Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-82

Az ország gyűlés képviselőházának 8, kodó nagyfokú szabadságra és arra, hogy az utódállamokban mennyivel szabadabban gyakorolhatják a szocialisták a szervezkedést. (Malasits Géza: Bizony!) Szükséges ennek a beállításnak tarthatatlanságával foglalkoznom, mert az a felfogás, amely ezekben a felszólalásokban megnyilvánul, nemcsak nemzeti, hazafias szempontból veszélyes és helytelen, hanem tényállásilag sem fedi a valóságot E tekintetben utalnom kell a cseh kormányban helyetfoglaló szociáldemokrata^ árt hivatalos lapjának, a Pravo Lidunak 1982 február 4-én megjelent számában közzétett egyik cikk tartalmára, amely ismer

: téti azt a romboló munkát, amelyet a prágai kormány a Felvidéken végez. Ez a hír a következőképpen szól (olvassa): «Naponta kapjuk a híreket a tót nép nagy nyomoráról. Szlovenszkóban naponta közbelépnek a csendőrök, a nyomor napról-napra nagyobb. Egész vidékeknek nincs mit enniük. A munkanélküliek arra kényszerülnek, hogy spontán követeljék a fokozottabb gondoskodást a járási főnököktől családjaik számára. (Esztergályos János: A szerzőnek meg van az oka rá, hogy miért írjon így! — Fáy István: Ugyan! Ugyan! Tudhatják önök is, hogy így van! — Farkas István: Pozsonyban, Kassán több joga van a magyar munkásoknak, mint Magyarországon! — Zaj.) És így összeütközésre került a sor Breznóbánya, Turócszentmárton, Poprád^ Igló, stb. járási székhelyeken. Szlovenszkóban a munkanélküliek száma a múlt évivel szemben csaknem 400%-kai emelkedett. (Farkas István: Ez igaz!) A felvidéki ipán lassanként a múlté lesz. Néhány év előtt még fejlett fa-, bőr- és textilipar volt Mi maradt meg mindebből? Csak a romok! A felvidéki ipar pusztulása sokszor némely cseh banknak pénzügyi nyomására törtért.» (Farkas István: Nézze meg a Váci-utat, hogyan néz ki! Nézze meg, hogy mi pusztult el Magyarországon! — Malasits Géza: Nézza meg a Váci-utat! Mit pusztítottak ki Magyarországon! — Esztergályos János: Újpest! Kispest! — Zaj.) Ne ijedjenek meg az urak az igazságtól. (Farkas István: Miért seper más háza előtt? Seperjen a maga háza előtt, nem elég szemét van itt? — Zaj) (Tovább olvassa): «Példa erre a rózsahegyi fonógyár esete is. Az agráriusok az okai, hogy ma szerződés nélküli állapotban vagyunk Magyarországgal. Faiparunk készítményeinek jelentős mértékben Magyarország volt a felvevő piaca. Magyarországba harmadéve 73.000 vágón fát szállítottunk. 1931-ben 12.000 vagont. Tehát egyedül csak Magyarországgal szemben 61-000 vagont veszítettünk. A széntermelést mesterségesen lenyomják. A vasútügyi minisztérium nem rendel szenet a felvidéki bányákbó.l» Ezután a felvidéki falvak népének hallatlan nyomoráról fest szomorú képet a Pravo Lidu. Megemlíti a többek között, hogy Závadka község iskolájában tanítás közben 30 gyerek közül 5 elájult az éhségtől. Csak mostanában jelent meg ez a könyv, amelyet egy volt szocialista írt (Büchler József: Volt bolseviki, képviselő úr! — Farkas István: Volt bolseviki és nem szocialista! — Esztergályos János: Rosszul választotta meg informátorát, képviselő úr! — Zaj.) és ebben olvassuk: «aki a cseh viszonyokat ismeri és tisztában van azzal, hogy bárhová teszi be a lábát a cseh szocialista, ott mindig csak cseh nacionalista érdekeket képvisel és ezzel a munkájával gyengíti a magyar kisebbség polgári ellen állóképességét, a cseh munkások felsőbb rétegeinek javakhoz juttatása révén pedig kiülése 1932 május 10-én, kedden. 189 szélesíti a cseh polgári elemek frontját». Ebből az ismertetésből világosan kiderül, hogy közelről tulajdonképpen milyen képe van annak a nagy szabadságnak, amely Csehszlovákiában van. De bármi legyen is az igazság, egy dolgot le kell szögeznem és pedig azt, hogy megállapítást nyert az, hogy a cseh szociáldemokrata elsősorban cseh s azután szociáldemokrata. A magam részéről nagyon örülnék, ha azok az egyének, akik a magyar szociáldemokratap.árt történetét külföldön meg fogják írni, ugyanezt a megállapítást tennék majd. Ami a jugoszláv viszonyokat illeti, — s ezzel be is fogom fejezni felszólalásoimat, figyelemmel az idő elmúlására — csak azt vagyok bátor megemlíteni, hogy a jugoszláv titkos választások hatása alatt az 1920-as választásokon két, az 1923-as választásokon két és az 1925-ös választásokon egy szociáldemokrata jutott mandátumhoz. A diktatúra alatt természetesen egy sem. A diktatúra után, amikor 1931-ben a választási rendszert behozták, lehetetlenné tették a szociáldemokratáknak a választásban való önálló és független részvételét azzal az országos ilistával, amely megállapította azt, hogy minden egyes járásiban 60 választónak kell a képviselőt ajánlani. Ilymádbn természetesen a szocialisták az 1931. évi jugoszláv választásoknál nem jutottak mandátumhoz. Most a napokban jelent meg a Marinkovics-kormánynak egy rendelete, amely a szocialista, radikális, demokrata és parasztpárt politikai szervezkedését lehetővé tette. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Kérem tehát, méltóztassék beszédét befejezni. Lányi Márton: Azonnal befejezem. Bátor vagyok még megemlíteni, hogy Eomániában az 1922. évi választásokon a 369 képviselő közül csak kettő volt szocialista, az 1926-os választásoknál egyetlenegy sem, az 1927-es választásoknál egyetlenegy sem, és 1928 őszén a Maniu-féle választásoknál kaptak öt mandátumot, az 1931-es választásoknál pedig 6 mandátumot. (Esztergályos János: Mennyi van Németországban, Franciaországban, Angliában? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Méltóztassék beszédét befejezni. Lányi Márton: Ha figyelembe vesszük azt, hogy Budapesten az 1931. évi választásoknál a budapesti lakosság 28%-a szavazott a szocialistákra, és a szocialista képviselő urak 14, vagy nem tudom, hány taggal vannak képviselve, akkor meg kell állapítanom, hogy ők ebben a zsarnoki és feudális Magyarországban tudják elveiket legjobban megvalósítani. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Figyelemmel arra, hogy a kormány iránt bizalommal viseltetem, a költségvetést elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünkön a napirend megállapítása után a kereskedelmi miniszter úr írásbeli választ fog adni Téglássy Béla képviselő úrnak, folyó évi április hó 6-án a^ munkaalkalmak sürgős létesítése és megindítása tárgyában előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. r Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki a költségvetés vitájának folytatása. Van valaki felírva? ...'•'...•