Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

Az országgyűlés képviselőházának 7U. ülése 1932 április 27-én, szerdán. 297 ellentétek vannak és taktikai kérdésekben is ellentétek vannak közöttünk. Nem is azért küldtek aninket ebibe a parlamentbe, hogy minden kérdésben teljesen egy nézeten legyünk, hanem azért, hogy a különböző nézetek elvi harcát végigharcolva, a Lehető leghasznosabb ési a. legjobb megoldást tudjuk megtalálni. De azt is fel kell ismernünk, hogy ezek az elvi vagy taktikai ellentétek nem ragaszkodnak szigorúan a pártkeretekhez, hanem az egységespárt oldalán is ülnek olyanok, akik elvi és taktikai kérdésekben nem egészen értenek egyet; az ellenzék oldalán ez szintúgy van és nagyon sokan vannak, akik az egységesnárt oldaláról az ellen zék bizonyos részével bizonyos elvi vagy taktikai kérdésekben egyetértenek. Nem tulajdonképpeni választóvonal megy itt végig tehát a nézeteltérések szempontjából a parlamentben, hanem a pártkeretek inkább akcidentális kialakulást képeznek és nagyon sok egyforma gondolkozású ember ül a parlament különböző oldalán. Ebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a parlamentnek kötelessége az elveket tisztázni és a taktikai ellentéteket áthidalni Ebből kifolyólag fel kell ismerni azt, hogy a Ház két oldalán mi végeredményben partnerek vagyunk. A parlamentarizmus Magyarországon is, az egész világon is veszélyben van és ha mi ezt a parlamentarizmust nem akarjuk lejáratni, ha a magyar parlamentet komoly és munkaképes testületnek akarjuk megtartani, akkor közös erővel, egymást támogatva kel] a parlamenti munkát lefolytatni. De ennek az a módja, hogy a többség is és a kisebbség is külön-külön visszaél a maga többségi, illetőleg a maga kisebbségi jogaival, hogy a többség is és a kisebbség is megkeresi a házszabályokban azokat a réseket, amely réseken át a partnert bosszanthatja s magát a parlamentarizmust ad absurdum viheti. Mi most a költségvetés tárgyalása előtt vagyunk s a költségvetés letárgyalása után fontos iés komoly törvényjavaslatok — például az összeférihetleniségi törvény — 'tárgyalása következük. Innen, az ellenzék padsoraiból, nem az ellenzék nevében, csak saját nevemben kérést intézek a többségi ési kisebbségi pártokhoz egyaránt, hogy felismerve azt, nogy a múlt csütörtökön ftiib áztunk úgy az egyik, mint a másik oldalon, vonjuk le annak a következését és saját elhatározásunkból teremtsük meg újból azt a nyugodt parlamenti légkört, amely a költséigvetésneik, az összeférlhetlenségi törvényjaivaslaitnak és egyéb törvényjavaslatoknak komoly és nyugodt letárgyalását lehetővé fogja tenni. Nem azt kérem a kormánytól, vagy a kormányzópárttól, hogy a komnánvzáshoz szükséges erélyrol mondjon le, siem az ellenzéktől nem kérem azt, hogy az ellenzéki harchoz szükséges lendületről és kritikáról mond-r jon le, hanem csak azt (kérem, hogy az egyik és másik szerepkörben, a parlamentári zanuis szellemiének megfelelően, komiolyan ési felelős•ségünik tudatálban j:árjunk el. Az elnök úr maii napirendi indítványa újból igazolja, hogy 16 órás ülésekre nem lett volna szükség, merít 'nyugodtan letárgyalhattukvolna a tárgyakat a normális keretek között is., ennek (következtében az elnök úr napirendi indítványát nem áll uiódomiban elfogadni. (Helyeslés a baloldalon') Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Sárkány Ernő! Sárkány Ernő: T. Ház! Az országnak úgy belpolitikai, mint külpolitikai: szempontból fontos érdeke az, hogy a 'törvényben meghatározott időre költségvetése legyen. Midőn tehát én az elnök úr napirendjét elfogadóim, teszem azt azzal a kijelentéssel,, hogy az előttem szólott képviselő úrnak értenie, tudnia és éreznie kellett azt mindig, (hogy az egységespárt a megértés útját járja, (Kabók Lajos: Azt nem látjuk!) s nem illethette az a vád, hogy ha akárrmelyik párt is megértéssel folyamodott hozzá, annak útját, elvágta ivoüna. Ezzel à kijelentéssel az elnök úr napirendi javas&atát elfogadom, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásba következik? Pakots József jegyző: Meskó Zoltán! Meskó Zoltán: T. Képviselőház[ Amikor a napirendhez felszólalok, egy kérdésit óhajtok tisztázni. Nagyon sajnálom, hogy az igen t. ibeiügyiminisziter úr közben eltávozott- TJgy tudom, hogy van egy miniszterelnöki rendelet, amely a 'mostani zavaros időkre szól, .amikor a kedélyek túlságosan fel vannak izgatva az események által; a gazdasági válság közepette az emberek nem olyan nyugodtak talán és így a népgyűlések hatással lehetnek rájuk; úgy tudóira, van egy miniszterelnöki rendelet, amely a népgyűlések tartását és a politikai felvonnia sokat Ibetiltjia. Az igen t. belügyminiszter úr egy rendeletet adott ki, amelyben a beszámolóbeszédeket engedélyezi, az ilyen beszámológyűléseken azonban csak az illető kerület képviselőjének szabad felszólalni. Annakidején a másik oldalon — tehát nem vagyok inkonzekvens, amikor ezt szóváteszem — szintén felszólaltam és kifejtettem véleményemet {Közbeszólás a baloldalon.) s éppen megemlítettem a t. képviselő úr kerületét, ahol Friedritíh Istvánnak csak annyit volt szabad mondania, hogy Friedrich István és többet egy szót sem. Megemlítettem azt, hogy annakidején Eckhardt Tibor t. barátom lent járt a kerületemben és megtisztelte a kerületemet, ahol igazán szeretettel várták az ő értékes felszólalását, de ezt nem engedélyezték s ugyanaz napra nem is engedélyeztek gyűlést. Most vasárnapra kértem beszámolót. Itt ülök a Házban, hívnak a telefonhoz és az ottani főszolgabíró, akinek működéséről és a kommün alatti szerepléséről lesz alkalmam a Házban beszélni, (Lázár Miklós: Főszolgabíró a kommün alatt? — Andaházi-Kasnya Béla: Ha ez igaz, csak az ilyen vezethető pórázon!) — nem akarok itt személyes térre átmenni, mondom, lesz majd alkalmam intézkedéseit és bizonyos dolgokat szóvátenni — most csak annyit jegyzek meg, hogy az ottani főszolgabíró telefonhoz kéretett és értésemre adta, hogy bejelentésemet, amelyben én a kiskőrösi Petőfi-szobornál, a, szabadság költőjének szobránál tartandó beszámolómra kértem engedélyt, nem veheti tudomásul, mert csak zárt helyiségben engedi azt meg. Tudomásom szerint más ellenzéki képviselők beszédjüket a szabadban tarthatták meg a piactéren. (Ügy van! Ügp van! bálfelöl. — Zaj balfelöl.) Tudja ezt^ a képviselő úr és mások is. Legyünk őszinték. {Zaj a baloldalon.) Tudomásom szerint néhány kormánypárti képviselő és néhány ellenzéki is a szabadban megtarthatta beszédét, míg engem be akartak a terembe szorítani. Törvénytisztelő ember vagyok, nagyon természetes, hogy tudomásul vettem ezt, azonban éresített engem arról is, hogy a gyűlésen a bejelentett országgyűlési képviselők, a magyar kisgazdatársadalom érdekeinek lelkes harcosai, a magyar földmívelő nép igaz bará-