Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. ülése 19$2 április 21-én, csütörtökön. 55 kas István: Ha maguk eltávolodnak az útból. — Zaj. — Elnök csenget.) 3. az állatárak az 1927. évi áraknak a felét teszik ki; L a mező­gazdasági lakosság vásárlóereje felére csök­kent ... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Lázár Miklós: Kérem beszédidőm negyed­órai meghosszabbítását. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a negyedórai meghosz­szabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosz­szabbításhoz hozzájárul. Lázár Miklós : ... 5. a földbirtokot kétszer annyi teher terheli, mint 1927 előtt; 6- a mező­gazdasági és ipari termékek árkülönbsége túl­ságosan megnövekedett; 7. a magyar kivitel 38%-kai csökkent és ez a csökkenés az egész vi­lágon a legnagyobb. (Kun Béla: Ügy van!) Ki meri komolyan állítani, hogy ebből a ma­gyar társadalomból, amely ebből a hét sebből vérzik, nem 7, de 1%-kal is több adót ki le­hetne csiholni, mint akár a múlt esztendőben? (Kun Béla: Még annyit sem lehet, mint a múlt­ban!) T. Képyislőház! Ennek az egyszakaszos-ja­vaslatnak jogi vitájában nem kívánok részt­venni, ezt nálam sokkal hivatottabb jogászok fogják elvégezni és végezték is már el, ellen­ben két olyan szempontra kívánom a t. Házat figyelmessé tenni, amely az én szerény véle­ményem szerint a vitában még nem merült fel. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik szempont külpolitikai természetű. Nyilvánvaló, hogy a legutóbbi évek eseményei óvatossá tették a nagytőkét. Ez olyan tény, amelyet hangsúlyozni is felesleges. Mindnyá­jan tudjuk, köztudomású, hogy a jelenlegi gaz­dasági válságnak lényeges tényezője a keres­kedelmi válság, a kereskedelmi válság forrásai pedig egyrészt azok a veszteségek és csalódá­sok, amelyek a nagytőkét az egész világon ér­ték, másrészt az a bizalmatlanság, amellyel az egész világ nagytőkéje az európai politikai fej­lődés elé tekint. Ezeket az aggályokat, ezt az általános bizalmatlanságot nyilvánvalóan nem lehet mással elosztani, mint teljes nyíltsággal, a helyzet őszinte feltárásával, a kritika jogá­nak korlátlan használatával. De ezen túl is vi­lágos, hogy a nagytőke, a külföldi pénzpiacok, a külföldi országokban elhelyezett értékei^ biz­tonságának egyik legfontosabb tényezőjét a nyilvánosságban látja, az állam és a közületek pénzügyi gesztiójának nyilvánosságában^ a parlament és az önkormányzatok ellenőrzésé­ben. Hogy egyéb példát ne hozzak fel, engedjék meg, hogy a figyelmet felhívjam az egyik szomszéd országban, Jugoszláviában történő politikai fejlődésre. Nincs kétség aziránt, hogy a diktatúrának az a felszámolása, amely Ju­goszláviában hónapok óta szisztematikusan fo­lyik, határozott közeledés a parlamentáris kor­mányzat felé, sőt a teljes parlamenti szabadság felé, szorosan összefügg Jugoszlávia pénzügyi helyzetével. (Magyar Pál: Ügy van!) A francia nagytőke a további segítség és további támo­gatás egyik főfeltételének azt jelöli meg, hogy a jugoszláv állam térjen vissza a parlamenti rendszerhez, a parlamentáris kormányzati mód­szerekhez. (Buchinger Manó: A mi kormá­nyunk ezt nem tudja? — Friedrich István: Nincs is kormány!) Nincs alkalmam, nem tu­dom megkérdezni. (Gál Jenő: Az üres bársony­székektől kérdezheti csak!) A biztonságot, a tőkék biztos elhelyezését a külföldi pénzpiaco­kon ma már elválaszthatatlanul egy befűzik a parlamenti ellenőrzéssel. A diktatórikus mód­őszinte és becsületes ember, Korányi Frigyes báró is nem éppen reális költségvetéssel kény­szerült elénkállni. (Ügy van! Ügy van! bal­felől.) Aminek tanúi vagyunk: papiros szaná­lás. (Friedrich István: Megint nincs itt egyet­len miniszter sem! Egy ilyen beszédnél! — Farkas István: Még az sem! Még nem is papi­ros-szanálás l) Ha teljesen őszinte akarok lenni, meg kell mondanom, hogy ez a papiros-szaná­lás, (Friedrich István: Legalább egy minisz­tert tessék behozni!) öntudatlanul is megtévesz­tése az ország népének. (Friedrich István: Egy minisztert kérünk! — Gál Jenő: Ha papiros­alkotmány van, miért ne lenne papiros-költ­ségvetés? — Friedrich István: Nincs már mi­niszter sem? — Kálmán István: A bizottságok* ban vannak! — Friedrich István: Nincs bi­zottsági ülés, csak délután lesa! — Sándor Pál: Leköszöntek? — Zaj.) Kenéz Béla igen t. miniszter úrnak egyik jobbkeze, Vargha István ... {Zaj a baloldalon. — Friedrich István: Kormány nélkül nem le­het parlament! Jánossy bácsinak beszéljünk?) En szívesen beszélek Jánossy bátyámnak, igen kellemes hallgatóság. (Friedrich István: De miniszter is kell! — Jánossy Gáhor: Ha ter­hükre van az uraknak, hogy figyelemmel hall­gatom, kimegyek. Kimegyek pipálni. — Fried­rich István: Ne menjen ki a világért sem! — Derültség.) Elnök: Csendet kérek! (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miniszter akar lenni? — Propper Sándor: Menjen ki, keressen egy mi­nisztert és jöjjön vele vissza! — Jánossy Gá­hor: Keressen ön, ha kedve tartja!) Csendet kérek, képviselő urak! (Friedrich István: Kánk nem hallgatnak, hiába hívjuk őket!) Kérem, engedjék meg a képviselő urak hogy a szónok is beszéljen. (Friedrich István (az elnök felé): Tessék miniszterért csengetni!) Nem tartozik én rám. (Friedrich István: Kire?) Lázár Miklós: A Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Vargha István •.. Elnök: A házszabályok vonatkozó szaka­sza alapján (Friedrich István: Ja igen, meg­idézhetjük! — Derültség!) a miniszterek meg­idézhetők. A házszabályok erről intézkednek. (Jánossy Gábor (kifelé indul): Megmondom, hogy epedve várja az ellenzék! — Derültség és helyeslés a baloldalon. — Friedrich István: Hozza be! — Jánossy Gábor: Azt már nem te­szem! — Friedrich István: Állítsa elő! — Far­kas István: Csendőrt küldünk érte! — Buchin­ger Manó: írjon neki. Ügy is jó, ha ír! — Zaj.) Lázár Miklós: ...most megjelent igen ki­tűnő brosúrájában hét pontban foglalkozik a magyar válságnak igazi gazdaságpolitikai okaival, (Felkiáltások a baloldalon: Kicsoda!?) Vargha István, a Gazdaságkutató Intézet igaz­gatója. Ezeket a pontokat oda kellene mellé­kelni ehhez az expozéhoz, hogy az ott lefekte­tett számok egy tudós összefoglalása mellett kerüljenek nyilvánosságra. Tehát a következő okok ezek: 1. Hét év óta a múlt évben volt a legrosszabb termésünk; 2. valamennyi főter­ményünk ára mélyen az előző hat évben volt árak alá esett; (Farkas István (Jánossy Gábor felé): Nem tudta előállítani, mert nincs csend­őr, aki a minisztert behozná! — Jánossy Gá­bor: Jönni fog, mert jönni kell! — Zaj. — Kun Béla: A titkos választásnak és az egységes­párt halálának! — Propper Sándor: Es egy új politikai rendszernek! — Jánossy Gáhor: Min­denre lesz majd mód, alkalom és idő! — Far-

Next

/
Thumbnails
Contents