Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-97
Az országgyűlés képviselőházának 97. ülése 1932 június A-én, szombaton. 143 dékom ebben a pillanatban a múlt bírálatával, rekriminációkkal foglalkozni akkor, amikor a jelen annyi cselekvésre, annyi gondolatkifejtésre ösztökéli az embert, mégis nem politikai vonatkozásban, hanem gazdasági szempontból szerencsétlennek tartom azt a beállítást, amely a magyar gazdasági erőket, mint a világgazdasági tényezők egy tehetetlen esökevényét állítja oda, amelyek a világgazdasági válsággal szemben önmagunkban, helyes irányítás és helyes szervezés mellett nem tudtunk volna többet, produkálni, mint amennyit produkáltak. Teszi ezt pedig azért, hogy mentse azt a gazdaságpolitikát, amely a magyar gazdasági erők teljesítőképességével nem törődve, azoktól magát mintegy függetlenítve, oly államháztartási kereteket állapított meg, amelyek a magyar gazdasági erőkkel arányiban nincsenek és ma ennek igazolására azt állítja, hogy a leromlásért egyesegyedül a világgazdasági események tehetők felelőssé. T. Ház! A múlttól eltekintve, a jelenben sem tudok osztozni abban a felfogásban, mintha az a tétlenség, az a semmi koncepciót nem mutató állapot, amely gazdaságpolitikánkat jellemzi, menthető volna azzal, hogy a világgazdasági helyzet nem teszi lehetővé egy messzemenő nagy koncepció kialakulását. Ne méltóztassék engem félreérteni, én egy pillanatig sem állítom, hogy a múlt kormányzat legmesszebbmenő előrelátása és a mai kormány legideálisabb aktivitása olyan gazdasági helyzetet alakíthatna itt ki, amely mint kiemelkedő, zavartalanul teremtő szigetet mutatná ezt az országot a világgazdasági válság közepette. Állítom elleni. en, hogy még a világgazdasági válság mindéi bajai közepette is nagyon sok olyat;, területe van a gazdasági életnek, ahol időszerű intézkedésekkel, tetterős cselekvésekkel sok tekintetben javulásit eredményezhetnénk és én már lélektani okokból folyóan is szembeszállók azzal a felfogással, mintha a magyar termelő élet minden területe olyan tehetetlen nyúlványa volna a világgazdasági helyzet alakulásának, hogy nekünk valójában tétlenül kell bevárnunk azt az időszakot, amíg a világgazdasági helyzet általános javulása bennünket is magával fog ragadni. T. Ház! A fordulópontok bejelentését és pénzügyminiszterünknek tegnap mondott azt a beállítását, hogy minden rossz helyzetre javulásnak kell bekövetkeznie, lélektanilag és gazdaságfilozófiailag hajlandó vagyok elfogadni, de gazdasági erőforrásul ez nem szolgálhat. Nem szolgálhat pedig azért, mert igenis egészen bizonytalan az az időpont, amikor ez a fordulópont tényleg bekövetkezhetik és minél tétlenebbül, minél jobban a fordulópont lehetőségében bízva várjuk ennek az időpontnak bekövetkezését, annál nagyobb ódiumot veszünk magunkra, mert annál később fog ez a fordulópont javunkra is érvényesülni. De, t. Ház, én a tétlenséget és a bizakodásmerítést nem vagyok hajlandó nem csupán a világgazdasági helyzetben bekövetkező változástól függővé tenni, de nem bíznám a magyar gazdasági jövő kialakulását annak az új irányzatnak lehető ' eredményes befejezésére sem, amely egy évtizedet meghaladó szerencsétlen, izoláló gazdasági politika helyén immár igen mérvadó politikai fórumok részéről is a gazdasági közeledés politikájának időszerűségét hirdeti. T. Ház! A magam részéről már akkor bátor voltam a gazdasági közeledés szükségességének elvét hirdetni, amikor esi még politikailag nemcsak hogy nem volt népszerű, hanem direkt inopportunusnak látszott. Ma is azt vallom, hogy Magyarországnak azzal az áramlatai szemben, amely az elzárkózás gazdaságpolitikája helyébe az európai államok megértő, összefogó gazdaságpolitikájának célszerűségét és időszerűségét hirdeti, semmi oká sincs elzár tettreKeszsegunjtJiei »juuigaíavava, u.^., ^..,* nak a mozgalomnak, amely ezt a gazdasági elvet kívánja ér vény re juttatni, hogy minden ország arra állítsa be a termelését, amire termelő erői elsősorban predesztinálják, hogy abból produkáljon annyit, hogy szomszédait is ellássa és ne zárkózzék el attól, hogy viszont szomszédaitól vásárolja azokat ; a cikkeket, amelyek azoknál előnyösebhen vásárolhatók. De bármennyire helytállónak ismerem is ezt a programmot, nem szabad a valóéletnek egy tényével szembeszállunk s ez az, hogy ebben a pillanatban túlságosan sok politikum van ebben a programmban, túlságosan bizonytalan ennek a programúinak gazdasági érvényesülése és azok az országok, amelyek egyes egyedül erre bazirozzák gazdasági életüket: kiteszik magukat annak, Ihogy addig az időpontig, amíg ez a gazdasági közeledés gyakorlatilag kialakul, amíg tehát az új gazdasági rend időszerűséget nyer, olyan mértékben romlanak le termelőképességükben, hogy még az új rendben való elhelyezkedésük sem fogja igazi céljaikat szolgálni. Én tehát, mint a gyakorlat embere, egyes egyedül arra koncentrálom ebben a pillanatban a figyelmemet, vájjon a magyar gazdasági élet keretén belül, szár molva a világgazdasági válság kihatásaival, számolva az általános európai konstellációval, adva vannak-e azok a lehetőségek, amelyek részünkre a válság átküzdését lehetővé teszik azáltal, hogy termelőképességünket legalább azokon a területeken és úgy növeljük, ahogyan ez a viszonyok helyes kihasználásával adódik. Én itt, t. Ház, a kereskedelemügyi tárca költségvetése kapcsán készséggel elismerem, hogy kereskedelemügyi miniszterünk tárcájának ügyei iránt nagy szeretettel, nagy megértéssel viseltetik és a multakkal szemben a felmerülő kérdések expeditív elintézése szempontjaiból nagy javulás mutatkozik. (Sándor Pál: Ügy van!) A mai viszonyok között azonban ennél sokkal többre van szükség és engem bizonyos mértékben deprimál a kereskedelemügyi miniszter úr költségvetési indokolásának első mondiata, amely ma mintegy karakterisztikumát is adja kereskedelemügyi politikánknak, amikor megállapítja, hogy tárcájának átvétele óta a gazdasági és pénzügyi viszonyokhoz alkalmazkodva, a takarékosság legmesszebbmenő érvényesítését tartotta fel adatának. (Gáspárdy Elemér: Szükséges!) Pénzügyi szempontból elfogadom ezt a megállapítást, de gazdasági szempontból én a kereskedelemügyi miniszter és a kereskedelem üayi minisztérium minden egyes faktora részéről agresszív aktivitást kívánok a gazdasági élet minden vonalán abban az irányban, hogy mindenütt, ahol ennek megvan a lehetőséére, minél eredményesebb termelő élet folytattassék. (Helyeslés balfelől.) Ha felmerül az a kérdés hogy vaijon megvan-e ennek az elméleti lehető sége. akkor azt kell mondanom, hogy nemcsak az elméleti lehetőség van meg, hanem a gya korlati élet, hála Istennek, a termelő élet igen sok pontján produkál nekünk olyan példákat.
