a gáz, villany, vízszol25*