Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

Az országgyűlés képviselőházának 9 nem nyilatkozott még a parlament előtt. Ez nagy tévedés. Az előbb említettem már, hogy az összes erre vonatkozó beszédek rendelkezé­semre állanak. Tudom, hogy ki mikor mit mon­dott, mit követelt és mit kért a kormányzattól, milyen nyilatkozatokat tett. Véletlenül nálam van ez is. (Malasits Géza: Véletlenül!) Klebels­berg Kunó gróf 1929 június 21-én a Felsőház­ban a következő nyilatkozatot tette (olvassa): «Ami a kultuszminisztérium kezelésében álló alapítványokat illeti, ezek, sajnos, kivéve a ki­fejezetten katholikus alapokat, meglehetősen Összezsugorodtak, mert ezek túlnyomó részének vagyona értékpapírokban, állampapírokban és záloglevelekben volt elhelyezve r és ezek az in­fláció következtében tulajdonképpen megsem­misültek. Mégis lévén egyes nagyobb alapít­ványok, amelyek házakban és földben vannak elhelyezve, megegyeztem az állami számvevő­szék elnökével, hogy ezeket az alapítványokat ő ellenőrzés alá veszi. Ez a tárgyalás 60 év óta húzódott, — azt hiszem, körülbelül 1889 óta — én a magam részéről semmi okot nem látok arra, hogy az állami számvevőszék az én kezem alatt álló valamennyi alapítványt ellenőrizze és ilyen irányban meg is történt köztem és az állami számszék közt a megállapodás.» Miután nemcsak ezekről az alapokról van szó, ame­lyeket szóvátett a t. képviselő úr, de miután én kezelem ezidőszerint az alapokat, legalább is hozzám tartoznak, — engem érdekel természete­sen az alapítványok kérdése, hiszen ez kötelessé­gem. A számvevőszéknél nem ebből az alkalom­ból kifolyólag, de^ régebben érdeklődtem, hogy hogyan és mint állanak ezek a kérdések, át­vizsgálták-e valamennyit. Azt hiszem, talán két hete, vagy bárom hete hallottam azt, még­pedig a legilletékesebb helyről, hogy az állami számvevőszék mindennemű alapítványt átvizs­gált és rendbenlévőnek talált. A zárszámadá­sokban az erről szóló jelentés meg is fog je­lenni, s amikor annak ideién ez a Ház elé, ille­tőleg az előírt szabatos formában a zárszám­adási bizottság elé fog kerülni, a szükséges megjegyzéseket tessék akkor azon az illetékes helyen megtenni. Még egy dolgot akarok itt megemlíteni. Az alapokról lévén szó, az előbb említett Strahlen­dorfné-féle alapítványon felül ott van, ha jól emlékszem, a Mária Terézia-alapítvány, to­vábbá t a Kerkápoly-Bodor-alapítvány és ott van például a Szelényi-alapítvány is, amely­ről nem tett említést a t. képviselő úr. Ezek tényleg hosszú időn keresztül rendezetlenek voltak, de azért nem lehet felelősségre vonni éppen azt a hivatali elődömet, aki maga ini­elálta ezeknek a kérdéseknek a rendezését. Én egészen tárgyilagosan akarok eljárni, nem is szorul hivatali elődöm^ védelemre, ő maga is előterjesztheti a válaszát, tény azonban, hogy éppen ő tette lehetővé azt, hogy úgy a Ker kápoly-Bodor-alapítványról, a Strahlendorf­alapítványról, mint a Szelényi-alapítványról is a megfelelő f alapítólevél elkészíttetett — amit annál is inkább merek ilyen határozottan meg­említeni, mert magam is betekintettem mind a három alapítólevél eredeti formájába, tehát tényleg láttam azokat a saját szemeimmel — és itt véglegesen rendezték azt a kérdést, hogy ezek az alapítványok milyen célokra adomá­nyoztassanak. A Strahlendorf-ialapítivány egészen addig, amíg ez az alapítólevél — azt hiszem, az 1929. évben, nem tudom pontosan a dátumot — meg­jelent, kulturális célokra adományoztatott, mert az alapító kulturális célokra hagyta. ülése 1932 május 31-én, kedden. 413 Most közelebbi megjelölés van az alapítólevél­ben, amely az iskolánkívüli népművelést je­löli meg, mint közelebbi célt, amelyre az ala­pítvány 1929-től kezdve fordíttassék. Legyen nyugodt a képviselő úr, hogy amióta ez az alapítólevél megjelent, 1929 óta csakis az is­kolánkívüli népművelés céljaira fordíttatik, de ebből nem következik semmi tekintetben az, hogy a kulturális célokat ennek az alapítóle­vélnek kiadása előtt miként és hogyan szabá­lyozták azok, akik ebben hivatottak voltak dön­teni. A közelebbi cél megjelölése természete­sen a többi alapítványnál is hasonlóképpen történt. . Ami a Kerkápoly-Bodor-féle alapítványt il­leti, itt a pusztakereki birtokon óhajtott az örökhagyó szeretetházat 1 létesíteni. Tudomá­som szerint a helyszínre kiszállottak az illeté­kesek és megállapították, hogy nagyon nehéz teljesíteni itten az örökhagyónak ezt az aka­ratát, mert hiszen ez egyszerű kis falusi hely, távol a világtól, úgyhogy az ott létesítendő szeretetház nem felelhet meg úgy a céljának, mintha azt az összeget egy ideig a dunaalmás i alapítványra — szintén református jellegű ala­pítvány — fordítják, vagy pedig amikor meg­felelő összeg fog rendelkezésre állani, akkor történik ebben a tekintetben döntés. Meg kell jegyeznem még ezzel kapcsolatban, hogy ami ezt az alapítványt illeti, csak nagyon későn mutatkozott ennek az alapítványnak valami­lyen használhatósága, mert sók adósság volt ezen a birtokon, úgyhogy nagyon nehéz volt kitisztázni a birtokot. Még egyet kell itt megemlítenem. Hivatali elődöm úgy fogta fel a Kerkápolyi-Bodor ala­pítványt, hogy az református célokra fordí­tandó. Hogy miért, miért nem, ezt nem tudom, — az alapító, az örökhagyó református ember — úgylátszik pietásból, rendelkezett ekként, de ez semmiesetre jogcím nem lehet az álta­lam különben nagyrabecsült református hit­felekezetnek arra, hogy ez az alapítvány tény­leg a jövőben is mindig csak református cé­lokra fordíttassék. (Zaj.) Én azonban kijelen­tem a magam részéről, hogy addig, amíg itt leszek, ezt is tiszteletben fogom tartani és re­formátus célokra és pedig szeretetházi célokra fogjuk fordítani ezt az alapítványt a jövőben is. (Helyeslés.) Ezekben voltam bátor válaszolni Ulain képviselőtársamnak, akitől nagyon szívesen veszem, ha méltóztatik még közelebbről is ér­deklődni. Ma nem voltam elkészülve, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljak. Lehet, hogyha elkészülök erre a tárgyalásra, még sokkal több érvet fogok tudni szolgáltatni a t. érdek­lődő képviselő úrnak. (Zaj.) Most pedig az idő előrehaladása miatt le­gyen szabad a magam részéről még egyszer kérnem, méltóztassék a tárcát általánosság­ban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Frá­ter Jenő: Hol van Ulain?) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Képviselőházat, méltóztatik-e elfo­gadni a vallás- és közokatásügyi tárca költ­ségvetését általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) Azok a képviselő urak, akik elfogadják, méltóztassa­nak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alap­jául elfogadta. Következik Petrovácz Gyula képviselő úr I. számú határozati javaslata, amelyben uta­56*

Next

/
Thumbnails
Contents