Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-94
Az országgyűlés képviselőházának 9 6-os bizottság (Ulain Ferenc: Le vele!) és nemzeti életünk gyönyörű színváltozatú virágfüzére, a 33-as bizottság, (Derültség és taps a baloldalon". — Jánossy Gábor: Valóságos oda! — Mojzes János: Mákvirággyü jtemeny ! — Eckhardt Tibor: Gábor bácsi, elveszik a kenyerét!) amelynek csak egyetlenegy nagy hibája van, hogy nem a néplélekbe, nem a népakaratba, hanem a kartellek büróiba és pancélszobáiba nyúlik le a gyökere, ahol pedig tudvalevőleg nagyon kevés az érzek a szociális bajok orvoslása, a népkultúra emelése iram, nagyon kevés az érzék a középiskolákról es az egyetemről kiáramló ifjúság elhelyezkedésének kieszközlése, a produktív nemzeti munkába való bekapcsolódás iránt. Ezekről a kérdésekről a t. miniszter úr minden jóravaló szándéka mellett, a költségvetés számadatainak szűkreszabottságánál fogva szintén megfeledkezett, vagy csak nagyon felhígított jelleggel nyúlt bele ezekbe a kérdésekbe. De másvalaki is megfeledkezett ezeknek a kérdéseknek az elintézéséről. (Ulain Ferenc: A 6-os bizottság is!) Debreceniben pár nappal ezelőtt a hiteléletre vonatkozó súlyos kijelentéseket tartalmazó beszédében gróf Bethlen István jelenlegi t. képviselőtársunk, volt miniszterelnök úr (Hegymegi Kiss, Pál: Az egységespárt vezére!) szintén megfeledkezett ezeknek a kérdéseknek felemlítéséről és taglalásáról, akit itt a Képviselőházban az egyik bársonyszékben ülő gróf Gömbös Gyula, t. íhonvédelmi miniszter úr (Felkiáltások a jobboldalon; Vitéz! Nem gróf! — Mojzes János: Itt már mindenki gróf lesz!) nem tudom, hogy' botlásból, szócsuszamlásból vagy pedig azért, mert jobban ismeri az egységespárt kulisszaberkei mögött felgyülemlő indulatokat és azoknak viharzását, miniszterelnöknek titulált. (Hegymegi Kiss Pál: Már lecsillapodtak az indulatok!) Amikor a kamatredukcióról, az adósságok átértékeléséről, a földhözjuttatottak megsegítéséről volt szó, a t. volt miniszterelnök úr magáévá tette a független kisgazdapárt vezérének és a mi pártunknak a programmját. De megfeledkezett arról a kulturális téren való rückwartskonzentrierungról, nagy csatavesztésről, vagy legalább is nagyon gyámoltalan stagnálásról, amely feltétlenül bekövetkezik annak a kultuszköltségvetésnek a nyomán, amelyet a t. miniszter úr itt ebben a Házban képvisel. Megfeledkezett gróf Bethlen István volt miniszterelnök úr arról, hogy mi lesz a középiskolákból és az egyetemek padjaiból kiözönlő ifjúság elhelyezkedésével. Ennek az ifjúságnak szívében van a nemzeti érzés, sarkalja a tettvágy, szemei előtt lebeg a megálmodott szebb magyar jövő, de lábai nyomán nem úgy, mint a múltban, nem boldogító, nem andalító dal fakad* hanem mögötte a kenyérgondok sötét fekete árnyéka terpeszkedik. Mi lesz ezzel az ifjúsággal, ez a kérdés? A földmíves-, kisgazda-, kisiparos-, lateiner- és munkástársadalom nagy bajai mellett ez a legégetőbb prob léma, amellyel foglalkoznunk kell. Erre nem kaptunk feleletet a volt miniszterelnök úrtól, a kultuszminiszter úrtól s ezzel a felelettel ma is adósak, mert az, hogy szeretem a magyar ifjúságot, nekem nem elég, hogy bízom a ma gyár ifjakban, hogy a múltban hozzátapadtak szívük és lelkük minden indulatával és jóérzésével a nemzeti hagyományokhoz és az éltető cseppeket mindenkor a nemzeti hűség kútfejéből szívták magukba, ezzel nem elégszem meg. I Hol van a kenyérkérdés elintézése, t. kultusz- I miniszter úr? Ezt kérdezem. (Jánossy Gábor: I :. ülése 1932 június 1-én, szerdán. 451 A revízióban van! Még ki kell verekedni! — Zaj.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Jánossy Gábor: A mai határok között nem élhet meg ez az ország!) Kun Béla: Nagyon sajnálom, végzem is felszólalásomat, a többit el fogom majd még mondani az appropriációs vita folyamán. Kérünk revíziót a külpolitikában, de revíziót a belpolitikában is és a gazdasági életben is. (Helyeslés és nagy taps a baloldalon.) Tessék reviziót csinálni az álláshalmozások kérdésében. (Taps a baloldalon.) Tessék az ifjaknak megélhetési lehetőséget adni (Jánossy Gábor: Megcsináljuk!) azoknak rovására, akik állásokat halmoznak és a köz rovására duskálkodnak bőséges anyagi javaikban. Nem fogadom el a címet. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Nincs senki sem feliratkozva! Elnök: Kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, miután :az 1. címet nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki! Következik a 2. cím, kérem annak felolvasását. Takách Géza jegyző (olvassa a 2. címet): Pintér László! Pintér László: T. Ház! Ennél a címnél egészen röviden azt kívánom megjegyezni, hogy ez az oldal is teljesen át van hatva attól a siralmas helyzettől, amelyben ma Magyarország alsópapsága és tanítósága van. Teljes mértékben szívvel és lélekkel hozzájárulok Petrovácz képviselőtársam határozataihoz és örülök, hogy a miniszter úr kijelentette itt a Ház előtt, hogy két héten belül értekezletet hív össze, amelyben keresni kívánja azokat az utakat és módokat, amelyeken megtalálja a [gondoskodást úgy az alsó papság, mint a felekezeti r tanítóság járandóságainak biztosítása ügyében. En végighallgattam ezt a vitát és egészen objektíve lazt állapítottam meg, hogy minden felszólalónak a túlsó oldalon is megvan a maga herzpinklije. Ha mindenkinek megadták volna, amit kívántak, akkor bizony ,a régi, a tavalyi költségvetés is kevés lett volna ezen kérések fedezésére, sőt még a fevetett kérések felének fedezésére sem lett volna elegendő. Inkább csatlakozom ahhozi a felfogáshoz, amely azt mondja, hogy sok mindent előbb lehet lefaragni, és előbb-utóbb le is kell faragni, mint ezt a két tételt, amely a kultúra napszámosainak mindennapi kenyerét akarja biztosítani. Arra kérem a miniszter urat, hogy találjon módot és lehetőséget arra, hogy legalább is a régi állapot szerint legyenek ezek az illetmények biztosíthatók, egyébként a címet elfogadom. Elnök: iSzólásra következik? Takách Géza jegyző: Turchányi Egonl Turchányi Egon: T. Ház! Mielőtt délelőtti beszédem kiegészítő részét elmondanám, meg kell állapítanom, hogy egy személyes támadás ért, amire felelni óhajtok majd személyes megtámadtatás címén. Már most bejelentem az elnök úrnak ezt a kívánságot. Kernelem, Klebelsberg Kuno képviselő úr itt lesz akkor, amikor válaszolok neki. (Ulain Ferenc: A valóság és a tényállás közt nem fogja az összhangot megtalálni!) A délelőtt folyamán röviden összefoglaltam azt a kritikát, amelyet a Nemzeti Színház ügyével kapcsolatban voltam kénytelen a Ház elé hozni. Adatokat hoztam fel arra, hogy a Nemzeti Színház szellemi nívója végzetesen hanyatlott. A legnagyobb szerzők művei,.. 62*
