Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

Az országgyűlés képviselőházának 93 (Erdélyi Aladár: Ad personam!) Ez a közgazdasági osztály abból a mozgalomból keletkezett, amelyet a gazdasági érdekképviseletek indítottak akkor, amikor a kormány 1912-ben a debreceni és a pozsonyi egyetemek létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot közzétette. A műegyetem pedig látva azt, hogy a XIX- század nagy technikai alkotásai az emberiség egész társadalmi és gazdasági életének átalakítására hivatvák, mintegy átérezte azt, hogy a XX. századra ezeknek a nagy technikai alkotásoknak gazdasági kiaknázása vár. Örömmel fogadta tehát ezt a gondolatot, amely a behatóbb közgazdasági kiképzést a műegyetemmel kapcsolatban óhajtotta megoldani. Rövidesen a gondolat felvetődése után és a vonatkozó tárgyalások befejezésével, már 1914-ben megnyílt a Műegyetem közgazdasági osztálya, egyelőre egy egyéves tanfolyammal, de már abban a szervezeti szabályzatban, amelyet 1914-ben a megnyitás előtt boldogult királyunk f

jóváhagyott, illetőleg megerősített, gondoskodás történt arról, hogy ez az egyéves tanfolyam kiegészíttessék négyéves tanfolyamra. Ezeknek a szervezeti szabályoknak 2. §-a feljogosította a Műegyetem tanácsát arra, hogy amikor idejét elérkezettnek látja, a közgazdasági osztály négyéves tanfolyamra való kiépítése iránt, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek előterjesztést tehet- Az azóta bekövetkezett igen nehéz viszonyok között, amikor a Műegyetem nem volt képes a technikai tudományok fejlődése folytán szükséges legfontosabb igényeket is kielégíteni, a Műegyetem nem élt ezzel a felhatalmazással. 1920-ban azután, mintha megfeledkeztek volna arról, hogy a Műegyetemen van egy egyéves, de kiépítésre váró közgazdasági tanfolyam, megcsinálták az önálló tudományegyetemi közgazdasági kart. T. Ház! A Műegyetem közgazdasági osztálya most ismertettem szervezetében — és éppen azért ismertettem így kissé bővebben, — szinte önmagától kínálkozik arra, hogy most, amikor felmerült annak a szüksége, hogy az önálló közgazdasági kar a magyar felsőbb oktatás valamely létező szervéhez kapcsoltassák, a Műegyetem legyen a befogadó egyed. Köztudomású, hogy évek óta folynak ezirányú tárgyalások az érdekelt egyetemek és a közgazdasági érdekeltség között. "Ügy látom és örömmel győződtem meg róla Éber Antal t. képviselőtársam mai felszólalásából is, hogy nagy vonásokban kialakult már az a megoldási mód, amely, úgylátszik, számol az összes felmerülő igényekkel, kielégíteni alkalmas a gazdasági érdekeltségek kívánalmait és alkalmas arra, hogy megteremtse a technikai és gazdasági tudományok egységes egyetemét. Termesztésen vannak még megoldásra váró kérdések, ezek azonban nézetem szerint sokkal alárendeltebb jelentőségűek annál, mintsem hogy alkalmasak volnának arra, hogy meggátolják ennek az egészségesnek látszó gondolatnak a megvalósítását. A nagyjából kialakult megoldási mód szerint a közgazdasági egyetem közgazdasági és kereskedelmi szakosztálya egyesülne a Műegyetem közgazdasági osztályában, illetőleg a Műegyetem közgazdasági osztálya a már az 1914. évi szervezeti szabályzatokban kontemplált módon kiegészíttetnék egy négyéves közgazdasági fakultássá, ahol azután a közgazdasági és kereskedelmi tudományok egyetemi nívón való oktatása történnék. (Helyeslés a jobboldalon.) 1 ülése 1932 május 31-én, kedden. 383 Ami a közgazdasági fakultásnak harmadik mezőgazdasági szakosztályát iUeti, ez mai egész terjedelmében és egész működési köreben szintén átjönne a műegyetemre és, alkotna annak egy új mezőgazdasági fakultását- (Sandor Pál: Csodabogár!) Kétségtelen mindenekelőtt, hogy a közgazdasági, illetőleg kereskedelmi tudományok egyetemi nívón való művelésére ez ma a legjobb, leggazdaságosabb és bizonyára a legolcsóbb megoldás, habár egy ilyen fontos gazdasági és tudománypolitikai kérdésnél talán nem volna szabad ezt a körülményt egymagában döntő momentumnak elfogadni. Kétségtelen az is, t. Ház, hogy ha a műegyetemet végzett hallgatók több közgazdasági tudással lépnek ki az életbe, amire majd ez az új közgazdasági fakultás módot nyújt, nagyobb mértékben érvényesülhetnek, hiszen a legszebb technikai gondolat sem valósítható meg gazdasági megalapozás nélkül. Kétségtelen az is, hogy miután a háború utáni állam feladatai aneg^ bővültek, megnövekedtek, s a háború utáni államnak ma már nemcsak politikai célkitűzéseik vannak, hanem iái szociális és gazdasági feladatoknak egész sorával kell megbirkóznia, az állami és községi adminisztrációban nagyobb mértékkel és több sikerrel vehetnék igénybe a technikai tudással párosult közgazdasági intelligenciát. Köztudomású az is. hogy a háború után a közigazgatás munkájába beleszövődtek olyan momentumok is, amelyek tazelőtt jórészt ismeretlenek voltak. Hogy csak a városi közigazgatás centrális problémáit említsem: városépítés, utak, utcák burkolása, város szab ályohatósági kézben levő közművek az ő számottevő jövedelmeikkel, mind olyan feladatokat rónak a városi közigazgatásra, ahol a közigazgatási tudással bíró közgazdasági tudású mérnököknek igen értékes és jelentékeny szerep juthat. (Sándor Pál: Minek a közmunkatanács

1

!) . Másrészről kétségtelen, hogy a közgazdasági karnak is nagy előnyére szolgálna ez a műegyetemmel való kooperáció. (Erdélyi Aladár: Ez igaz!) Egészen eltekintve attól, hogy erre az új, a kezdet nehézségeivel éppen ilyen nehéz viszonyok között küzködő intézményre igen jótékony befolyással volna a 70 esztendős — vagy ha a műegyetem őseire gondolok, bátran mondhatom 150 esztendős — műegyetem szervezete, kiforrott munkarendje, megállapodott tanulmányi rendje és minden téren értékes tradíciói, s esteik arról a közvetlen haszonról szólok, mely abból származik, hogy a közgazdasági életben elhelyezkedni kívánó ifjaknak azt a természettudományi alapot, amely nélkül az ő tudásuk ingatag alapon épül, sehol nem lehetne olyan könnyűszerrel és olyan olcsón megadni, mint a műegyetemen, ahol ott vannak e célokra a műegyetemi "professzorok, ezeknek a tudományágaknak speciális művelőiDe — és ezt kellene legelőször felemlítenem — ezzel ia megoldással lehetségessé válik egy új, kétesztendős, kereskedelmi főiskolának létesítése, amely pótolná az azelőtt létezett keleti kereskedelmi akadémiát, a budapesti és kolozsvári kereskedelmi akadémiának felső tagozatát, továbbá a fiumei kiviteli akadémiát. E kétesztendős felsőkereskedelmi tanfolyamnak hiányában kénytelen volt a kereskedelmi pályára készülő ifjúságnak igen tekintélyes része, amelynek igényeit tökéletesen kielégítette volna a felsőkereskedelmi iskola, a négyéves közgazdasági tanfolyamot végighallgatni, ami két-