Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-96
96 Az országgyűlés képviselőházának talán nincs annyi képzettsége, mint annak a másiknak, aki okosabbnak tartja magát, nagyon sokat basznál az országnak. Sok példa van erre a világon. Ha végignézünk Anglián. Olaszországon, láthatjuk, hogy egyszerű emberek naggyá, világhírű politikusokká lettek és jól tudják országukat vezetni. (Zaj.) Arra kérem t. képviselőtársaimat, hogy szeressük egymást, hallgassuk meg egymást és ne nézzük az emberben azt, hogy selyemben született-e vagy nem. (Magyar Pál: Az ideát nézzük!) Az a fontos, hogy itt mindenki vallja magáról: «A nagy világon e kívül nincsen számodra hely, itt élned-halnod kell!» Azoknak a szavait, akik ezt vallják, akik magyarok, akik ragaszkodnak ehhez a röghöz, mindig meg kell hallgatni és szeretettel kell őket magunkhoz ölelni. (Ügy van! Ügy van!) A múlt tapasztalatai bizonyítják, hogy a selyempárnában és palotában születettek az országot romlásba vitték. Ebből mi nem kérünk. Szerény kérésem és indítványom, iá földmívelésügyi miniszter úrhoz a következő volna: Azok a záloglevelek, amelyeknek terhe alatt a magyar gazda- és fölidlbirtokososztály nyög, tudtommal 82%-kai lettek kibocsátva, tehát csajt 82%-ot fizetett az az angol vagy amierikai, akitől az a font vagy dollár bejött. Méltóztassék tehát rendeletet hozni, hogy vonjuk le a záloglevelek értékéből a 20%-ot, mert ezt úgy sem fizették ki ők, a kamatot pedig szállítsuk le a felére, hiszen fizetni nem tudunk. Elrabolták országunk háromnegyed részét, elraboltak tőlünk mindent, ne fejjenek tehát minket tovább ezek iái gazdlag államok. Ez nem is volna olyan nagy dolog, mert ők nem fizették ki azt a 20%-ot, tehát 20%-ot jogunk van tőlük elvenni. (Fábián Béla: Hol van Korányi?) Ha mi nem sietünk, gyorsan nem cselekszünk, akkor nem jó vége lesz. Nekünk gyorsani, mégpedig rendeleti úton kell ezeket az intézkedéseket megtenni és oda kell kiáltanunk a külföldnek, hogy: ne tovább, mi nem fizetünk! (Fábián Béla: Nem is kell kiabálni! — Derültség- — Magyar Pál: Észrevették közben!) Mélyen t. Képviselőház! Engedje meg nekem az igen t. földmívelésügyi miniszter úr, hogy felhívjaimi most figyelmét siaját kerületemre és n'e vegyék rossz néven képviselőtársaim, ha saját kerületemmel foglalkozom, mert ha saját kerületemmel foglalkozom, minden képviselőtársam kerületével is foglalkozom, mert mindenhol egyfonmia a haj és egyforma a jaj. Az én kerületemben 1931-ben 100%-os j égiverés volt, különösen Ártani Biharkeresztes, Berekbösz'öirmény, Told, Mezőpeterd és Mezős ( as községeimet verte el a jég, aminek éppen fül- és szemtanúja voltam. Ott voltam a jégesés napján. Különösen Ártándot és Biharkeresztest niagyon. száz százalékban elverte a jég. A földmívelésügyi miniszter úrban meg volt a jóindulat és a jóakarat. Amit lehetett, segített, de sajnos, üres kassza mellett a föld,m|ívelés:ügyi miniszter úr, beismerem, nem tudott olyan segítséget adni, amilyet szeretett volna, amilyet a helyzet megkívánt. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter r urat, hogy ezekkel a községekkel szemben és az; ország bármely területén, ahol százszázalékos jégverés volt. kedvezményeket méltóztassék adni a vetőmagnál, az őszieknél és az adózásnál is méltóztasisék közbenjárni, hogy ne exekválják őket. Engedje meg nekem a földlmiívelésügyi miniszter iir, hogy arra is megkérjem, járjon közben a pénzügyminiszter úrnál és hasson oda. hogy az árverések függesztessenek fel. (Helyeslés balfelől) Az én kerületemben fordult elő, hogy 96. ülése 1982 június 8-án, pénteken. 87 pengő adóssága volt egy kisgazdának, aki vasat vásárolt. Nem tudom, hányszor akarták árverezni. 325 pengő volt a perköltsége. (Dinich Ödön: így van ez mindenütt!) Ezt tűrni nem lehet! El a zugügyvédekkel és akik ilyesmivel foglalkoznak, azoktól tessék a diplomát megvonni. (Ulain Ferenc: Nagyon helyes!) Legyen szabad még a földmívelésügyi mi niszter úr szíves figyelmét a Lebosz-ra felhívnom. Méltóztassék rendelettel meghosszabbítani ennek a felvevőképességét, hogy azoknak a gazdáknak, akik önhibájukon kívül bajbajutottak, idejük legyen még beadni kérelmüket, hogy legalább a zaklatástól, az árveréstől mentesül jenek. (Kiss István: A költségektől!) Ez csak egy tollvonásba, egy rendeletbe kerül és sok ezer és ezer gazda meg van mentve. Ne haragudjék rám a túloldal, amikor azt mondom, hogy a bolettának nem mind, de nagyjából rettenetesen ellene voltak. A bolettát visz szasírja a kisgazda és a nagygazda \^. {felkiáltások balfelől: Főleg a nagygazda!) Higyjék el nekem, volt a kerületemben olyan gazda, akinek 30 hold földje volt, 50 métermázsát el tudott adni és ez hozott neki 300 pengő tiszta jövedelmet Most pedig a földadót akarják neki elengedni és ez jelent neki 50—60 pengőt. Engedelmet kérek, a boletta volt a gazda igazi megsegítése, a többi nem. (Zaj a baloldalon.) Kérem a földmívelésügyi miniszter urat arra, amit már több képviselőtársam kifejtett, hogy a búza árát, amennyiben lehet, emeljék. Tudatában va gyök annak, hogy ez nehéz dolog, mert ha ka matleszállítást és tőkeelengedést kérünk, akkor nehéz dolog a búza árát emelni. De mégis, na esetleg nem emelnék vagy nem tudnák emelni a búza árát, méltóztassék odahatni, hogy azoknak a tanítóknak, azoknak a lelkészeknek, akik búzában kapják fizetésüket, ez a nyolepengős búza ne 21 pengőbe számíttassék, mert az igen t. kormány a tanítóknak és a papoknak a természetbeni járandóságot most is 21 pengőben számolja. (Ügy van! balfelől.) Bocsánatot kérek, annak a falusi tanítónak, aki négy-öt gyermekét kell, hogy taníttassa, havonta kell elküldenie a gyerek után járó pénzeket, mert nem akarja hogy analfabéták legyenek. Miből fizesse? .Nekünk tehát nem szabad rossz példával járnunk elől. Méltóztassék tehát a tanítóságot és a papságot úgy fizetni, amilyen ára van a búzának. (Helyeslés.) Felhívom az igen t. miniszter úr szíves figyelmét az általam már több ízben panaszolt Ártánd községem arra á kívánságára, hogy az állandó talajvízlecsapolást méltóztassék elren delni, mert ezáltal sok kisember kenyérkeresethez jut és a földeket termékenyekké lehet tenu,. Felhívom még a miniszter úr szíves figyelmét egyes községeim rossz gazdasági útjai megjavításának szükségességére, mert nincsenek országútaik. s van egy községem, Mezosas, amely nek határában emberhalálba kerül, ha az a kisgazda esőzés alkalmával kis földjét meg akarja közelíteni. Tisztelettel kérem tehát a miniszter urat, méltóztassék községeimnek ezt a kérését teljesíteni. Engedtessék meg nekem, t, Képviselőház, hogy gróf Apponyi György igen t. képviselőtársamnak válaszolhassak. Nagy tisztelettel és szeretettel hallgattam az ő — igazán mondhatom — értékes beszédét és kívánom, hogy a magyarok Istene emelje őt oda, ahol édesapja van, hogy belőle is Magyarország büszkesége legyen. Nem mulaszthatom el, hogy fel ne említsem itt a parlamentben, hogy amikor az ő édesatyja kint küzd a magyar hazáért és ami-
