Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-81
Az országgyűlés képviselőházának tette, bogy Rákoscsabán és Rákoskeresztúron neki nincsenek közegei kiküldve. Mihályi pestvármegyei kisgyűlés! tag eljárt a főispánnál és alispánnál, hogy intervenciót kérjen és rendet teremtessen. T. Képviselőház! En egy nyomozás stádiumában lévő ügybe nem akartam beleavatkozni és most sem akarok (beleavatkozni, csak azt kértem és azt kérem, hogy szüntessék meg a íhatósági brutalitásokat. Kielégítő választ nem kaptam. A belügyminiszter úr titkára volt szíves értesíteni, hogy érdeklődtek kint az ügy iránt és azt az értesítést kapták, hogy bolsevista ügyben történik kint nyomozás. T. Képviselőház! En nem védtem és nem védem a bolsevizmust, de védem az embereket a íhatósági brutalitás ellen. Es iha tagadni akarják azt % hogy•itt ilyen brutalitások voltak, akkor méltóztassék a Virág-esetet meghallgatni. Virág cipészmestert, aki háztulajdonos Rákoscsabán, május 4-én idézték be az elöljáróságra. Vallatás közben mi történt, mi nem történt, én nem tudhatom. Jegyzőkönyv áll rendelkezésemre, amely szerint ezt a szerencsétlen embert súlyosan brutalizálták és bántalmazták. Letagadhatatlan tény, hogy Virág, ez a szegény kisiparos, vallatás közben a ' rákoscsabai községháza elsőemeleti ablakából leugrott az utcára és most összetörve fekszik a Kun-utcai kórházban. Ennek a szerencsétlen Virágnak felesége, aki három esztendő óta súlyos szívbántaloinban szenved, szintén kórházban feküjdit. Amikor (meghallotta a hírt, hogy mi történt az urával, szívszélhűdés következtében rögtön meghalt és most három leánygyermek, három elhagyott leánygyermek gyászruhába öltözve, búsan sírdogál Rákoscsabán egy kis polgári hajlékban egy összetört családi élet íbús romjain. Ez tény, amit letagadni nem lehet. Erről tanúskodnak okmányok, erről a t. 'belügyminiszter úr beszerezheti a fővárosi Kun-utcai közkórlházból a látleletet — ha szükségesnek tartja. Nem akartam vizsgálódás nélkül nyilvánosság elé lépni ezzel az üggyel, de mint a kerület egyik képviselője, kötelességemnek tartottam, hogy a helyszínen vizsgáljam meg a kérdést, hogy azután, ha szükséges, itt a képviselőházban szóvátehessem. Vasárnap délelőtt jártunk kint Rákoscsabán. Rajtam kívül kint volt Mihályi Ferenc pestvármegyei törvényhatósági és kisgyülési bizottsági tag és Vámos titkár. Arról a fogadtatásról, t. Képviselőház és t. belügyminiszter úr, lalmelyben részünk volt, itt most ez alkalommal nem akarok beszélni. Leszámoltam azzal, hogy nekünk, igaz, egyszerű kép viselőknek, a hatóságok részéről nem jár ki az európai udvariassági forma. Ez mellékes, ezt csak úgy megjegyeztem. A főjegyző megtagadott iminden felvilágosítást. Európai módra bemutatkoztunk előtte, ő azonban nem tartotta szükségesnek, hogy hasonlóképpen cselekedjék. Mia sem tudom tehát, hogy ëz az úr kicsoda. Nem is érdekéi. Azután elmentünk a csendorsiéígre ugyanabban az épületben. Csak azt akartam kinyomozni, — semmi más irányban befolyni nem, lakartam — hogy kik bántalmazták azokat, akiket a hatóság az elöljáróságra az előírt formaságok mellőzésével beidézett. Az első hír és a jegyzőkönyv tanúsága szerint ugyanis csendőrök: brutalizálták a behívott embereket, más hír szerint rendőrök. Hetényi főkapitányhelyettes felvilágosításai alapján rendőrök nem jártak kint, rendőrök tehát nem lehettek. Virág bevallása sze1. ülése 1932 május 9-én, hétfőn. 141 rint csendőrök nem bántalmazták őt, tehát itt a csendőrség ig figyelmen kívül esik, valaki azonban bántalmazta őt és bántalmazták az emib ereket. Odakint vasárnap délelőtt tudtam meg, hogy részemről ismeretlen szerv az, amely ott kint nyomozott és amely minden valószínűség szerint ezieket a hatósági atrocitásunkat elkövette. Ez az új, általam ismeretlen szerv a belügyi nyomozó osztály. Nem tudtam, hogy ilyen is van a világon. Valamikor, az ellenforradalom legvéresebb napjaiban találkoztunk hasonló terminus technikusokkal, hogy belügyi vagy katonai nyomozó. Kérem, kinn azok az urak mondották, hogy ők a íbelügymi : nisztériumból vannak kiküldve és ők belügyi nyomozók. De t. Képviselőház és igen t. belügyminiszter úr, találkoztam én odakinn, ott az elöljáróság épületében más illegális alakulatokkal is, egyenruhás emberiekkel, akiknek egyenruháját nem ismertem fel. Csendőri egyenruha nem volt, rendőri egyenruha nem volt, katonai egyenruha nem volt, (Berki Gyula: Tűzoltó volt!) tűzoltó egyenruha nem volt. A helvét kártyák figuráin láttunk ilyen alakokat, valami Stüszl -vadászféle emberek szaladgáltak ott kis her élő-bicskákkal az oldalukon és felfegyverezve. Nem legális alakulatok, mert én még ilyet nem láttam, pedig meglehetősen ismerem az összes magyar fegyveres formációkat, de ilyen Stüszi-vadászokat még sohasem láttam köztük. Ezek ott vannak és t. belügyminiszter úr, hivatalosan ténykednek, ott sürgölődnek-forgolódnak és résztvesznek a nyomozás munkájában. Valószínűleg ezek közül kerültek ki azok, akik ezeket a szegény embereket bántalmazták. Ők az urak Rá- • koscsabán, természetesen tagadják, hogy ők valakit is bántalmaztak volna, azonban tessék megnézni Virág kisiparos esetét- Én kértem a kórháztól látleletet, ezt természetesen nem kaptam meg, azonban hivatalosan beszerezhető, és ebből megállapítható, hogy bántalmazás történt, de megállapítható abból is negativ úton, hogy hiába valaki nem ugrik ki az emeleti ablakból, egészen bizonyos az, hogy ennek valami oka van. Még a menekülés szándékával sem lehet ezt az ügyet takargatni, mert hiszen, aki az első vagy a másfeledik emeletről — körülbelül hat méter magas lehet ez, a magas földszint és egy emelet — leugrik, az nem számíthat arra, hogy elszaladhat, mert az feltétlenül összetöri magát. Ez meg is törr tént. De t. Képviselőház és igen t. belügyminiszter úr, feltéve, de tagadva, ha ez a szerencsétlen Virág bolsevista lett volna, akkor sincs senkinek, sem hatóságnak, sem a hatóság közegének joga törvénytelen eszközökkel 'őt brutalizálni és terrorizálni. T. belügyminiszter, úr, legalább a saját törvényeiket méltóztassanak respektálni és azokat betartani. Tessék elhinni, igen t. képviselőház, nem jó módszer ezzel a mozgalommal szemben az államhatalmat így gyakorolni. Tessék elhinni, sokkal jobbak a nyugati szisztémák. Én csak egyetlenegyre hivatkozom. Amikor mi Anglia világhatalmi állását csodáljuk, akkor tudnunk kell, hogy az nem masrától történt. Ott van Angliában 1679 óta a Habeas Corpus, amely azt jelenti, hogy saját teste felett elsősorban mindenki maga rendelkezik és senkit 24 órán túl lezárva nem szabad tartani, akit lefognak bírói rendeletre, azt 24 óra alatt ki kell hallgatni vagy pedig el kell bocsátani. Angliában van Habeas Corpus, amelyet a Cromwell-féle forradalom után II. Károly hozott be ellenforradalmi időkben és
