Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-70

44 Az országgyűlés képviselőházának megválasztott képviselő mandátumát ma mint ügyvéd az védi, aki ebben a választókerület­ben mint választási elnök teljesítette a válasz­tások során feladatát. (Egy hang balfelől: ízlé­ses dolog!) Átolvastam azokat a jegyzőkönyve­ket, amelyek ezekre a választási szabálytalan ságokra vonatkoznak, amelyeket Elemi Sán­dor szegedi táblabíró a közigazgatási bíróság megbízásából vett ott jegyzőkönyvbe. E szerint egyértelműen azt vallották a tanuk, hogy a csendőrök voltak azok, akik erre az ingyenes pártvacsorára az embereket betessékelték. (Lá­zár Miklós: Inségakció! — Kun Béla: Szabad a csendőrséget ilyenre felhasználni? Miért já­ratják le a csendőrség tekintélyét?) Az illető azt mondotta, hogy vonakodott erre a párt­vacsorára elmenni, de éppen a tiszteletbeli fő­szolgabíró kijelentésére, aki ott a választási ügyeket vezette, amely szerint ez nem vissza­élés, ment el és a szavazatszedő küldöttség el­nöke szintén megjelent ezen a pártvacsorán. (Dinnyés Lajos: Barátkozni!) Mélyen t. Ház! Méltóztassék nekem még körülbelül 10 percet adni, mialatt befejezem. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbí­tást megadni? (Igen!) A Ház a 10 perc meg­hosszabbítást megadta. Hegymegi Kiss Pál: Nem foglalkozom most magával a vacsorával, nem foglalkozom azokkal a tanukkal, akik a választási petició érdekében hallgattattak ki, hanem csupán azzal a vallomással foglalkozom, amelyet a bihar­ugrai községi jegyző tett és amelyet megerő­sített éppen a megválasztott képviselő főkor­tese, tehát az egységespárt ottani elnöke. Lelőssy János biharugrai községi -jegyző a következőképpen vélekedik a választásról. Azt mondja (olvassa): «A választási előkészületi el­járásban nem vettem részt, mert Zih Károly sarkadi főszolgabírónak ebben az időben he­lyettese volt Tatár Géza tb. főszolgabíró és így én — mint mondja a főjegyző — a • pártügyek vezetése alól mentesítve voltam.» Milyen men­talitása lehet ott a közigazgatásnak, ahol a jegyző eskü alatti vallomásában az ő funkció­ját illetőleg a választás előkészítését pártügy­nek minősíti? A másik helyen megállapítja (olvassa): «En voltam az összekötő kapocs a hatóság és pártvezetőség között.» (Lázár Mik­lós: Kortes volt!) Az a főkortes, aki a bihar­ugrai pártvacsorát is rendezte, az ottani egy­ségespártnak elnöke is volt, mint ezt maga be­ismeri, hogy tényleg volt ingyenes vacsora és azt mondja, hogy Bihar vármegye főispánjától a választási költségekre 200 pengőt kapott, s úgy számította, hogy ebből az összegből fogja a nem fizetők vacsoraköltségeit kifizetni. (Esz­tergályos János: Ügy ülnek itt az egységespárti urak. _ mint a földreszállt angyalok!) Azt mondja, hogy még most is szorgalmazza a va­csorát nem fizetőktől a pénzeket, és ezeket az összegeket majd felveszi^ a kocsmárostól és to­vábbítani fogja a főispáni hivatalhoz. (Kun Béla: A főispán nem tiltakozik ez ellen?) Nyilatkozik a 200 pengő dolgában is. (Ol­vassa): «A főispán úrtól a 200 pengőt tulajdon­képpen azért kaptam, hogy az aláírási ívek vi­vőinek költségeit fedezzem. Erről a 200 pengő­ről elszámoltam a főispán úrnak, arra már nem emlékszem, hogyan számoltam el a vacsora­kiadásokat, tényleg azonban elszámoltam oly­módon, hogy én még 10 pengőt ráfizettem a választási korteseknek.» Végül pedig megálla­pítja, hogy (olvassa): «A 200 pengőt én nem közvetlenül kaptam a főispán iirtól, hanem Zih főszolgabíró, a járási hatóság feje hozta azt 70. ülése 1932 április 20-án, szerdán. nekem a főispántól.» Egy közigazgatás, r ahol olyan szemérmetlenül történnek ezek a válasz­tási cselekmények... Elnök: A képviselő úr által használt kife­jezést kifogásolom. Hegymegi Kiss Pái: A világért sem aka­rok sérteni, de mindenesetre felháborít, mert eszerint a vallomás szerint, amely eskü alatt tett vallomás, ha megáll, a járási főszolgabíró adott át.neki pénzt választási kötségekre és megállapítása szerint ezeket a választási költ­ségeket a vármegye főispánjától kapta. (Mi­kecz István: Közigazgatási bíróság előtt van a dolog!) Közigazgatási bíróság előtt van az a kérdés, hogy ki lesz annak a kerületnek képvi­selője? Az attól függ, hogy az illető jelöltről megállapítható-e, hogy ő részes egy ilyen va­csora rendezésében. De a t. képviselőtársam, mint egy varme­gyének volt alispánja, — a képviselő úr lehet, hogy mosolyog rajta — nagyon jól tudja azt, hogy a közigazgatási tisztviselő — legyen az akár főszolgabíró, akár főispán — ne veszte­gessen és ha veszteget, abban az esetben az ügyésznek kötelessége, hogy ellene vádat emel­jen s ha ez a vád bebizonyosodnék, az illetőt lecsukassa. Ez a helves álláspont, képviselő úr. (Mikecz István: Es ha a főispán titkárja csinálja?) Az a főispáni titkár, aki ilyeneket csinált, az gazember. Elnök: A képviselő urat ezért a kifejezé­séért rendreutasítom. (Sauerborn Károly: Miért? Igazat mond! — Nagy zaj a baloldalon. — Ulain Ferenc: Gazember és ezerszer is gaz­ember! Ilyet nem szabad csinálni. Aki csi­nálja az gazember, ha főispán is!)^ Ulain képviselő úr ne izgassa magát. A képviselő úrnak sem. szabad ilyet csinálni, hogy folyton közbekiabál. Tessék csendben maradni, mert különben a mentelmi bizottsághoz való utasí­tását fogom javasolni. A képviselő úr által használt kifejezést a házszabályok alapján ki­fogásoltam. Hegymegi Kiss Pál: Mélyen t. elnök úr, én a figyelmeztetést hálás köszönettel tudomá­sul veszem. Azért kellett ezt az erőteljes szót használnom, mert képviselőtársam egy folyosói tréfából kifolyólag velem szemben mint volt főispáni titkárral argumentált ezzel, holott képviselőtársamtól, mint tisztességes ^ ember­től, elvárom, hogy az én tisztességemben ne kételkedjék. (Mozgás a jobboldalon.) Ez egyáltalán nem vonatkozott a jelen esetre és távolról sem vonatkozott azokra, akikről be­szélek, mert hiszen ez egy vallomás csak, amelynek alapján én vizsgálatot kívánok, el­leniben vonatkozott arra, hogy ilyen tekintet­ben meggyanúsítani magamat nem engedem. Mélyen t. Ház! Ezeket szerettem volna el­mondani. Szerettem volna, ha a belügyminisz­ter úr Bihar vármegye közigazgatásának érde­kében is elrendelte volna a vizsgálatot, de na­gyon jól tudtam, hogy erre a belügyminisz­ter úr el nem jön, mert végtelen sajnálatomra, hasonló esetek a belügyminiszter úr várme­gyéjében is előfordultak, sőt a belügyminiszter úr választásánál is előfordult. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­miniszter úrnak. Sorrend szerint következik Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak a belügyminiszter úrhoz intézett és bejegyzett interpellációja az Orszá­gos Mozgófényképvizsgáló Bizottság és a film­alap ügyében. (Zaj a baloldalon. — Felkiáltá-

Next

/
Thumbnails
Contents