Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-84
318 Az országgyűlés képviselőházának 84. tettel, már a multévi október hó 29-én felhívtam Békés vármegye alispánját, hogy a külterületi seprési díjak mérsékelt megállapítása mellett állapítsa meg a külterületi körzeteket; módjában van tehát a vármegye közönségének a tanyai (külterületi) kémények seprése után még alacsonyabb, vagyis a belterületre megállapított, jelenleg 24 filléres kéményseprési díjat megállapítani. Ezen a rendelkezésen túlmenően éppen a földmíves lakosságunk nehéz helyzetére való tekintettel egyfelől arra törekszem, hogy a kéményseprési díjak a fennforgó lehetőségek határain belül leszállíttassanak, tmásfelől meg akarom szüntetni azt, hogy a községek külterületein magasabb kéményseprési díjak legyenek fizetendők, mint a belterületeken. Remélem, hogy ezt rövid időn belül sikerül elérnem s ezzel tanyai lakosságunknak panaszai is orvoslást nyernek. 3. Tóth Pál képviselő úrnak arra a kérdésére, hajlandó vagyok-e az említett 137.850/1931. K. M. számú rendeletnek Szarvas nagyközségre ! vonatkozó részét hatályon kívül helyezni, illetve hivatali elődöm azt az elhatározását, mellyel Szarvas község hasonló kérelmét elutasította, újbóli megfontolás tárgyává tenni, válaszom az, hogy a tanyai (külterületi) kémények tisztítása tárgyában kiadott 118.979. 1929. K. M. számú alapvető rendelet a tanyai lakosság súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel amúgy is már nagy könnyítéseket tartalmaz. E rendelet rendelkezésein túlmenően még további kedvezményeket már a tűzrendészete érdekek megóvása okából és általános, országos szempontból sem biztosíthatók. Nevezetesen nem áll módoniban a tanyai házakra vonatkozóan általános felmentést adni a kémények a ikéményseprőiparos által való seprésének kötelezettsége alól. mert a tűzrendészeti érdekek, idle a háztulajdonosok érdekei is múlhatatlanuil megkívánják, ibogy az előírt időközönként a tanyai kéményeket is kéményseprő seperje. Mihelyt a tanyai kémények seprésének díja azonos lesz a belterületi kémények seprésének díjával s a kéményseprési díjak a szükséges mértékben leszállíttatnak, a kéményseprési kötelezettség egyforma érvényesítését sérelmesnek tekinteni töjbbé nem lehet. Kéreimi a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1932. évi május hó 7-én. Kenéz s. k., ni. kir. kereskedelemügyi miiniszter.» Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen.) A Ház a választ tudomásul vette. Töbler János képviselő úr személyes megtámadtatlás visszautasítása címén kapott az ülés folyamán felszólalásra engedélyt. A szó a képviselő urat illeti. Tobler János: Mélyen tisztelt Ház! Peyer Károly képviselő úr tegnap itt a Házban felszólalt, hogy elmondja a Genfben történteket. Tekintve, 'hogy a képviselő úr szeiméilyemmel foglalkozott, legyen szabad e kérdésre visszatérnem. Először tiltakoznom kell a szociáldlemokratapárt azon beállítása ellen, hogy engem denunci álással és a, munkásság elleni uszítással vádol. Véleményem szerint nem jelent denunciálást az és annak a közlése 1 , oly dolgokról való beszélés, amik hivatalos jegyzőkönyvekben is megjelentek. De ihia bennem ezek a tulajdonságok, mélyen t. Ház és t. képviselő úr, megvannak vagy megvolnának, ülése 1932 május 12-én, csütörtökön. akkor én tisztelettel kérdeni, miért bízott meg engem a képviselő úr két évvel ezelőtt is azzal, hogy a genfi munkaügyi konferencián közel tíz napig képviseljem'? Tisztelettel kérdem, szabad-e denuneiánsra és szabad-e uszítóra — ha az még pláne keresztényszocialista — Genfben a munkásügyek védelmét bízni? Azt mondja a Népszava ma, hogy «ezek huszonöt arccal járnak és kelnek a világban». Ha at. képviselő úr ezt tudja s alkalma volt erről tapasztalatokat szerezni, akkor véleményein szerint könnyelműség a munkásügyeket, a munkásügyek képviseletét ilyen férfira bízni. T.Képviselőház! Bár a magam személyének megvédése egész természetesen nekem első dolog, legyen szabad azonban mégis rámutatnom arra, hogy ebben a kérdésben nem az az első, nem az a fontos, illetve a legfontosabb, hogy Peyer képviselő úr adott, vagy nem adott nekem felhatalmazást arra, hogy én Genfben beszéljek. Különben erre ki fogok még térni. En nem engedhetem meg, hogy ez a kérdés mellékvágányra tereitessék, mert véleményem szerint ebben a kérdésben nem ez a fontos, hanem az a fontos, hogy mit mondott a holland Kuypers és mi az, amiről Peyer képviselő úr azt mondotta tegnapi beszédében is, hogy Kuypers igazat mondott. (Peyer Károly: Azt ma is mondom!) Kuypers beszéde két részből áll. Az egyikben panaszok vannak, a másik ezen panaszok konzekvenciáinak levonása. Méltóztassék nekem megengedni, mélyen t. Ház, hogy én a kezemben levő Internationale Arbeitskonferenz Verhandlungsberichte-jének 12, számát, illetve e konferencia hivatalos jegyzőkönyvének kivonatát idézzem, illetőleg Kuypers beszédének kivonatából citáljak. Bocsánat, hogy németül olvasom fel, gondoskodtam ennek magyar fordításáról is. Kuypers azt mondotta Magyarországra vonatkozólag, hogy (olvassa): «Ganz schlimm liegen die Verhältnisse in Ungarn, wo die Arbeiterbewegung von der Regierung mit allen Mitteln unterdrückt wird.» Ez magyarul annyit jelent, hogy egész rosszul állanak a viszonyok Magyarországon, ahol a munkásmozgalom a kormánytól minden eszközzel el lesz nyomva. (Za$.) Azért hangsúlyozom ezt. mert Peyer képviselő úr beszédében, amit a Népszava is közöl, nem az közöltetett, hogy a munkásmozgalom el lesz nyomva, csak az áll benne, hogy «azt minden elképzelhető módon keresztezik.» Elnyomatás és keresztezés között véleményem szerint erős differencia van. (Ügy van! Űay van! jobbfelől.) Azt mondja továbbá Kuypers (olvassa): «Auch die Arbeiterpresse ist ständigen Verboten ausgesetzt. Man hat kürzlich im Völkerbund die Gewährung einer Anleihe an den ungarischen Staat erwogen. Dabei wurde die Bedingung gestellt, dass die öffentlichen Ausgaben in diesem Land beträchtlich gekürzt würden. Könnte man nicht ebenso die weitere Bedingung stellen, dass die ungarische Regierung die Bestimmungen Friedensvertrages getreulich einzuhalten hat. Besonders jene, welche sieh auf die Achtung des Grundsatzes der beruflichen Verein ismners frei heit beziehen? Ich möchte den Direktor bitten, die Angelegenheit vor den Völkerbundsrat zur Sprache zu bringen.» Vagyis a munkássajtó is állandóan letiltásoknak van kitéve. Legutóbb a Népszövetségben a magyar államnak adandó kölcsönről vitáznak, amely alkalommal azt a feltételt állítottak fel, hogv ez országban a közkiadások tetemesen kisebbedjenek. Nem lehetne-e ugvanígv további feltételt szabni, hogv a magyar kormány a békeszerződések meghatá-
