Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

262 Az országgyűlés képviselőházának ! tartott nemzetközi munkaügyi egyetemes értekezleten a hajón szállított nehéz csomag súlyának megjelölése tárgyában elfogadott nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. (Propper Sándor: Ezeket ratifikálják!) A jegyző úr fel fogja olvasni a itör vény javaslat szövegét, tessék idefigyelni. (Propper Sándor: Figyelek! Ismerem már! A nyolcórai munkaidő becikkelyezését tessék napirendre tűzni!) Héjj Imre jegyző (felolvassa a törvényjavaslat szövegét.) Elnök: Vitának helye nincs, következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatnak-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadni, igen vagy nem*? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja s azt tárgyalás és hozzájár,ulás céljából a Felsőházhoz teszi át. Napirend szerint következik aa igazságügyi r bizottság jelentésének tárgyalása Schmidt Miklós képviselőnek képviselői megbízatásáról történt lemondása, illetőleg a lemondás visszavonása tárgyában. Káinoki Bedő Sándor előadó urat illeti a szó. (írom. 205) Kálnoki Bedő Sándor előadó: T. Képviselőház! Schmidt Miklós országgyűlési képviselő úr 1932. április hó 22-én beadványt intézett a Képviselőház elnökéhez, amelyben bejelentette, hogy a dárdai választókerületben nyert képviselői megbízatásáról lemond. A Képviselőház elnöke ezt a lemondást a lemondó képviselő úr sürgetésére a beadvány iktatása után azonnal tudomásul véve, átiratban értesítette a lemondásról a Közigazgatási Bíróság elnökét, ahol a mandátummal szemben peticiós eljárás van folyamatban. A Képviselőház elnökének ezt az értesítő megkérését egy altiszt vitte át a lemondó képviselő úr kíséretében, az altiszt azonban rövid idő múlva visszahozta azzal, hogy a lemondó képviselő azt mondotta neki, hogy ez az egész átirat már tárgytalan, vigye vissza kézbesítés nélkül. Az altiszt ennek eleget téve, visszahozta a lemondást és visszaadta a Képviselőház elnöki osztályának. Ezt követőleg pár perc múlva a lemondott képviselő úr egy második beadvánnyal fordult a Képviselőház elnökéhez, amelyben bejelentette, hogy lemondását visszavonja. Felolvasom az igen t. Képviselőháznak úgy a lemondást tartalmazó beadványt, mint a lemondást visszavonó nyilatkozatot. A lemondást a következő levél kíséretében jelenti be a képviselő úr (olvassa): «Nagyméltóságú Elnök Űr! Nagyméltóságodnak tisztelettel bejelentem, hogy a baranyavármegyei dárdai választókerületben nyert képviselői megbízatásomról ezennel lemondok. Kérem Nagyméltóságodat, hogy ezt a bejelentésemet a Ház tudomására hozni szíveskedjék. Fogadja Nagyméltóságod kiváló tiszteletem nyilvánítását. 1932. évi április 22-én. Schmidt Miklós s. k., országgyűlési képviselő.» Az ugyanaz napról datált visszavonó irat pedig a következőképpen szól (olvassa): «Nagyméltóságú Elnök Ur! Tisztelettel bejelentem, hogy a mai napon aláírt képviselői megbízatásomról szóló lemondásomat ezennel visszavonom és ezért kérem a Képviselőházban való bejelentését és az egyéb intézkedések megtételét mellőzni. Schmidt Miklós s. k., országgyűlési képviselő-» A Képviselőház elnöke az ugyanaznap tartott ülésben ezt azzal hozta a Ház tudomására, bejelentvén a képviselő lemondását, és egyúttal a lemondást visszavonó kérvényt is, hogy mielőtt a Ház a lemondást tudomásul venné, meg4. ülése 1932 április 27-én, szerdán. előzőleg adja ki az egész kérdést az igazságügyi bizottságnak véleményes javaslattétel végett, mert ez precedens nélküli eset és úgy látszik, a Ház érdemes elnöke nem akarta ezt a kérdést a saját hatáskörében elintézni. Az igazságügyi Ibizottság a kérdéssel tüzetesen foglalkozva, a már kinyomatott és kiosztott véleményes javaslatot terjesztette a Képviselőház elé. A kérdés megbírálásánál az igazságügyi bizottságot két szempont vezette. Az egyik szempont: megvizsgálni, hogy egy mandátum keletkezéséhez és ahhoz, hogy egy képviselői mandátum, mint közjogi megbízatás, a maga erejét elnyerje, miféle ható okok szükségesek; másodszor: miféle tényelemek szükségesek ahhoz, hogy egy képviselői mandátum, mint köz-, jogi megbizatás megszűnjék. A megbizatás keletkezésének kérdésében nem vitás és nem vitatható, hogy amely pillanatban egy képviselői választókerület a maga választási akaratát a választás eredményében a törvények által előírt formában kifejezésre juttatta, a mandátumot erről kiállította, a választás elnöke azt kihirdette és a megválasztott képviselőnek átadta, a megbízás a megbízó részéről be van fejezve. Következik az elfogadása a megbízásnak, amely azzal a konkludens ténnyel nyer befejezést, hogy a képviselő az erre illetékes fórumhoz, a Képvise lőházhoz a mandátumot benyújtja. Ebben a kérdésben nincsen tovább, mert az igazolóbizottság, vagy pedig, ha petícióval támadják meg a mandátumot, a közigazgatási bíróság csak a felett határoz és a felett ítélkezik, vájjon az a megbízás a megbízó fél, tehát a kerület^ részéről a törvénynek megfelelő módon szabályosan és érvényesen jött-e létre vagy nem? Ezek a fórumok tehát csak a megbízás keletkezésének formai érvényessége felett ítélnek, az érvényesen keletkezett megbízás érdeméhez, f hogy a megbízás a képviselői közjogi megbízási viszonyt előidézze, semmi egyéb nem szükséges, mint a kerület érvényesen létrejött akaratnyilvánítása, a mandátum és annak elfogadása. A másik kérdés az, hogy mikor szűnik meg a mandátum, illetve a megbízás megszűnését miféle tények idézik eM. A megszűnés történhetik a képviselő halálával. Nem kell magyaráznom, hogy a halál pillanata megszünteti a megbízást. Történhetik a Ház feloszlatásával, vagy feloszlásával, ha az államfő az országgyűlést feloszlatja, vagy pedig az országgyűlés mandátuma lejár. A harmadik eset az, hogy ha összeférhetlenségi ítélet folytán mondják ki a mandátum megszűnését. Végül megszűnik a mandátum, ha a képviselő lemond mandátumáról. A lemondásnál is azt kell vizsgálni és azt vizsgálta az igazságügyi bizottság, vájjon a lemondáshoz elegendő-e a képviselő egyoldalú akaratkijelentése, előidézi-e ez az egyoldalú akaratkijelentés a képviselői mandátum megszűnését, vagy a megszűnés bekövetkezéséhez még egyéb közjogi tényelemek is szükségesek. Lehet olyan vélemény is, amely azt veM, hogy a képviselő egyoldalú akaratelhatározása neon idézi elő a mandátum megszűnését, hanem ahhoz még a Képviselőház hozzájárulása, tudomásulvétele is szükséges. Amint a mandátum keletkezéséhez tisztán csak a mandátumot adó kerület akaratkijelentése és a képviselő elfogadása szükséges, éppen úgy, a lemondás esetén is a képviselő abbeli akaratkijelentése, hogy a mandátumról lemond,