Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-96

114 Az országgyűlés képviselőházának távol áll az ilyen szándék, de imiagától értetődik, hogy a köz érdekében többször kénytelen vagyok idehozni olyan dolgot, amely a földmívelésügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik, amely felfogásunk szerint nem rendes díolog, amelyen valamilyen formában segíteni kell- Én tehát a földmívelésügyi miniszter urat nem támadom, hanem csak arra kér eon, — miután ez egyedül az ő hatáskörébe tartozik —• legyen kegyes siaját hatáskörében utánanézni annak, vájjon a mi interpellációnk vagy egyéb felszólalásaink fedik-e a tényeket vagy sem, s amenynyibeu fedik, méltóztassék a mi panaszainkat a lehetőséghez képest megfelelően orvosolni.Én például nem egyszer szóvátettem azt az ominózus soroksári Dumaágat, amely Dunaágnak még sok olyan elintézendő kérdése van, amelyet a földmívelésügyi minisztérium jelentése már elintézettnek jelent he, A jelentés például úgy szól, hogy a soroksári Dunaág rendezése befejezést nyert. Ha ez így volna, akkor kétségbe kellene esnünk, mert aki ismeri azt a vidéket, azt a Dunaágat, az tudja, hogy azt at mai állapotban olyan Dunaágnak tekinteni, ahol a munkálatok már befejeztettek, tényleg kétségbeejtő. Igen t. Képviselőház! A soroksári Dunaágban hosszú idő óta folynak kísérletezések abban a tekintetben, hogyan lehetne ezt a Dunamedret rendezni, hajózhatóvá tenni. Ezelőtt körülbelül negyven esztendővel ez a Dunaág éppen olyan, szabaidlon folyt, mint — teszem fel — a Margitsziget körül a két Dunaág. A csepelszigeti Dunaág természetesen sokkal hosszabb területen érintette a Csepelsziget pairtjait. Amikor még folyt ez a Duna, akkor még szó sem volt arról, hogy az elposványosodik, elhínárosodik, csak aimióta a felső- és alsórészt elzárták gátakkal, zsilipekkel, azóta következett be az idők folyamán a beiszaposodás. 10—15—-20 esztendő éppem! elegendő arra, hogy ilyen elzárt •vizitérületet, ahol a víz úgyszólván alig folyik, elposványosítsanak, különösen azokon a helyeken, ahol alacsony a vízállás. A jelentésben azt olvasom, hogy a soroksári Dunaág medrének hajózhatóvá tétele szempontjából ott bizonyos robbantási munkálatokat végeznek. Viszont később azt is olvastam, hogy ezek a robbantási munkálatok előmozdították a soroksári Dunaágban lévő óriási halállomány fejlődésétAki kissé tisztában van a vízben való robbantással és annak hatásával a halállomány fejlődését illetőleg, az pont az ellenkezőt kell, hogy megállapítsa. A háborúban például megtörtént, hogy a katonák kézigránátokat dobáltak be a vízbe és a robbantás következtében a víz nagy területén az ott tartózkodó halak azonnal vagy megdöglöttek vagy elszédülve feljöttek a víz színére, az egészen kicsiny, úgyszólván embrionális halak pedig elpusztultak. A robbantást tehát semmi körülmények között nein magyarázhatom úgy, mintha az előmozdítója lenne a halállomány fejlődésének. Azonkívül a robbantásnak valami nyoma is kell, hogy legyen. A robbantást még abban az esetben is, ha az a víz alatt történik, legalább az ottani lakosságnak meg kell hallania. En szenvedélyes halász, sport-horgász vagyok és azt a vizet, amely egyébként kerületem területén van, úgy ismerem, mint a tenyeremet, de nem tudok visszaemlékezni arra, hogy hallottam volna robbantást, sőt nem volt senki, aki azt mondotta volna, hogy ott tényleg hallott volna robbantást, vagy tapasztalt volna robbantási munkálatokat. A költségvetésben ezen 96. ülése 1932 június 3-án, pénteken. a címen mégis igen tekintélyes összeg van felvéve. Az elkövetkező költségvetési évre ugyancsak ezen a címen igen tekintélyes összeget vettek fel, tehát még tovább akarnak robbantani a hajózhatózás előmozdítása szempontjából. Kérem az igen t. földmívelésügyi miniszter urat, méltóztassék csak megvizsgálni azt, vájjon történtek-e és mikor abban a Dunaágban robbantások és vájjon szükséges-e az az öszszeg, amelyet erre a célra a robbantási kísérletekre tényleg előirányoztak. Ha pedig nem volna szükséges ilyen összeg felvétele, -H mint ahogy idáig sem nem hallottuk senkitől, sem közvetlenül nem tapasztaltuk, hogy ott robbantások történtek volna — akkor ajánlanám, hogy az erre a célra előirányzott öszszeget legyen kegyes a földmívelésügyi miniszter úr arra a célra fordíttatni, amely ennek a Dunaágnak az ügyét tényleg nagyonnagy on elősegítené és ezt. a Dunaágat nagyon megjavítaná. A kotrási müveletek ugyanis, amelyek a jelentés szerint befejezést nyertek, annyira^ nincsenek befejezve, hogy csak egy igen kis rész — tudniillik ahol a kotrógép működött — lett hajózható, a kikotort feneket, a sódert, a kavicsot és a moszatot pedig a Duna közepére olyan óriási mennyiségben rakták le, hogy 15—20—30 kilométeres sávon bent a Duna közepén, mint ' szigetek állanak ki. Ez tehát korántsem jelentheti azt, mintha itt be volna fejezve a Duna rendezése. Éppen ellenkezőleg, annyira el van rontva, hogy most annak az óriási mennyiségnek elhordása egyenesen egészségügyi szempontból kívánatos. Az a rész ugyanis, ahol a kotrási müveletek folytak, mély víz, az a rész viszont, ahol most lerakták ezeket a sóder-szigeteket, elválasztotta a mély vizet az egészen sekély víztől; ez most már tele van moszattal, nádassal. Miután pedig a víz nem folyik, ott a szunyogfészkek annyira elszaporodtak, a szúnyogok olyan nagyszerű búvóhelyet, fészket találtak maguknak, hogy egész Budapestet és az egész szigetet veszélyeztetik. Ez volna az egyik megjegyzésem. A másik megjegyzésem egészen furcsa dologra vonatkozik. Egyszer ugyan már idehoztam ezt a Képviselőház elé interpelláció formájában, most azonban ismét bátor leszek rá felhívni az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét. Nem őt interpelláltam meg annak idején, hanem igen tisztelt elődjét. Amikor tudniillik a takarékossági szempontokat hangoztatjuk, amikor arról beszélünk, hogy olyan dolgokat, amelyek túlkiadással nem járnak, lehetőleg hagyjunk meg, de amelyek felesleges kiadással járnak, azokat próbáljuk, amennyire lehet, leépíteni, akkor én bátor vagyok felhívni az igen t. földmívelésügyi miniszter úr figyelmét arra, hogy a lótenyésztéssel kapcsolatban nálunk még mindig igen jelentős^ nagybirtokok állanak rendelkezésre. Ott van például a mezőhegyesi, a kisbéri és a bábolnai ménesbirtok, amelyekről nem tudom egészen biztosan, milyen kiter jedésűek, de azt tudom, hogy a bábolnai 40.000 katasztrális hold kiterjedésű és együtt körülbelül 50.000 katasztrális hold az a terület, amely ezen a címen lótenyésztés céljaira szolgál. (Tomcsányi Vilmos Pál: Nem az egész!) Nem az egész, de mindenesetre ezek azok a telepek, ahol lótenyésztéssel foglalkoznak. (vitéz Purgly Emil földmívelésügyi miniszter: Ezek azok a területek, amelyeken ménesek vannak!) Ezek azok a birtokok, ahol állami ménesek vannak, (vitéz Purgly Emil földmívelés-