Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-97

Az országgyűlés képviselőházának 97 tárca egyéb címeinél keresztülvitt több, mint hatmilliós megtakarítást, végeredményben 14 milliós többletet eredményezett a tárca költségvetése. Ezen új többlettételek közül legjelentékenyebb tételek a következők. A Magyar Folyam- és Tengerthajózási Részvénytársaság, amelynek az 1926. évi XXIII. te. érteimében évi 1'5 millió pengő állami támogatásra van igénye, részint a gazdasági viszanyok következtében, részint pedig a túlméretezés és a nagy rezsi következtében tudvalevőleg válságos helyzetbe került és így feltétlenül szükségesnek mutatkozott ennek az egyedüli magyar folyamhajózási vállalatnak a szanálása. A szanálási programm kidolgoztatott, és mivel a vállalatnál evvel a szanálási programmal kapcsolatosan olyan nagymérvű megtakarítások, rezsicsökkentések és leépítések foganatosíttattak, hogy a vállalatnak jövő fennmaradása és prosperitása most már biztosítottnak látszik, ebből a célból azonban az 1*5 millió pengős segélyt 2 millióval összesen 3'5 millió pengőre kellett felemelni. Megjegyzem azonban, hogy éppen a keresztülvitt radikális intézkedések következtében ebből a 3'5 millió pengő segélyből l'l millió pengő már az adósságok törlesztésére fog fordíttatni. Azt hiszem, nem kell itt hosszasabban indokolnom és magyaráznom azt, hogy milyen nagy gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a nemzetközi Dunán ez a magyar folvamlhajózási vállalat még áldozatok árán is továbbra is fenntartassák. A kormány éppen ezekre a fontos szempontokra való tekintettel a közeljövőben külön törvényjavaslattal fog a Ház elé jönni, amely a Magyar Polvam- és Tengerhajózási Részvénytársaság további fenntartását fogja lehetővé tenni. Ugyancsak lényeges új tételeket, új szubvenciókat taláLunk a Légügyi Hivatal dologi természetű kiadásainál is, (Mozgás a szélső baloldalon.) amelynél a: múlt évvel szemben egy 5,389.000 pengős többletkiadást találunk. Elismerem, hogy ez a mai viszonyok között igen lényeges és jelentős tétel, azonban amit a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság fenntartására vonatkozólag elmondottam, az még fokozottabban fennáll a magyar légiforgalmi bálózat kiépítése -szempontjából. Amikor a jövő gazdasági és kereskedelmit! közlekedésnek ez a fejlődési iránya, és amikor azt látjuk, hogy minden állam minden rendelkezésére álló eszközzel igyekszik kereskedelmi aviatikáját fejleszteni, akkor mi sem mar adhatunk el a többi európai államoktól. A többletkiadások olyan szükségleteket pótolnak, amelyek már nem voltak elodázhatok, nevezetesen a közelmúltban a magyar légiforgalom újabb rendszeres járatokat léptetett életbe, amelyek személyjáratok is és így a személybiztonsági szempontok a már több év óta használt és feltétlenül úgynevezett generálreparaturára szoruló gépeknek gyökeres, alapos renoválását teszik .szükségessé. Ezenfelül új gépek építése is szükségessé vált, éppen az új légijáratok megindítása következtében^ A közlekedés zavartalan biztosítása szempontjából természetesen repülőtereinket és egyéb felszerelési anyagainkat is 'helyre kell állítani és olyan karba kell hozni, hogy a repülés tényleg ne jelentsen életveszedelmet azoknak, akik igénybeveszik ezeket a járatokat. A kiépítetlen állami utak kiépítésénél a hitelművelettel felvett svájci frankkölcsön törlesztésére 1.8 millió pengővel nagyobb t összeg szerepel a költségvetésben. Tájékoztatásul isülése 19$2 június U-én, szombaton. 139 mertetnem kell a t. Házzal, hogy a kiépítetlen állami utak kiépítése olyképen batároztatott el, hogy három évre 8.4 millió svájci frank kölcsön vétetett fel erre a célra, a megfelelő törlesztésre és kamatrészletekre évről-évre 2.4 millió pengő szükséges. Meg kell azonban említenem, hogy ezek a törlesztési részletek is a transzfermoratórium alá esnek és így a folyó évi február hó 1-én esedékes félévi részlet, vagyis 1,200.000 pengő még nincs kifizetve. Ezenfelül az útépítési programm szerves kiegészítő részét képezi az a programm, amelyet a községek hajtanak végre olyan formában, hogy a községek erre a célra ugyancsak felvettek 9,400.000 svájci frankot, amelyből mintegy 1500 kilométer hosszúságú út épül ki. Ennek egyharmadrészét állami hozzájárulás fejében a kereskedelmi tárca fedezi. Ez a harmadrész 1,264.000 pengőt tesz ki. Azoknak a törvényhatóságoknak, vármegyéknek, amelyek nem vették fel a svájci frankkölcsönnek rájuk eső részét, hanem más pénzügyi forrásokból határozták el útjaik kiépítését, ugyancsak harmadrész hozzájárulást biztosít az állam. Ez 263-000 pengőt tesz ki. összesen tehát ez a két hozzájárulási tétel 1,527.000 pengőt tesz ki a költségvetésben. Ezenfelül, ha a költségvetés rovatait megnézzük, azt látjuk, hogy állami közutak átépítésére találunk még egy 7,310.600 pengős dotációt. Ezek a tételek azonban, sajnos, nem jelentenek új építéseket, hanem kizárólag már végrehajtott, vagy befejezés alatt álló munkák tőke- és kamattörlesztésének fedezésére szolgálnak. (Homonnay Tivadar: Ne mondja, hogy sajnos!) Ugyancsak új tételt és jelentős többletet találunk az export fejlesztése érdekében az iparfejlesztési hitel rovatánál is, ahol egy 3,480.000 pengős többlettel találkozunk a múlt évi dotációval szemben, aminek az a magyarázata, hogy a múlt évben törvényerőre emelkedett új iparfejlesztési törvény, az 1931. évi XXI. te. tudvalevőleg lehetővé teszi, hogy a hazai termelés kivitelének előmozdítása érdekében az állam kiviteli hiteleket nyújtson az exportáló vállalatoknak, vagy más eszközökkel segítse elő a kivitelt. Azt hiszem, nem szükséges hosszasabban magyaráznom és indokolnom a kivitel fejlesztésének szükségességét, különösen a mai időkben, amikor azt látjuk, hogy a kivitel elé egyre súlyosabb akadályok tornyosulnak. így tehát az államnak is kötelessége, hogy kiviteli piacaink megtartását iminden rendelkezésére álló eszközzel lehetővé tegye. Végül új rovatként jelentkezik a 'költségvetésiben egy 105.000 pengős dotáció az ipartestületek költségeihez való hozzájárulás címén. Ebből a 105.000 pengőből 50.000 pengő az új Ipartestületi Köziponthoz ivatq hozzájárulásra, 55000 pengő pedig az ipartestületi székházakat súlyosan terhelő rövidlejáratú kölcsönöknek hosszúlejáratú amortizációs kölcsönökké való átalakítására szolgál, illetőleg arra, hogy mivel ezeknek a hosszú lejáratú kölesönöknek évi annuitása 9.6%, ez pedig olyan súlyos teher, amelyet SJZ ipartestületek nem tudnak elviselni, ezekből az annuitásokból 2%-ot az állam vállal magára. Meg kell említenem, hogy, ha végignézzük a költségvetés egyes címeit és rovatait, nemkülönben, ha átolvassuk a költségvetés szép és részletes indokolását, hogy a, kisiparosság megsegítésének és támogatásának komoly készsé* 19*