Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-82

Az ország gyűlés képviselőházának 8, kodó nagyfokú szabadságra és arra, hogy az utódállamokban mennyivel szabadabban gyako­rolhatják a szocialisták a szervezkedést. (Mala­sits Géza: Bizony!) Szükséges ennek a beállításnak tarthatat­lanságával foglalkoznom, mert az a felfogás, amely ezekben a felszólalásokban megnyilvá­nul, nemcsak nemzeti, hazafias szempontból ve­szélyes és helytelen, hanem tényállásilag sem fedi a valóságot E tekintetben utalnom kell a cseh kormányban helyetfoglaló szociáldemo­krata^ árt hivatalos lapjának, a Pravo Lidu­nak 1982 február 4-én megjelent számában közzétett egyik cikk tartalmára, amely ismer : téti azt a romboló munkát, amelyet a prágai kormány a Felvidéken végez. Ez a hír a követ­kezőképpen szól (olvassa): «Naponta kapjuk a híreket a tót nép nagy nyomoráról. Szlovensz­kóban naponta közbelépnek a csendőrök, a nyo­mor napról-napra nagyobb. Egész vidékeknek nincs mit enniük. A munkanélküliek arra kény­szerülnek, hogy spontán követeljék a fokozot­tabb gondoskodást a járási főnököktől család­jaik számára. (Esztergályos János: A szerző­nek meg van az oka rá, hogy miért írjon így! — Fáy István: Ugyan! Ugyan! Tudhatják önök is, hogy így van! — Farkas István: Po­zsonyban, Kassán több joga van a magyar munkásoknak, mint Magyarországon! — Zaj.) És így összeütközésre került a sor Breznóbá­nya, Turócszentmárton, Poprád^ Igló, stb. já­rási székhelyeken. Szlovenszkóban a munkanél­küliek száma a múlt évivel szemben csaknem 400%-kai emelkedett. (Farkas István: Ez igaz!) A felvidéki ipán lassanként a múlté lesz. Né­hány év előtt még fejlett fa-, bőr- és textilipar volt Mi maradt meg mindebből? Csak a ro­mok! A felvidéki ipar pusztulása sokszor né­mely cseh banknak pénzügyi nyomására tör­tért.» (Farkas István: Nézze meg a Váci-utat, hogyan néz ki! Nézze meg, hogy mi pusztult el Magyarországon! — Malasits Géza: Nézza meg a Váci-utat! Mit pusztítottak ki Magyarorszá­gon! — Esztergályos János: Újpest! Kispest! — Zaj.) Ne ijedjenek meg az urak az igazság­tól. (Farkas István: Miért seper más háza előtt? Seperjen a maga háza előtt, nem elég szemét van itt? — Zaj) (Tovább olvassa): «Példa erre a rózsahegyi fonógyár esete is. Az agráriusok az okai, hogy ma szerződés nélküli állapotban vagyunk Ma­gyarországgal. Faiparunk készítményeinek je­lentős mértékben Magyarország volt a felvevő piaca. Magyarországba harmadéve 73.000 vá­gón fát szállítottunk. 1931-ben 12.000 vagont. Tehát egyedül csak Magyarországgal szemben 61-000 vagont veszítettünk. A széntermelést mesterségesen lenyomják. A vasútügyi minisz­térium nem rendel szenet a felvidéki bányák­bó.l» Ezután a felvidéki falvak népének hallat­lan nyomoráról fest szomorú képet a Pravo Lidu. Megemlíti a többek között, hogy Závadka község iskolájában tanítás közben 30 gyerek közül 5 elájult az éhségtől. Csak mostanában jelent meg ez a könyv, amelyet egy volt szocialista írt (Büchler Jó­zsef: Volt bolseviki, képviselő úr! — Farkas István: Volt bolseviki és nem szocialista! — Esztergályos János: Rosszul választotta meg informátorát, képviselő úr! — Zaj.) és ebben olvassuk: «aki a cseh viszonyokat ismeri és tisztában van azzal, hogy bárhová teszi be a lábát a cseh szocialista, ott mindig csak cseh nacionalista érdekeket képvisel és ezzel a mun­kájával gyengíti a magyar kisebbség polgári ellen állóképességét, a cseh munkások felsőbb rétegeinek javakhoz juttatása révén pedig ki­ülése 1932 május 10-én, kedden. 189 szélesíti a cseh polgári elemek frontját». Ebből az ismertetésből világosan kiderül, hogy közel­ről tulajdonképpen milyen képe van annak a nagy szabadságnak, amely Csehszlovákiában van. De bármi legyen is az igazság, egy dolgot le kell szögeznem és pedig azt, hogy megálla­pítást nyert az, hogy a cseh szociáldemokrata elsősorban cseh s azután szociáldemokrata. A magam részéről nagyon örülnék, ha azok az egyének, akik a magyar szociáldemokratap.árt történetét külföldön meg fogják írni, ugyanezt a megállapítást tennék majd. Ami a jugoszláv viszonyokat illeti, — s ez­zel be is fogom fejezni felszólalásoimat, figye­lemmel az idő elmúlására — csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy a jugoszláv titkos vá­lasztások hatása alatt az 1920-as választásokon két, az 1923-as választásokon két és az 1925-ös választásokon egy szociáldemokrata jutott mandátumhoz. A diktatúra alatt természetesen egy sem. A diktatúra után, amikor 1931-ben a választási rendszert behozták, lehetetlenné tet­ték a szociáldemokratáknak a választásban való önálló és független részvételét azzal az országos ilistával, amely megállapította azt, hogy minden egyes járásiban 60 választónak kell a képviselőt ajánlani. Ilymádbn természe­tesen a szocialisták az 1931. évi jugoszláv vá­lasztásoknál nem jutottak mandátumhoz. Most a napokban jelent meg a Marinkovics-kor­mánynak egy rendelete, amely a szocialista, radikális, demokrata és parasztpárt politikai szervezkedését lehetővé tette. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem tehát, méltóztassék beszédét befejezni. Lányi Márton: Azonnal befejezem. Bátor vagyok még megemlíteni, hogy Eomániában az 1922. évi választásokon a 369 képviselő közül csak kettő volt szocialista, az 1926-os választá­soknál egyetlenegy sem, az 1927-es választások­nál egyetlenegy sem, és 1928 őszén a Maniu-féle választásoknál kaptak öt mandátumot, az 1931-es választásoknál pedig 6 mandátumot. (Esztergályos János: Mennyi van Németország­ban, Franciaországban, Angliában? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztassék beszédét befejezni. Lányi Márton: Ha figyelembe vesszük azt, hogy Budapesten az 1931. évi választásoknál a budapesti lakosság 28%-a szavazott a szocialis­tákra, és a szocialista képviselő urak 14, vagy nem tudom, hány taggal vannak képviselve, akkor meg kell állapítanom, hogy ők ebben a zsarnoki és feudális Magyarországban tudják elveiket legjobban megvalósítani. (Ellenmondá­sok a szélsőbaloldalon.) Figyelemmel arra, hogy a kormány iránt bizalommal viseltetem, a költségvetést elfoga­dom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a ke­reskedelmi miniszter úr írásbeli választ fog adni Téglássy Béla képviselő úrnak, folyó évi április hó 6-án a^ munkaalkalmak sürgős létesí­tése és megindítása tárgyában előterjesztett in­terpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. r Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki a költségvetés vitájának folytatása. Van valaki felírva? ...'•'...•

Next

/
Thumbnails
Contents