Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-71

Az országgyűlés képviselőházának 7i. ülése 1932 április 21-én, csütörtökön. 67 annyi ezer és ezer embernek vannak magántitkai és ahol nemzetközi relációk titkai van- ' nak. Ezeket nem lehet kiteregetni, mert akkor többé senki szóba sem áll velünk. (Friedrich István: Azokat nem érintettem egy betűvel sem! — Magyar Pál: A Nemzeti Bankra ez nem vonatkozhatik!) Az ellenzéknek bizonyos fokig szerepe szerintem az is, hogy hitelt rontson, hogy rontsa a kormány hitelét; azért ellenzék, mert hiszen nincsen megelégedve. Ha tehát az ellenzék ebben a szerepében rontja a kormány hitelét, a kormány dolga, hogy védekezzék és a kormányzópárt dolga, hogy védje a kormányt. (Rassay Károly: Azt teszi is!) De ha a nemzet hitelét rontják akárcsak a legkisebb vigyázatlan szóval, ez már nem a kormánynak árt, hanem a nemzetnek árt, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) annak a nemzetnek, amelynek érdekeit egyforma jóhiszeműséggel, egyforma szeretettel, önfeláldozással igyekszünk mindnyájan megvédeni. (Helyeslés. — Sauerborn Károly: Szóval ne kritizáljunk!) Nagyon kérem, hogy ezt éppen a budget-vitában méltóztassanak szem előtt tartani, bár nem félek, mert ha nekem azt mondják, hogy nem reális az én költségvetésem, ez idebennt árthat, ha a pengő felett tréfálkozunk itten, az idebennt árthat és visszavetheti a nemzetet attól a céltól, hogy kikerüljünk a bajokból, de nem félek a külfölddel szemben. Tessék csak tréfálkozni itten a pengő felett, (Sauerborn Károly: Nem tréfálkozik senki!) a külföldi irányadó körök nagyon jól fel vannak világosítva, jobban, mint itten sokan, a pengő helyzetéről. (Propper Sándor: Ez a baj. Tessék minket is felvilágosítani!) A külföld az itteni tréfálkozásokra nem ad semmit. A külföld nagyon jól tudja, hogy a pengő igenis, szilárdan áll. Hogy a külföldön a pengő nem tudja megóvni a maga értékét, itt nem a pengőben van a baj, hanem az egész gazdasági helyzet megítélésében. Miért keressék külföldön a pengőt, amikor — sajnos — nem akarnak azon tőlünk semmit sem venni? Azért alacsonyabb a pengő árfolyama a külföldön, mert ott nincs szükségük pengőre és azért is, mert nem tudják, vájjon a t. Ház és a törvényhozás megszavazza-e ezt a budgetet, mert nem tudják, kinek van igaza: nekem-e, ha azt mondom, hogy reális a költségvetés, vagy t. barátaimnak, akik azt mondjak, hogy nem reális a költségvetés. (Farkas István: Ez nem nagy alátámasztás!) En az óvatossagot nem is a külföld szempontjából kérem, amelyhez majd talán fordulni fogunk, amikor eljön az ideje, hogy adósságainkat rendezzük. Itt bent idegesek az emberek, szenvednek az emberek, sokan elkeseredettek és, sajnos, sok tekintetben nem tudunk segíteni, akármit csinálunk addig, amíg az áthidalandó helyzet tart, amelyet át fogunk hidalnir Vannak, akik talán azt mondják, hogy a pénzügyminiszter optimisztikusan beszél, mindlg áthidalásról szól, de hol van az a túlsó part? Mindennap találkozom ellenvetésekkel, hogy amikor mezőgazdaságunk rosszul áll és amikor el vagyunk zárva a külföldtől stb., hogyan mer reménykedni a pénzügyminiszter? Ket irányzat lehetséges a magánembereknél, ha vagyoni nehézségiekben van. Az egyik azt mondja, hogy vagyonilag most nehéz helyzetben vagyok, de újra kezdem a munkámat, becsületes energiával, férfiasan neki megyek az életnek és kivívom megint a megélhetésemet. Szerintem ezek a helyesen gondolkozó emberek. r De vannak emberek, akiknek idegei nem bírjak tovább és belevetik magukat a Dunába. Egy nemzet nem lehet öngyilkos, egy nemzetét nenl szabad olyan pszihológiai állapotba hozni, hogy ilyen gondolatai legyenek. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Ha én arra gondolnék, arra a borzalomra, hogy nem tudnánk kijutni ebből a helyzetből, hanem elpusztulnánk, nemhogy itt nem állanék, de nem tudom, hol állanék egyáltalában és semmiként sem elegyedném bele a közügyekbe. Aki közügyekkel akar foglalkozni, annak kötelessége, hogy optimista legyen; nem abban, hogy milyen lesz a búza ára, hanem abban, hogy ebben a nemzetben van még erő és férfiasság, hogy szembeszálljon a bajokkal, akármilyen szenvedéseken megy keresztül, a bajokat a nemzet kifogja állani és én ebben feltétlenül; bízom. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Meg vannak viselve az idegeink igenis mindnyájunknak, az egész nemzetnek is, ez érthető és indokolt, de ne viseljük meg még jobban azzal, hogy itt a pengőt, a pengő tekintélyét kezdjük Cibálni. (Élénk ellenmondások a balés szélsőbáloldalon. — Friedrich István: Mi védjük a pengőt a kincstárjegy ellen!) Ma a pengő a nemzet becsülete, ezt meg kell védeni és meg kell erősíteni. (Helyeslés a jobboldalon es a középen. — Friedrich István: Mi a kincstárjegy ellen védjük a pengőt, önök a kincstárjeggyel védik, ez a különbség! — Ulain Ferenc: 30%-a már elveszett a becsületnek!) Elnök: Csendet kérek képviselő úr! (Kállay Tamás: Ez nem is igaz!) Korányi Frigyes pénzügyminiszter: En inkább arra szeretném felhívni a t. ellenzéki képviselő urakat, úgyis mint magyar ember a magyar embereket, hogy az, hogy a politikában koncentrálunk, vagy nem koncentrálunk, egészen más kérdés, de gazdasági kérdésekben, az ország gazdasági megmentése kérdésében koncentrálódjunk mindnyájan. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik? Héjj Imre jegyző: Ulain Ferenc! (Zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, vagy foglalják el helyüket, vagy méltóztassanak a teremből kifáradni. (Mozgás és zaj. — Halljuk! Halljuk!) Kérem a képviselő urat, kezdje meg beszédét. (Rassay Károly: Legalább azt döntsük el, hogy kimennek-e az urak, vagy bent maradnak? Ha kimennek, akkor menjenek, vagy pedig tessék leülni. (Zaj a jobboldalon. — Rassay Károly: Állítólag tárgyalnunk kell. Furcsa volna, ha ugyanezt csinálnánk a kor mány tagjaival. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: Meg sem hallgatják az ellenzéket!) Ulain Ferenc: T. Képviselőház! A szőnyegen fekvő javaslathoz általános gazdasági és pénzügyi szempontokból szólok hozzá. Ugyanezt tették t. képviselőtársaim közül is többen a baloldalon. Engedtessék meg nekem az, hogy főként alkotmányjogi szempontból foglalkozzam ezzel a kérdéssel, mert elvégre véleményem szerint ez a kérdés nem bizalmi, hogy úgy fejezzem ki magamat, nem is igazán politikai kérdés, hanem elsősorban alkotmányjogi kérdés. (Ügy van! balfelől.) Az igen t. előadó képviselő úr hosszasan, kitűnő idézetek mellett fejtegette azt, hogy ennek a törvényjavaslatnak benyújtása a -magyar jog szellemének megfelel, hogy ez a törvényjavaslat törvénnyé emelhető, hogy az, amit a kormány a törvényhozástól kíván, olyan kívánság, amelyet normálisnak, rendesnek, ennek következtében elfogadhatónak és teljesíthetőnek nyilvánít. T. Képviselőház! Pártom részéről többen r