Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

448 Àz országgyűlés képviselőházának vétségtől, mert ennek a két kérdésnek meg­oldása túlhaladja egy állam erejét. Minden egyéb a belpolitika feladata, mert az, hogy a budget-t restringáljuk (Weltner Jakab: Tíz év­vel ezelőtt kellett volna! — Berki Gyula: Könyvelő úr, hallgasson. — Folytonos zaj.) és devizakorlátozás igénybevételével valutánk ál­landóságát fenntartsuk, (Folytonos zaj.) bel­politikai feladat és mi kultúrnemzet vagyunk, (Mozgás a baloldalon.) akik rendelkezünk szakemberekkel, hozzáértőkkel, bírunk olyan kormánnyal, hogy ezt a feladatot saját erőnk­ből meg tudjuk oldani. {Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Pakots József: Tihanyi kul­túra!) Annak az úrnak Melete, aki nálam járt, az volt» hogy jóllehet teljesen egyetért felfogásom­mal, ezt nem lehet megmondani a világnak azért, mert a helyzet még nem érett meg erre. (Kabók Lajos: Ki kíváncsi erre?) Nem értenék meg, de a hivatott tényezők ezit megérlelni igenis feladatuknak tartják. (Reisinger Ferenc közbe­szól.) Elnök: Reisinger Ferenc képviselő urat ké­rem, maradjon csendben. (Propper Sándor: Folyton provokálnak! — Lukács Béla: Hallgas­sanak és tanuljanak!) Csendet kérek, képviselő urak. (Zaj.) Gr. Bethlen István: Az én felfogásom sze­rint a Népszövetség pénzügyi bizottsága mu­lasztást követett el akkor, amikor nem nyíltan tárta fel a gazdasági helyzet alakulásának valódi okait a világ előtt. Azóta azonban ezt a mulasztását pótolta és erre a pótlásra vagyok bátor a mélyen t. Ház figyelmét felhívni. A Népszövetség pénzügyi bizottsága (Farkas Ist­ván: Száz esztendeig isem lehet helyrehozni azt, amit elrontott.) március folyamán, 3-ika és 24-ike között» Parisban három hétig ülésezett és ez alatt az idő alatt nemcsak Magyarország, nemcsak Ausztria, Bulgária és Görögország pénzügyi (helyzetét tárgyalta, hanem behatóan foglalkozott az egész középeurópai krizis valódi okaival és megállapításait egy jelentésben fek­tette le, amelyet a tanácshoz terjesztett he április hó folyamán. Ez a jelentés igen érdekes. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Olvastuk, az újságban benne volt! — Zaj.) Bátor vagyok a mélyen t. ellenzék figyelmét felhívni erre a jelentésre, amely kategorikus és lapidáris sza­vakkal mutat rá a közép-európai bajok valódi forrásaira, (Zaj.) Ennek a jelentésnek első része, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, kilenc pontra oszlik. (Kabök Lajos: Bűneiről beszél­jen!) Elnök: Kabók képviselő urat rendre­utasítom. Gr. Bethlen István: Azt mondja az első pontban, hogy a középeurópai bajoknak vannak olyan okai, amelyek úgyszólván az összes álla­mokra alkalmazhatók. (Farkas István: Bodóné, mi a bor árát kérjük! — Felkiáltások jobbfelől: Ne izléstelenkedjék! — Berki Gyula: Milyen szellemes!) és azt mondja, hogy ezek a bajok elsősorban világokokra vezethetők vissza, ame­lyekre az illető államoknak semmiféle befolyá­suk nem volt és nem is lehet. (Zaj \a bal- és szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Kimondja azt is, hogy ad­dig, amíg ezek a világokok meg nem szűnnek, végleges rendezésre gondolni sem lehet, (Fel­kiáltások a bal- és szélsőbaloldalon: Tudjuk!) addig csak egy átmeneti megoldásról lehet szó. (Nagy zaj a bál- és szélsőbaloldalon. — Fel­kiáltások: Bodóné! Az albertfalvai panamáról beszéljen/ — Malasits Géza: A tenger panamák­78. ülése 1932 május 4-én, szerdán. ról beszéljen, amely a kormányzata alatt kibur­jánzótt! — Fábián Béla: Albertfalva! — Zaj. — Elnök csenget! — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Azt mondtja folytatólag a jelentés, hogy a restauráció eszközei alá vannak rendelve an­nak, hogy sikerül-e valamelyes remédiumot ta­lálni a világárak alakulására nézve a mezőgaz­dasági cikkeknél. Mert ez a kérdés ma már nem­csak középeurópai, hanem világkérdéssé fejlő­dött, amelyben a délamerikai államok, Ausztrá­lia, India és az Egyesült Államok egyformán érdekelve vannak. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) A második pontban rámutat a krízis össze­függésére a reparációs politikával és kimondja, hogy ezen a téren is sürgős segítségre van szükség, mert félő, hogy addig, amíg ez a kér­dés meg nem oldatik, a feelyzet csak rosszab­bodni fog. Végre a harmadik pontban részletesen ki­fejti véleményét arról, hogy Közép-Európában és az általa megvizsgálandó államokban az adott helyzet miért állt elő. Ezt leszek bátor szószerinti fordításban felolvasni. (Propper Sándor: Olvastuk a lapokban! — Berki Gyula: Nem is tud franciául! — Zaj. — Halljuk! Hall­juk! jobbfelől és a közéven.) Azt mondja (ol­vassa}: »Az alapvető oka annak, hogy ezek az államok nem képesek többé kötelezettségeiknek eleget tenni, nem kereshető ezen országok belső pénzügyi adminisztrációjának vagy belpolitiká­jának hibáiban...« (Félkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon; Aha!) Kérem, én csak felolva­som egy pártatlan: szakértőnek a véleményét. (Pakots József: Kapott egy bizonyítványt!) Nem a magam, véleményét adomi elô\ mert ha a imagam véleményét adnám elő, akkor még több hozzátenni valóm volna ehhez. (Rassay Károly: Az ideküldött bizottság mást mondott! — Egv hana jobbfelől: Nem kell idegeskedni! — Zaj. — Elnök csenget.) »Lehetséges, hogy egyes országok eladósodtak. (Fábián Béla: Akik a helyszínen vizsgálták meg a 'helyzetet, azok mást mondtak!) hogy mások nem voltak ké­pesek fentartani költségvetésük egyensúlyát, vagy hogy nem tudlták termelési költségeiket csökkenteni, de megengedve azt, hogy ez az eset fennforog, ezen körülmények egyike sem járt volna olyan súlyos következményekkel, ha a világpiaci árak katasztrofális zuhanása be nem következik. (Felkiáltások balfelöl: Ez igaz!) 1928. óta az élelmicikkek és iái nyersanya­gok nagybani aranyértéke 40%-kai esett és ez a körülmény 70%-kai növelte az ilyen cikkek termelőinek fix terheit. -' Hogy ,olyan árúcik­kekkel, amelyek régen száz egységértékkel bír­tak, száz aranyegység értékű fix terhet legye­nek képesek megfizetni, (Felkiáltások a szélső­balodalon: Tudjuk!) ma 170 egységértékű árút kellene szállítaniuk. Bulgária esete eklatáns bizonyítékát nyújtja ezen nehézségeknek. A kivitel súlyban 80%-kal növekedett 1930-ban, mialatt értékben 3%-kai csökkent. 1931-ben a kivitelnek volumenje újabb 40%-kal növekedett és ugyanakkor az értéke újabb 4%-kal szállt le». (Buchinger Manó: Kívülről tudjuk az egé­szet! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. — El­nök csenget.) Hiába forszírozzák az urak az önök pártpolitikai egyoldalú igazságait (Ulain Ferenc: Az öné nem egyoldalú?), a pártatlan szakértők rácáfolnak. (Taps a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Egy bu­kott vezérnek tapsol egy bukott párt!) Elnök; Propper képviselő urat rendreutasítom. Gr. Bethlen István (tovább olvassa): «Az egyensúlynak megbillenése mindezen országok-

Next

/
Thumbnails
Contents