Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-88

Ï60 Az országgyűlésr képviselőházának &8. ülése 1932 május 20-án, pénteken. esetet sorolok fel. A fővárosbán az egyik vá­lasztás alkalmával az egyik polgári pártnak vezetője, aki tagja a Vitézi Rendnek, úgy látta helyesnek, hogy a választás alkalmával, mi­után ők saját listájukkal indulni nem tudtak, felhívást intézett a párt tagjaihoz, hogy a szociáldemokrata pártra szavazzanak. Ebből kifolyólag az illető ellen eljárást indítottak és az illetőt vitézi címétől megfosztották. (Já­nossy Gábor: Ezért? — Felkiáltások a szélső­baloldalon: Ezért!) Ezért. Vitézi címétől ezért megfosztották. Más esetek» is vannak. Amikor bebizonyosodott az, hogy valamely munkás tagja a szakszervezetnek, akkor a Vitézi Szé­ken felelősségre vonják, hogy hogyan léphetett Ibe. Felvetem a kérdést: a Vitézi Rendnek tagja lehet-e szociáldemokrata vagy sem? Nem azért, mintha valami nagyon sérelmezném, ha azt mondanák, hogy nem. Nem azért, hanem mert éppen az önök állítása, szerint, ez törvényen alapuló testület, nem az én állításom szerint. Ez a testület közpénzekből pénzt kap. Egy köz­pénzekből pénzt kapó testület minő^ jogon ki­fogásolja valakinek politikai pártállását, ha egyébként a kellékei megvannak vagy meg­voltak annak, hogy az illetőt a Vitézi Rendbe felvegyék? Mi jogon vonják el az illetőtől azt a címet, — amelyre ő jogot szerzett magának kint a harctéren vitézi cselekedeteivel avagy egyéb ténykedéseivel, — azért, mert hazajőve, látván az itteni állapotokat, meggyőződése sze­rint olyan párthoz csatlakozott, amelyet a Vi­tézi Szék kapitánysága kifogásol? Ezt ä leg­határozottabban kifogásolnom kell; újból hangsúlyozom, nem mintha valami nagy súlyt helyeznék erre áz egész dologra, hogy minket felvesz-e a vitézek közé vagy pedig nem* ha­nem azért, mert ebben a testületben olyan po­: litikai szellemet látok, amelyet a leghatározot­tabban kifogásolnom kell. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Nincs senki felirat­kozva. . Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom, a ta­nácskozást befejezettnek nyilvánítom, követ­kezik a határozathozatal. Az 1. cím meg nem támadtatván,- azt elfo­gadottnak jelenteni kii. - Következik a 2. cím. Kérem annak felolva­sását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa a 2. és 3. címet, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül el­fogad). Elnök: Ezzel ä Ház a miniszterelnökségi tárca költségvetését és vele kapcsolatban a költségvetés I., II., III., VII. és VIII. fejezetét részleteiben is letárgyalta. Következik a népjóléti és munkaügyi tárca költségvetésének tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Zsindely Ferenc előadó: T., Házi A minisz­terelnök úr a népjóléti és munkaügyi minisz­teri állás megszüntetéséről szóló törvényjavas­lat tárgyalásakor leszögezte a Képviselőház és az ország közvéleménye előtt, hogy a törvény­javaslat benyújtása semmi összefüggésben nincs azokkal a szórványos, sajnálatos esemé­nyekkel, amelyek a népjóléti minisztériumban előfordultak s amelyek részben fegyelmi úton intéződtek el, részben pedig a független ma­gyar bíróság előtt állanak. Méltóztassanak megengedni, hogy mielőtt a népjóléti tárca költségvetésének ismerteté­sére rátérnék, mint a népjóléti és munkaügyi minisztérium költségvetésének valószínűleg utolsó képviselőházi előadója, innen az előadói székből is utalhassak a miniszterelnök úrnak erre a kijelentésére és határozott megállapí­tására és levonhassam belőle azt a természe­tes következtetést, hogy a népjóléti miniszté­rium megszüntetésének • ténye semmiféle vonat­kozásban sem vethet árnyat a minisztérium­nak arra a tisztviselő karára, amely a maga egészében, távol állott minden., visszaéléstől és egyes megtévelyedett kartársaínak bűnös cse­lekedeteiről nem is tudott: . A népjóléti minisztérium megszüntetése csupán a kényszerű takarekosiság következ­ménye, sajnálatos kényszerűség, nem pedig va­lami büntető-expedíció, Sodomát és Gomorrhát a föld színéről eltüntető valami törvényhozási tűzeső... (Esztergályos János: De majd a hadi­rokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák bün­tető-expedíciónak mondják! Es teljes joggal!) Azt hiszem, hogy azok helyesebben fogják meg­ítélni a helyzetet, mint képviselőtársam. (Peyer Károly: Majd a jövő megmutatja!) Mondom tehát, hogy ^ez a megszüntetés nem a Sodomát és Gomorrhát a föld színéről eltüntető vala­miféle törvényhozási tűzeső, nem a ceterum censeo ,esse delendam-féle elvnek valamiféle megvalósítása, hanem az előbb említett kény­szerűség. A minisztérium tisztviselői kara, néhány megtévelyedett embertől eltekintve példás buz­galommal látta el kötelességét és makulátla­nul őrizte meg becsületét. (Ügy van! jobbfelől.) Enélkül az ügybuzgalom nélkül a minisztérium aligha végezte volna el azokat az alapvető munkálatokat a munkás védelem, hadirokkant­ügy, a lakásügy, stb. terén, nem akarom mind felsorolni, amit ezen a téren tényleg elvégzett. Ugyanez a, tisztviselői kar fogja a. jövőben is ellátni más minisztériumok kebelében ugyan­ezeknek az ügyköröknek szociális feladatait, amelyek eddig a népjóléti minisztérium alá tartoztak. Annál inkább megérdemlik tehát itt az elismerés szavát, mennél inkább voltak kénytelenek tűrni a mindig általánosító köz­vélemény előtt a gyanúsításokat, ártatlanságuk ellenére. Ennek a tisztikarnak közreműködé­sével kell majd beváltani azokat a kötelezett­ségeket, leróni azokat a tartozásokat, amelyek­kel a magyar allam a szociális és munkaügyi jogalkotás terén még adós. Tagadhatatlanul isok történt ezen a téren a kommunizmus bukása óta, talán valamivel több is, mint amennyinek, terhét ebben a súlyos időben az ország gazdasági ereje megrázkódtatás nélkül elviselhetett. Tagadhatatlan azonban az is, hogy ezen a téren még sok tennivaló van hátra. A kötelező mezőgazdasági munkásbiztosítás kérdését, a munkanélküliség esetére való biz­tosítás ügyét, a munkaidő és a létminimum szabályozását, a magánalkalmazottak jogviszo­nyának és a. rokkantkérdésnek törvényhozási rendezését említem csak példakép. (Jánossy Gábor: Gazdag munkaprogramm! — Zaj. — Elnök csenget.) Mihelyt az ország javuló gaz­dasáeri helyzete lehetővé teszi, legelsősorban ezeket a szociális kérdéseket kell majd intéz­ményesen szabályozni. Biztosra veszem» hogy a népjóléti minisztérium jelenlegi < tisztviselői karának, ha más beosztásban is, de jut még sze­rep a magyar szociális és munkaüsryi törvény­hozási tekintetében. (Esztergályos János :^ Már akit nem internálnak a gyulai sötét erdőbe! — Jánossy Gábor: Oda csak a Természetbarátok járnak ! - -*: Esztergályos János : Nem ! Népjó­léti minisztériumi főtisztviselők is vannak ott!)

Next

/
Thumbnails
Contents