Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-85

336 Az országgyűlés képviselőházának tásnak eredményét másutt döntötték el! Azt nagyon jól tudja a képviselő úr!) Kérem Sándor Pál képviselő urat, tessék beszélni, a többiek pedig- szíveskedjenek csendben maradni! Sándor Pál: Akiről ebben a vitában egy szó sem esett, az volt gróf Bethlen István rossz szelleme, a volt pénzügyminiszter, Bud János, aki mint a szöcske ugrált az egyik miniszteri tárcától a másikhoz, akit nem lehetett eltávolítani a miniszteri székből, (Zaj.) aki mint pénzügyminiszter a lehető legnagyobb támadásokban részesült az ellenzék részéről pénzügyi politikája miatt. Ezt a pénzügyminiszter urat vádoltam annak idején Budizmussal, Bud Jánosizmussal, vádoltam, hogy katedrái bölcseségeket mond, szemére vetettem^ hogy nem tudja, hogy a hét kövér esztendő után hét sovány esztendő fog jönni. Ez a Bud János volt gróf Bethlen István rossz szelleme. A könnyelmű kiadásoknak és a nagy bevételeknek volt Bud János a nagy mestere. Talán visszaemlékszik a t. miniszterelnök úr, hogy egyszer, amikor Budot igen erősen támadtam, amikor azt mertem mondani, hogy olyan, mint egy pók, kiszívja a nemzet testéből a vért, akkor a t. miniszterelnök úr felállt és szememre vetette, hogy szokásom ellenére goromba voltam. T. volt miniszterelnök úr, nagyobb dicséretet »a mai viszonyok között nem konstatálhatok, mint azt a szemrehányását, hogy goromba voltam az akkori t. pénzügyminiszter úrral szemben sáfárkodása miatt, ö, aki különben igen szimpatikus ember. Ha azonban, mint pénzügyminisztert, akkor támadnom kellett és e miatt a t. volt miniszterelnök úr akkor engem gorombának hitt: ma talán visszavonja ezt a szót és azt fogja mondani, hogy talán jobb lett volna, ha még gorombább lettem volna. (Derültség.) A t. miniszterelnök úr pénzügyminisztere, Bud János tanulhatott olyan elődöktől, akik példákként voltak előtte, mint Lukács László és idősb Wekerle Sándor, akiknek mindig voltak tartalékaik, akik reservek nélkül nem aludtak el, akik mindig gondoltak arra, hogy jöhet egy nonputarem, amikor azoknak a tartalékoknak meg kell lenniök. ö nem tanult semmit, ő szolgalelkűen teljesítette vezére parancsát, azt vette be, amit kívánt és azt adta ki, amit kívánt, semmi regardot ebben nem. gyakorolt. Szegény ifjabb Wekerle már megfeneklett hajót vett át, amelyet a hullámok dobáltak jobbra-balra (Pakots József: Jobban elsülyesztette!) és elég tisztességes volt, — úgy, mint annakidején Hegedűs Lóránt, — hogy az összes hibákat saját magára vette. Tiszteletreméltó egyéniség volt, tisztelem, becsülöm őt. De hogy a jelenlegi t. pénzügyminiszter úr, akivel évtizedes barátság fűz minket össze, aki tudja nagyon jól, hogy végtelen nagy tisztelettel voltam irányában már akkor is, amidőn elsőízben volt pénzügyminiszter, a felelősséget vállalja ezért a budgetért, amelyet most beterjesztett: ez előttem olyan — hogy úgy mondjam — furcsaság, amit én megmagyarázni nem tudok. A t. pénzügyminiszter úr nem hiheti, hogy 800 milliót be lehet vasalni, (Gr. Somssich Antal: Nem is hiszi!) mert a t. pénzügyminiszter úr tudhatja azt, amit Éber Antal t. képviselőtársam — aki az én szememben legkiválóbb nemzetgazdászaink egyike — mondott és bebizonyított egyik felszólalásában, hogy Magyarország összes agrártermelése a mai árak mellett nem tesz ki többet, mint 800 milliót. (Ügy van! Ügy van! a bah és a szélsőbaloldalon") Bocsánatot kérek, ha az öszszes agrártermés ennyit ér, — én nem számi85. ülése 1932 május 13-án, pénteken, tottam utána, de biztos vagyok benne, hogy nem téved, — akkor lehet azzal számolni, hogy 800 millió adót fog a magyar társadalom ilyen romlott, ilyen rettenetes viszonyok között befizetni

1

? Hogy Korányi Frigyes pénzügyminiszter úr ezt aláírta, ez előttem érthetetlen dolog, azonban mondom, nem hiszem el azt az egyet, hogy ezt ő maga is elhiszi. (Zaj.) Egy jó kormánypártnak eredményeket kell hoznia. Egy jó kormánypártnak gondoskodnia kell arról, amit Konfuose valamikor mondott, hogy legyen a népességnek enni- és innivalója. Igaz, hogy nekünk több búzánk van, mint kell, nekünk több húsunk van, mint kell, több szalonnánk van, mint kell (Felkiáltások: Es több borunk!) és több borunk van, mint kell, tehát jobb helyzetben vagyunk, mint más ipari államok. Ez mind igaz, konstatálnom kell, hogy igaz; azonban egész nagy tömege a mi népünknek kenyér nélkül van, mert nem tudja megvenni még azt az olcsó húst, azt az olcsó kenyeret sem, amit neki nyújtani akarnak. ' Még ma is — amit szintén Éber Antal t. képviselőtársam bizonyított — a mi produkciónk, a mi nagykereskedelmi áraink 30%-kai drágábbak, mint a nyugatéi. Hogy tudjunk mi konkurrálni kifelé, hogy tudjunk mi exportálni

1

? Bocsánatot kérek, etekintetben is a kormánynak kell intézkedésekről gondoskodnia, a kormánynak kell eredményeket elérnie. Még ha akármilyen balsors is játszik közbe, amiut közre is játszott ebben az esetben, soha sem fogom tagadni: igen erősen közrejátszott — még akkor is, ha okosan vezetik az országot, eredményeket kell mutatni legalább azt kell elérni, hogy a nép megélhessen. Sajnos, nagyon rövidre kell fognom beszédemet és majdnem távirat-stílusban fogok beszélni. Nekünk már rég be kellett volna vallani — és itt ellentétben vagyok a t. volt miniszterelnök úrral — a mi fizetésképtelenségünket. (Rassay Károly: Ö is azt mondja!) Amit novemberben elfizettünk, azt kifizetni szerintem bűn volt az ország ellen, mert elvitte az utolsó aranyat, ami itt volt. Annál is inkább be kellett volna már réges-régen vallani ezt, mert hiszen a külföld előtt nem volt nóvum, hogy mi fizetésképtelenek vagyunk; jobban tudják ők, mint mi, hiszen a mi értékeink tőzsdei kurzusa mutatja a legjobban: az egész világ tudja, hogy nem tudunk fizetni, hogy a Speyer-kölcsön, amint hallom, 15-ön, más verziók szerint 12-őn áll, a Speyer-kölcsön voltaképpen egy évi kamatának az összegén áll, egy évi kamata nem tesz ki többet 12 pengőnél 100 pengőnkint, tehát tudatában van a külföld annak, !hogy mi nem tudunk fizetni, hogy mi fizetésképtelenek vagyunk. Mi akarjuk a saját népünket, magunkat ámítani, hogy nem vagyunk fizetésképtlenek'? Haladéktalanul ki kell jelentenünk, hogy mi fizetésképtelenek vagyunk. Vagy azt hiszik az urak, hogy ha mi nem jelentjük ezt ki, akkor mi fogunk kölcsönöket kapni? Dehogyis fogunk kölcsönöket kapni. Nekünk a saját erőnkre kell berendezkednünk, mert itt ki van zárva, hogy mi belátható időben kölcsönökhöz jussunk. De ha még kapnánk is kölcsönöket, hitelezőink akkor is sokkal óvatosabbak lennének, mint eddig voltak. Ők meg fogják vizsgálni a mi helyzetünket (Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon) és a mi helyzetünk alapján fogják azt a hitelt megadni. Afelől egészen nyugodtak lehetünk, Ibogy ők abban a pillanatban fogják kérni és elsősorban fogják kérni a prioritást az összesek fölött. Ök azt fogják mondani. «Akarjátok megmenteni vagyonotok-