Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-87

Az országgyűlés képviselőházának 87. ülése 1982 május 19-én, csütörtökön. 99 ' ha a megrendelő állana itt ki, hadd álljak vele szemben és hadd nézhessek vele szembe. Addig azonban, amíg ez bekövetkezik, kénytelen vagyok Berki Gyulának, — aki itt, úgy látszik, egy bizonyos, az egységespárton belül lévő speciális irányzatnak legfőbb védangyala s talán Szilágyi Lajos képviselőtársammal együtt nemes holtversenyt futottak eddig bizonyos kegyek elnyerésséért, — a következőket válaszolni, ö azzal vádol engem, hogy két év alatt szolgabíróból miniszteri tanácsos lettem. Hát nem szolgabíróból, hanem főszolgabíróból és ha miniszteri tanácsos lettem, semmiesetre sem protekció és politikai összeköttetések alapján. (Zaj-) Lehet, hogy talán túlértékelt személyes szolgálataim elismeréseként, de semmiesetre sem olyan motívumok alapján, amelyekért nyugodt lelkiismerettel és felemelt fővel ne vállalhatnám bárhol ebben az országban a teljes felelősséget. Ezt akkori, volt főnökeim is elmondhatják. (Gaal Gaston: Kakovszky Iván miniszter lett ugyanazzal a kvalifikációval! Nyugalmazott főszolgabíróból lett miniszter! — Hegymegi Kiss Pál: Csak szolgabíróból!) — Zaj.) Itt szememre veti azután Berki képviselő úr azt, hogy B-listára tétettem magamat és megválasztattam magamat képviselőnek. Megvallom őszintén, én büszke vagyok erre. Büszke vagyok arra, hogy nem képviselői mégválasztatásom előtt, de képviselői megválasztatáson! után önként, magam ' kértem B-listára való helyezésemet, mert éreztem, hogy összeférhetlen helyzetben vagyok, amikor a miniszterelnök úr működése felett kell tárgyilagos és pártatlan kritikát gyakorolnom és ugyanakkor tisztviselője vagyok annak a miniszterelnökségnek, lamely felett nekem, mint törvényhozónak bizonyos mértékig tárgyilagos kritikát kell gyakorolnom. Hogy nekem ebből anyagi előnyöm lett volna, nem hiszem, hogy ezt a képviselő úr maga is állíthatná, mert hiszen egy, az inflációs időkben bagóval végkielégített, önként B-listára helyezett tisztviselő voltam, aki lemondtam az illetmények rendszeres élvezetéről, ami pedig sokkal jelentékenyebb összeget képezett volna, lemondtam nyugdíjigényemről és lemondtam azokról az előnyökről, amelyeket számos köztisztviselő tagja ennek a pártnak igénybe vett, lemondtam arról, hogy a két választás közti időközben esetleges előmenetelekkel még szaporíthassam közéleti érdemeimet. Nem tudom, mi vádat lehet ebből a tényből ellenem kovácsolni, nem is értem a képviselő urat. Megvallom őszintén, hogy én büszke vagyok erre a lépésemre, amelyet mindig felemelt fővel fogóik tudni képviselni. T. Ház! Itt van azután a képviselő úrnak az állítása, amely kivételesen az egyetlen állítás, amely tényleg igaz. Avval vádol a képviselő úr, hogy én a múlt év elején — májusban, vagy júniusban, mindenesetre olyan időben, amikor nem voltán^ ^képviselő, — egy «Katop'ax» nevű szert ajánlottam Budapest polgármesterének. Ez tényleg igaz, ez tökéletesen megfelel a valóságnak. De kérdem: miféle okot, vagy jogot szolgáltat ez a tény arra, hogy engem ezért itt a Házban bárki megtámadhasson'? Ha egy magánember, ami én akkor voltam, valamilyen helyes dolgot ajánl, ebben nincs semmi. De tovább megyek, ma is szívesen és készséggel vállalkozom minden helyes dolognak díjmentes, tárgyilagos szolgálatára. En ezt annakidején nem is saját elhatározásomból tettem, hanem, amint itt elismerem, Kállay Tamás képviselőtársam — aki nagyon lojálisán mindjárt bele is szólt a Berki képviselő úr beszédébe és megmondta ezt, — kért *meg engem, akkor mint magánembert, aki a városházán személyes jóism

eretsegekkel rendelkezem, hogy tegyem meg neki azt a szívességet, hogy támogassam ezt a dolgot. Támogattam is. Meg kell jegyeznem, teljes •balsikerrel, mert annak dacára, hogy a legjobb vélemények voltak erről a szerről, a lehető legrosszabb üzletet éppen ez a cég csinálta. Kérem tehát Berki képviselő urat, mondja meg, hogy mi vádat lát ebben a kérdésben, vagy mit lehet velem szemben ebből az ügyből kifolyólag felhozni. En ezt nem látom, sőt nyugodt lelkiismerettel kijelentem, hogy hasonló ügyben megint csak ugyanezt csinálhatnám. Semmiféle olyan momentumot nem látok, ami miatt nekem még ma is, amikor képviselő vagyok, más magatartást kellene tanúsítanom, mint. amit akkor ugyanebben az ügyben tanúsítottam. , Igen t. Ház! Itt van még egy állítás, amelyet már rendkívül merész és valótlan állításnak kell minősítenem és ez az, hogy én 1922ben minden törvényes lehetőség legmesszebbmenő kihasználásával választattam meg a dorozsmai kerületben képviselővé. Már akkor megmondottam a képviselő úrnak, hogy ez nem igaz, amire azt mondotta, hogy én bizonyítsam. Hát hogyan bizonyítsam én azt, hogy nem vettem igénybe semmi ilyen pressziót*? Talán a képviselő úr kötelessége volna legalább egyetlenegy olyan tanút megnevezni, (Ulain Ferenc: Kérdezze meg Bethlent!) vagy egyetlenegy olyan esetet itt felhozni, amelyikkel kapcsolatban velem szemben jogos kifogás hozható fel. (Uláin Ferenc: Bethlen majd megmondja!) De ki lehet keresni a nemzetgyűlés naplójából, hogy akkor, amikor egy rendkívül éles szituáció állott fenn különösképpen az egységespárt azon szárnya, amelyhez én is tartoztam és a szociáldemokratapárt között, a nemzetgyűlésen a szociáldemokratapárt ismerte el, hogy tisztességes választáson kerültem be a nemzetgyűlésbe. (Igaz! Ügy van! balfelől,) En felszólítom Berki képviselő urat: egyetlenegy olyan egyént állítson nekem elő a dorozsmai kerületből, aki jogos panaszt emelhet az én 1922-es megválasztásomból kifolyólag. (Reisinger Ferenc: Konkrété nevezze meg, mi volt az a «minden eszköz!») Nevezzen meg egy ilyen egyént! (Ulain Ferenc: Kapott-e pénzt Bethlentől? Majd ad Bethlen bizonyítékot, ha van!) Nagyon szeretném, ha ebben a tekintetben is az igen t. Ház összes tagjai pártkülönbség nélkül ugyanezt a kijelentést megtehetnék. En kijelentem itt. hogy sem választási célokra, sem politikai célokra soha semmiféle összeget sem a pártkasszából, sem semmiféle az egységespárttal összeköttetésbe hozható hatóságtól, sem miniszterelnöktől, sem belügvminisztertől. sem a választásokat akkor intéző Gömbös Gyula képviselőtársunktól — ma honvédelmi minisztertől — nem kaptam, semmiféle más összeget nem vettem igénybe, mint amit magam tudtam erre a célra áldozni, (Hegymegi Kiss Pál: Éljen!) és a dorozsmai választás alkalmával egyetlenegy jóbarátom segített még ki bizonyos összeggel, úgyhogy senkinek a világon az én megválasztásomhoz .semmiféle vonatkozásban köze nem volt. és soha nem is lesz. ami er éu magyar képviselő vagyok. (Helyeslés balfelől.) Tovább megyek. En hivatkozom itt Bethlen István volt miniszterelnök úrra, Gömbös Gyula honvédelmi miniszter úrra és mindazokra a