Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

270 Az országgyűlés képviselőházának per Sándor: Nagyon ritkán adnak rá alkalmat!) akkor ha mégis ezeket a mondatokat a Képszava kiragadta, azt kell hinnem, (hogy tökéletesen egyetértett azoknak a funkcionáriusoknak eme megnyilatkozásaival és maga is mélységesen meg volt botránkozva Soltra József meggyilkolása miatt. (Propper Sándor: Ez is bűn?) Ugyancsak a Népszava mondja a Soltra esetről (olvassa): «Katonaruhás egyének a Teréz-körúton igazoltattak, azután megtámadtak két munkából haza igyekvő nyomdászt, véresre verték őket, sőt egy vallomás szerint a földön fetrengő embereket még ki is fosztották. Alighogy a támadók otít hagyták az áldozatokat, egy rendőr került elő, aki udvariasan csendre intette a garázdáikodókat. A kötelességét teljesítő rendőrt azonban erre megtámadták, hátulról belelőttek, úgyhbgy a szerencsétlen ember rövid szenvedés után meghalt. A meglőtt rendőr segítségére siető' rendőrellenőrt szintén megtámadták és súlyosan megsebesítették. A ihalálos éjszakai támadás a Képviselőházban is szóba került.» (Propper Sándor: A magyar reneszánsz idején!) «Huszár Károlv soron kívül felszólalt és követelte, hogy a gyilkosságot meg kell torolni, mert aki nem torolja me^i az maga is gyilkos.» T. Képviselőház! Ez volt a Népszava álláspontja akkor, amikor iSoltra rendőrőrmestert úgynevezett jobboldali elemek garázdálkodás közben az utcán lelőtték. Vagyunk olyan objektívek, hoe:y ilyen valamitől nem tesszük függővé 'a>z álláspontunkat, hogv egy rendőrt jobboldali vagy baloldali elemek, avagy gonosztevők vagy nemgonosztevők ölnek meg. hanem kiindulunk egyszerűen abból, ami történt és teljes TI ártatlansággal ítél jük meg ezeket az eseteket. Nem szabad tehát az uraknak abba a következetlenségbe esni, (Farkas István: Ez nem következetlenség!) hogy most, amikor sorozatos rendőrgyilkosságok után a belügyminiszter ilven javaslattal jön, megtagadják attól a hozzájárulást. De tovább megyek! Az urak előtt bizonvára ismeretes, hogy akadt egy olyan mágnás, egy olyan herceg, aki az Aréna-út és Andrássyút sarkán igazoltatás közben az autó hágcsójára fellépő rendőrt, lelökte. (Meskó Zoltán: Es elég enyhén büntették meg!) Ezen .a ké-Dviselő urak is megütköztek, mert egy hercegről volt szó és erősen kidomborították az illető^ nevét, meghurcolták és követelték a megtorlást. Tökéletesen igazuk van. (Ügy van! Üpy van! balfelől.) De ne állítsák be a t, képviselő urak ezt a törvényjavaslatot úgv, mintha az c^ak a társadalmi rétegek alsóbb részére vonatkoznék (Propper Sándor: Csak arra vonatkozik!'* és azokkal szemben való hadviselés volna. Megnyugtatom a képviselő urat, hogy ez a herceg úr^ nem merte volna megtenni, hogy az autó hágcsóiáról az őt igazoltató rendőrt lelökje, ha tudja, bogy .a rendőrnek joga van abban a pillanatban fegyvert használni és herceg ide, herceg oda, joga volna a rendőrnek lelőni. (Zajos ellenmondóink, a szélsőbaloldalon. — Propp.er Sándor: Akkor is lelökte volna és a rendőr szalutált volna. — Farkas István: Vagy pedig a rendőrt lecsukták volna.) Megint tovább megvek. Azt is kidomborították éopen a baloldali lanok. amikor eery báró 1930. május 5-én a közlekedést irányító szolgálatának teljesítése közben Érsek István rendőrfőtörzsőrmestert ököllel és bottal tettleg bántalmazta. Azt gondolják az igen t. képviselő urak, hogy mi megnyugszunk abban, hogy 7U- ülése 1932 április 27-én, szerdán, ilyesmi történhessék? Nekünk mindegy, hogy ki áll a rendőrrel szemben. (Farkas István: Dehogy mindegy!) Ez az eset is elmaradt volna. Ki van zárva, hogy a tisztelt báró úrnak lett volna annyi bátorsága, hogy meg merte volna kockáztatni, hogy a rendőrt bottal megüsse és tettleg bántalmazza. (Farkas István: Lesz ezután is.) Igenis, ha tirdja a tisztelt báró úr, hgy annak az Érsek István rendőrnek fegyverhasználati joga van, akkor eszébe sem jut neki , ilyen vakmerőség. Tovább megyek. Azt is megírták a lapok, hogy 1926. augusztus 25-én egy orvos a NewYork kávéház^ előtt egy rendőrt, névszerint Takács XI. Istvánt intézkedés közben arculütötte. Merik hinni a képviselő urak azt, hogy ennek az orvosnak lett volna annyi bátorsága.^ hogy a rendőrt pofonüsse, őt tettleg inzultálja akkor, ha a rendőrnek fegyverhasználati joga van? Ki van zárva. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Tehát most 'három konkrét esetet mondtam. Egy polgári társadalmi rendhez tartozó orvost, egy bárót s egy herceget, akik mind a hárman visszaéltek azzal a helyzettel, hogy a rendőrségnek fegyverhasználati joga szabályozva kellőképpen nem volt. (Ügy van! jobbfelől.) Ezek ellen is szól tehát ez a törvényjavaslat, tehát ne ^állítsák be az urak ilyen egyoldalúan a kérdést, mintha ez a törvényjavaslat csak a hatalmon lévők jogát szaporítaná a hatalmon nem levőkkel szemben. Ha ez a törvényjavaslat ilyesvalami volna, akkor én sem szavaznám meg semmi körülmények között. (Propper Sándor: Pedig az! Szavazhat nyugodtan ellene! — Zaj a jobboldalon és a középen.) T. Képviselőház! Nem lehet belenyugodni szociáldemokrata álláspont közben sem abba, hogy a csendőrnek több joga legyen, mint a rendőrnek. Szeretném tudni, hogy egy szociáldemokrata képviselő mivel tudja indokolni ezt az álláspontját, (Propper Sándor: Csökkentsék a csendőr jogát is!) mikor annak a rendőrnek a legtöbb alkalommal ugyanaz a feladata, mint a csendőrnek, sőt a rendőrnek sokkal körmönfontabb, ravaszabb környezetben, majdnem azt kell mondanom, a gonosztevők magasabb iskoláját kijárt emberekkel kell ugyanazt a feladatot teljesítenie, mint a csendőrnek. Tudja-e indqkolni valaki azt az álláspontot, azt a ferde helyzetet, hogy a csendőrnek már eddig is kiváltságos joga volt ugyanakkor, amikor a rendőrnek nem volt? Tudják-e azt az igen t. képviselő urak, hogy a csendőr milyen előnyös helyzetben van azáltal, hogy nem polgári bíróság ítélkezik felette a fegyverhasználat esetében, hanem a hadbíróság? Es ez a törvényjavaslat még most sem megy el odáig, ameddig a csendőr joga szól. A kormány még most sem volt kapható arra, hogy a rendőrség fegyverhasználatánál a felelősségrevonás kérdését ugyanúgy szabályozza, mintahogy a csendőrségnél van. Teljesen indokolatlan, sőt igazságtalan ez a különbségtétel és minden 'bizalmatlanság mellett, amelyet az urak a kormány iránt éreznek, nem helyezkedhetnek arr-a az álláspontra, hogy úgy van jól, ahogy eddig volt. De tovább megyek. Mindannyian, akik katonák voltunk, tudjuk, hogy egy ruhatár kapuja előtt fel-alá sétáló bakának több fegyverhasználati joga van, mint annak a poszton álló rendőrnek. Hát igazság

1 ez? Hasonlítsák csak össze az urak azt a feladatot, amelyet egy felvezetett őr betölt, a rendőrével, már pedig a honvédség számára készült szolgálati szabályzat első része pontról-pontra felsorolja,