Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

Az országgyűlés képviselőházának 9 nem nyilatkozott még a parlament előtt. Ez nagy tévedés. Az előbb említettem már, hogy az összes erre vonatkozó beszédek rendelkezésemre állanak. Tudom, hogy ki mikor mit mondott, mit követelt és mit kért a kormányzattól, milyen nyilatkozatokat tett. Véletlenül nálam van ez is. (Malasits Géza: Véletlenül!) Klebelsberg Kunó gróf 1929 június 21-én a Felsőházban a következő nyilatkozatot tette (olvassa): «Ami a kultuszminisztérium kezelésében álló alapítványokat illeti, ezek, sajnos, kivéve a kifejezetten katholikus alapokat, meglehetősen Összezsugorodtak, mert ezek túlnyomó részének vagyona értékpapírokban, állampapírokban és záloglevelekben volt elhelyezve r és ezek az infláció következtében tulajdonképpen megsemmisültek. Mégis lévén egyes nagyobb alapítványok, amelyek házakban és földben vannak elhelyezve, megegyeztem az állami számvevőszék elnökével, hogy ezeket az alapítványokat ő ellenőrzés alá veszi. Ez a tárgyalás 60 év óta húzódott, — azt hiszem, körülbelül 1889 óta — én a magam részéről semmi okot nem látok arra, hogy az állami számvevőszék az én kezem alatt álló valamennyi alapítványt ellenőrizze és ilyen irányban meg is történt köztem és az állami számszék közt a megállapodás.» Miután nemcsak ezekről az alapokról van szó, amelyeket szóvátett a t. képviselő úr, de miután én kezelem ezidőszerint az alapokat, legalább is hozzám tartoznak, — engem érdekel természetesen az alapítványok kérdése, hiszen ez kötelességem. A számvevőszéknél nem ebből az alkalomból kifolyólag, de^ régebben érdeklődtem, hogy hogyan és mint állanak ezek a kérdések, átvizsgálták-e valamennyit. Azt hiszem, talán két hete, vagy bárom hete hallottam azt, mégpedig a legilletékesebb helyről, hogy az állami számvevőszék mindennemű alapítványt átvizsgált és rendbenlévőnek talált. A zárszámadásokban az erről szóló jelentés meg is fog jelenni, s amikor annak ideién ez a Ház elé, illetőleg az előírt szabatos formában a zárszámadási bizottság elé fog kerülni, a szükséges megjegyzéseket tessék akkor azon az illetékes helyen megtenni. Még egy dolgot akarok itt megemlíteni. Az alapokról lévén szó, az előbb említett Strahlendorfné-féle alapítványon felül ott van, ha jól emlékszem, a Mária Terézia-alapítvány, továbbá t a Kerkápoly-Bodor-alapítvány és ott van például a Szelényi-alapítvány is, amelyről nem tett említést a t. képviselő úr. Ezek tényleg hosszú időn keresztül rendezetlenek voltak, de azért nem lehet felelősségre vonni éppen azt a hivatali elődömet, aki maga inielálta ezeknek a kérdéseknek a rendezését. Én egészen tárgyilagosan akarok eljárni, nem is szorul hivatali elődöm^ védelemre, ő maga is előterjesztheti a válaszát, tény azonban, hogy éppen ő tette lehetővé azt, hogy úgy a Ker kápoly-Bodor-alapítványról, a Strahlendorfalapítványról, mint a Szelényi-alapítványról is a megfelelő f alapítólevél elkészíttetett — amit annál is inkább merek ilyen határozottan megemlíteni, mert magam is betekintettem mind a három alapítólevél eredeti formájába, tehát tényleg láttam azokat a saját szemeimmel — és itt véglegesen rendezték azt a kérdést, hogy ezek az alapítványok milyen célokra adományoztassanak. A Strahlendorf-ialapítivány egészen addig, amíg ez az alapítólevél — azt hiszem, az 1929. évben, nem tudom pontosan a dátumot — megjelent, kulturális célokra adományoztatott, mert az alapító kulturális célokra hagyta. ülése 1932 május 31-én, kedden. 413 Most közelebbi megjelölés van az alapítólevélben, amely az iskolánkívüli népművelést jelöli meg, mint közelebbi célt, amelyre az alapítvány 1929-től kezdve fordíttassék. Legyen nyugodt a képviselő úr, hogy amióta ez az alapítólevél megjelent, 1929 óta csakis az iskolánkívüli népművelés céljaira fordíttatik, de ebből nem következik semmi tekintetben az, hogy a kulturális célokat ennek az alapítólevélnek kiadása előtt miként és hogyan szabályozták azok, akik ebben hivatottak voltak dönteni. A közelebbi cél megjelölése természetesen a többi alapítványnál is hasonlóképpen történt. . Ami a Kerkápoly-Bodor-féle alapítványt illeti, itt a pusztakereki birtokon óhajtott az örökhagyó szeretetházat

1 létesíteni. Tudomásom szerint a helyszínre kiszállottak az illetékesek és megállapították, hogy nagyon nehéz teljesíteni itten az örökhagyónak ezt az akaratát, mert hiszen ez egyszerű kis falusi hely, távol a világtól, úgyhogy az ott létesítendő szeretetház nem felelhet meg úgy a céljának, mintha azt az összeget egy ideig a dunaalmás i alapítványra — szintén református jellegű alapítvány — fordítják, vagy pedig amikor megfelelő összeg fog rendelkezésre állani, akkor történik ebben a tekintetben döntés. Meg kell jegyeznem még ezzel kapcsolatban, hogy ami ezt az alapítványt illeti, csak nagyon későn mutatkozott ennek az alapítványnak valamilyen használhatósága, mert sók adósság volt ezen a birtokon, úgyhogy nagyon nehéz volt kitisztázni a birtokot. Még egyet kell itt megemlítenem. Hivatali elődöm úgy fogta fel a Kerkápolyi-Bodor alapítványt, hogy az református célokra fordítandó. Hogy miért, miért nem, ezt nem tudom, — az alapító, az örökhagyó református ember — úgylátszik pietásból, rendelkezett ekként, de ez semmiesetre jogcím nem lehet az általam különben nagyrabecsült református hitfelekezetnek arra, hogy ez az alapítvány tényleg a jövőben is mindig csak református célokra fordíttassék. (Zaj.) Én azonban kijelentem a magam részéről, hogy addig, amíg itt leszek, ezt is tiszteletben fogom tartani és református célokra és pedig szeretetházi célokra fogjuk fordítani ezt az alapítványt a jövőben is. (Helyeslés.) Ezekben voltam bátor válaszolni Ulain képviselőtársamnak, akitől nagyon szívesen veszem, ha méltóztatik még közelebbről is érdeklődni. Ma nem voltam elkészülve, hogy ezekre a kérdésekre válaszoljak. Lehet, hogyha elkészülök erre a tárgyalásra, még sokkal több érvet fogok tudni szolgáltatni a t. érdeklődő képviselő úrnak. (Zaj.) Most pedig az idő előrehaladása miatt legyen szabad a magam részéről még egyszer kérnem, méltóztassék a tárcát általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon. — Fráter Jenő: Hol van Ulain?) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatik-e elfogadni a vallás- és közokatásügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen!) Azok a képviselő urak, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik Petrovácz Gyula képviselő úr I. számú határozati javaslata, amelyben uta56*