Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-82

Az országgyűlés képviselőházának 8 hogy a mezőgazdáknál nincs nagyobb baj, hiszen az ország földmennyiségének 60%-a tehermentes. Köztudomású, hogy ebben a 60%ban benne vannak a nagybirtokok, hitbizományok, az erdők és legelők, a mezőgazdaságilag ki nem használható területek, míg az eladósodott 40%-nyi föld tulajdonosai éppen azok a kisgazdák, akik ennek az országnak igazi talpkövei; mert a kisgazda az, aki ennek az országnak igazi és komoly bázisa, a kisgazda az, aki szorgos munkájával nemcsak biztos őrzője az állam rendjének, hanem egyszersmind megvalósítója annak az eszmének is, hogy a magyar társadalom a múlt évszázadokban 'mindig: a kisgazdatársadalomból választotta ki a következő nemzedéket. A kisgazdatársadalom feltörekvése nyújtotta mindig a kipusztulóban levő középosztály megfelelő kiegészítését és pótlását. (Úgy van ! jobbfetől.) Ha eltekintünk attól, hogy a magyar föld 60%-a tehermentes és a körülbelül 16 millió hold földterületet szembeállítjuk csak a bekebelezett adósságokkal, — és itt nem teszek említést a be nem kebelezett adósságokról, (Berki Gyula: Ez pedig szintén jelentékeny.) ami szintén jelentékeny és körülbelül lehet, szerényen számítva, egymillió pengő — de ez nincs sehol fixirozva, pontosan nem ellenőrizhető — tehát a 16 millió holdat szembeállítom az 1570 millió pengő jelzálogilag bekebelezett adóssággal, (Berki Gyula: Van az százmillió is!) — hát legyen annyi, — és ha a földárak mai nagy esése mellett átlagban véve 300 pengős földárat veszek figyelembe, akkor meg kell állapítanom, hogy átlagosan az Összes magyar föld figyelembevételével egy katasztrális holdra 98 pengő teher esik, tehát kereken 30% megterhelés. Ha pedig csak azt a bizonyos sokat emlegetett 40% eladósodott földet, vagyis 6,400.000 holdat veszem alapul és ezt szembeállítom csak a bekebelezett adóssággal, 1570 millió pengővel, akkor a holdankinti megterhelés 248 pengőt tesz ki. Hozzászámítva azután a kamatot, a járulékot, miegyebet, ez a mostani alacsony földárak mellett olyan helyzetet teremt, amelyben a föld megmentése lehetetlennek mutatkozik. (Űffy van! jobbfelől.) Nem lehet f tehát ezt a kérdést eléggé komolyan venni és meg kell tenni mindent a magyar föld megmentése érdekében, még akkor is, ha az esetleg más foglalkozást űzők részére több terhet jelent, mint amennyi normális viszonyok mellett, normális időkben méltányos volna. Meg kell tehát újra nyitni a szanálásra való jelentkezést, ki kell terjeszteni a szanálás hatályát az idegen valutatartozásokra is, annál is inkább, mert a magyar föld adósságának legalább is 80%-a idegen valutában áll fenn. Csak ilyen módon tudjuk megakadályozni a magyar föld elkótyavetyélését, Idegen kézre kerülését, és a magyar földmívelő tömegeknek a földtől való megfosztását. Az Országos Földteherrendező Bizottságot hatósági jogkörrel kell felruházni, (Helyeslés jobbfelöl.) hogy kényszerítőleg is meg tudja akadályozni az eladósodás súlyos következményeinek levonását. Nem szabad elfelejteni azt, hogy a magyar földmívelő osztály legnagyobb része önhibáján kívül jutott a mai nehéz helyzetbe. (Ügy van! Jobbfelől.) Magas földárak és magas gabonaárak mellett csak dicsérni lehetett azt a törekvését, amely abban nyilvánult, hogy kis földecskéjét újabb földszerzéssel akarta szaporítani. (Ügy van! jobb felől.) Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a földmíves osztály adós2. ülése 1932 május 10-én, kedden. 187 ságainak egy része azokból az állami támogatásokból származik, amelyekkel az ő megsegí

: tését célozták, világos előttünk, hogy az'utóbbi tíz esztendő etatizmusával egyszerre, egyik napról a másikra nem szabad felhagynunk és nem szalbad szakítanunk s a magyar népet a pusztulás útján szabadjára nem engedhetjük. Ez a kívánság annál is inkább indokolt, inert a Magyar Gazdaságkutató Intézet adatai alapján megállapítható, hogy az agrártermékek piacra hozatalából származó reális vásárlóerő három év alatt iparcikkekben mintegy 27%-kai csökkent. (Ügy van! jobb felől.) A mai adósvédelmi törvények kiegészítésére van szükség abban az irányban, hogy a magyar gazdát meg kell óvni a perlés és végrehajtás horribilis terheitől. (Helyeslés jobb felől.) Ma, amikor a gazda még a kamatokat sem tudja fizetni, nem szabad tőle tőketörlesztést követelni, nein .szabad szabadjára hagyni a perlési lethetőségeket és az ennek kapcsán több helyen mutatkozó visszaéléseket. A mai helyzet az, hogyha egy gazdának 1000 pengő adóssága van és perlik, amennyiben a hitelező a rendelkezésre álló jogi eszközöket igénybe veszi, akkor a gazdát 541 pengő 10 fillér költséggel terhelheti meg, nem is számítva a kamatokat. Én mint gyakorlati jogász kiszámítottam ezt és a legolcsóbb skálát vettem figyelembe. így jött ki az, hogyha 1000 pengő a tőke és perlik a gazdát, a perköltség — csak egy keresetet, csak egy tárgyalást és egy ítéletet vettem alapul — 112 pengő 40 fillér, biztosítási végrehajtási kérés 40 pengő 50 fillér, biztosítási végrehajtás foganatosítása 64 pengő 40 fillér, kielégítési végrehajtáskérés 40 pengő 50 fillér, kielégítési végrehajtásfoganatosítás 64 pengő 40 fillér, folytatólagos végrehajtás kérése 40 pengő 50 fillér, ennek foganatosítása 64 pengő 40 fillér, kielégítési végrehajtás bekebelezése 10 pengő, illeték, árverés kérése és megtartása 104 pengő. Itt természetesen lelhetne azután szó arról, hogy az adósvédelmi jogszabályok alapján, azt hiszem, az 5610. számú rendelet alapján bizonyos esetekben, bizonyos költségek nem terhelhetik a gazdát. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) Kétségtelen azonban az, hogy ezzel a felszámítással megállapítottam azt, hogy a tőke 55%-kai szaporodik költség címén, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és ezenkívül még meg van adva az a lehetőség is, hogy bizonyos zárlati intézkedések foganatosításával a gazdát megfosszuk a föld tényleges használatától s így egyszersmind az ő mindennapi megélhetésétől. Ezek a megoldások annál is inkább szükségesek és sürgősek, mert az a gazdasági elzárkózás, amely a népszövetségi tanácsadók tudós és 'bölcs tanácsai alapján mindinkább lábrakap, az utóbbi napokban még inkább fokozódott és erősbödött éppen az osztrák elzárkózás folytán. Amíg a kereskedelmi és ipari vállalatoknál a kormány csődönkívüli kényszeregyességi szabályok kimélyítésével számtalan esetben mindkét oldal érdekeinek védelmét a bíróságon kívüli kényszeregyességi eljárás szabályainak felhasználásával és létrehozásával lehetővé tette, ez az intézkedés a gazdatársadalom részére alig vehető igénybe. A kérdés elbírálásánál ne tévesszen meg senkit sem az, hogy a mezőgazdasági fizetésképtelenségek száma az Ohe. kimutatása szerint csak 3*55%;ra rúg, mert a gazdaságok az egyességi eljárások eredményeit csak akkor tudják igénybe venni, ha egyszersmind kereskedelmi jellegű tevékenységet is folytatnak, 1 miért is ezek a számok annál kevésbbé tünte26*