Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-94

468 Az országgyűlés képviselőházának és a második választást ugyanannak a választási elnöknek vezetése alatt tűzték ki, aki az általa előbb szabálytalanul vezetett választás mintájára a választást másodszor is ugyancsak szabálytalanul vezette le. Másodszor is megsemmisítették a választást azért, mert másodszor még inkább kinyilvánult a község akarata, a község ellenzéki érzülete. (Ulain Ferenc: Milyen rangban volt az az elnöki) Ez az úr egyik ottani ügyvéd, vármegyei tb. főügyész, szóval minden előfeltétele megvolt annak, hogy a választási törvényt, ezt a kicsiny kis könyvecskét, az 1886 : XXII. tcikket ismerje. Amikor az első választást megsemmisítették, ugyancsak . a 35. \ első bekezdése alapján semmisítették meg és most ugyanaz a választási elnök tűzi ki és vezeti le a választást mégegyszer, aki ugyanennek a 35. §-nak harmadik bekezdése alapján már a választás befejezése előtt 5 órával kijelentette, hogy szabálytalan a választás, azt még egyszer megfogja semmisíteni, ami tényleg be is következett. (Hegymegi Kiss Pál: Választás ad infinitum!) En felmentem a vármegyeházára s mert magam is törvényhatósági bizottsági tag vagyok, ebbena minőségben próbáltam puhítani, megmagyarázván, hogy nem lehet csodálkozni azon, ha egyes községekben többen vannak az ellenzékiek mint a kormánypártiak, hiszen &L így van az egész országban, a kormánypárt élénk sajnálatára. (Szabóky Jenő: Ez is a községekhez tartozik?) Végre aztán orvoslást ígértek, elrendelték a harmadik választást. Közben azonban jegyzőválasztásra is került a sor. Most azután sorozatosan történtek törvénytiprások. (Mikecz István: Nem volt képviselőtestületi tag!) Nagyon köszönöm az igen t. képviselőtársamnak ezt a közbeszólását, mert mint vármegyei ember saját praxisából tudja, hogy a községi képviselőtestületi választás és a jegyzőválasztás két különálló dolog. Ezzel szemben az történt, hogy a járás főszolgabírája írást adott, amelyben nyilatkozatot tett olyan irányban, hogy ő a tisztújítást rendeli el, amelybe beletartozik a jegyzői választás. Tudvalevő dolog, hogy ennek a törvénynek 83. §-a kimondja, hogy a jegyzők milyen értelemben és milyen szabályok szerint választatnak. Ö mégis ebben a levélben azt írta : «Ha már kiírom ismét a községi képviselőtestületi választásokat, akkor ugyanerre a napra ki fogom írni a jegyzőválasztást is.» Mi történik? Először bemennek a régi képviselőtestület tagjai, akik már nem is képviselőtestületi tagok, mert hiszen megtörtént a választás, amelyet megpeticionáltak és tekintet nélkül arra, hogy mi történik, hogyan fognak dönteni, a döntésig az újonnan választott képviselőtestületi tagok tekintendők képviselőtestületi tagoknak. Ehhez kétség nem fér. Mégis az történt, hogy először lefolytatták a régiekkel a választást, megválasztották a jegyzőt, jól lehet a jegyzőválasztás nem volt a tárgysorozatra tűzve, nem volt a tárgysorozatba felvéve és mindamellett, hogy 30-ára volt kitűzve a választás, tegnap pedig 31-ike volt. (Téglássy Béla: Megkell fellebbezni a választást!) T. képviselőtársam, nem erről van szó. (Hegymegi Kiss Pál: Szabad egy főszolgabírónak ilyet tenni? — Jánossy Gábor: Nem szabad!) Most már menjünk tovább. A konklúziókat méltóztassék hallani. (Hegymegi Kiss Pál: Ha már erőszakot csinál, okosan csinálja!) T. Képviselőház! Amint én láttam, magam tapasztaltam, a vármegyei szakemberek egye9A. ülése 1932 június 1-én, szerdán. nesen megbotránkoztak ezen a tudatlanságon, megbotránkoztak, mert megtörténhetett az, ami megtörtént, hogy megválasztanak valakit törvénytelen módon akkor, amikor nincs tárgysorozatba véve a jegyzőválasztás és amikor elmúlt a választás napja, tehát más napon megválasztanak valakit jegyzőnek, szabálytalan képviselőtestületi tagokkal. Ezzel kezdődött a tegnapi nap. Utána tértek rá a városig képviselőtestületi választásokra. A főszolgabíró kijön, körülnéz. Látja, rendben áll a 'két tábor. Az egyik oldalon áll kereken 700 ember, a; másik oldalon összesen 26. Először névszerinti szavazást kérnek. Azt mondja a főszolgabíró: szükségtelen. Kérem a t. Házat, méltóztassanak megengedni, hogy 15 perccel tovább beszélhessek. Elnök: Megadja a t. Ház a meghosszabbítást? (Felkiltások: Megadjuk!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Tessék folytatni. Dinich Ödön: Azért mondom ezt el, mert ennél sötétebb dolgot még nem is hallhattak a t. képviselő urak. (Farkasfalvi Farkas Géza: Dehogy nem! Hallottam még különbet is! — Jánossy Gábor: Ha így van, semmis az egész! Megsemmisítik! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. (Dinnyés Lajos: Nem szabad ilyennek megtörténnie!) Ha a képviselő urak megadták a beszédidő meghosszabbítását, akkor hallgassák is meg képviselőtársukat, (Helyeslés jobbfelöl.) Dinich Ödön: T. Képviselőház! Méltóztattak közbeszólás formájában azt mondani, hogy ilyennek nem szabad megtörténnie, hogy ezt meg fogják semmisíteni. Az, hogy ezt megsemmisítik, és ezzel rend lesz, nem jelent semmit. Ez nem ok arra, hogy itt szót ne emeljek, mert méltóztatnak^ viszaemlékezni arra, hogy erről az oldalról hónapok óta erős és úgyszólván áldatlan harc indult meg, amelyben az ezekhez hasonló sötét dolgokat előhoztuk. Ne provokálják a t főszolgabíró urak, hogy itt ismét harc induljon meg. Legyen egyszer vége már ennek a vármegyei élet terén. Hogy felszólalásomat tovább folytassam, elkövetkezik a bíróválasztás. Kijön a főszolgabíró, körülnéz, megkérdezi, hogy hogyan állanak a pártok.

'En ott voltam személyesen s csak azt mondtam, ott áll az egyik csoport 700 emberrel, itt áll a másik csoport 26 emberrel. Azt mondja a főszolgabíró, hogy itt láthatólag nincs szükség névszerinti szavazásra s felteszi a kérdést, ki akarja ezt és ezt bírónak megválasztani? A 700 ember felemeli karját, ami mellett természetesen a másik párt elenyészett. Mikor látta a főszolgabíró, hogy az ellenzéki párt bírójelöltje került be, a következő eljáráshoz folyamodott: — és ez jellemző — bement és kihirdette, hogy következik ai többi tisztségek betöltése, a törvénybíró, a gyám, a pénztáros stb. és az elöljárósági tagok megválasztása. A jelöltek között feles számban voltak a mieink és feles számban volt a» úgynevezett ellenpárt. A mieink mindent elkövettek abban aiz értelemben, hogy a mi jelöltünket is jelölje a főszolgabíró. Pártunk emberei valamennyien hangoztatták jelöltjeik neveit, de a t. főszolgabíró nem hallotta meg a mi pártunknak, tehát úgyszólván aa egész közönség jelöltjeinek a nevét, hanem három másik nevet jelölt, Kijött és felolvasta a három másik jelölt nevét. A 700 ember állandóan a kezét lengetve azt mondotta még tisztességes formában és még nem is zajongva;, hogy erről szó sem lehet, erről nem beszéltünk, mások a jelöltjeink.