Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-72
152 Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1932 április 22-én, pénteken. plakatirozni azoknak nevét, akik megszavazták a diktatúrát.» Tegnap pedig Ulain képviselőtársam egyenesen pellengérre akarta állítani alkotmányos szempontból azokat, akik ehhez a felhatalmazási törvényjavaslathoz hozzájárulnak, s az alkotmányjog elkonfiskálásának, a budgetjog eltörlésének vádjával illetett minket, úgy, hogy voltaképpen nekünk, akik megszavaztuk a felhatalmazási javaslatot, szerinte a vádlottak padján van a helyünk, (Ulain Ferenc: Majdnem úgy kellene lennie!) mint akiket az alkotmány feladása és megcsorbítása miatt meg lehet vádolni. Az ilyen nagy vádak terhe alatt és az ismét elhangzott megjegyzés folytán méltóztassék megengedni, hogy mégis néhány szóval nem védekezve ezek ellen a vádak ellen, megmutassam ezeknek az ürességét és alkotmányjogi szempontból való tarthatatlanságát, (Halljuk! Ralisuk! a középen.) T. Képviselőház! Megmondom őszintén, hogy élvezettel hallgattam Ulain t. képviselőtársam beszédét, mert szeretem az olyan embereket, akiknek a lelke meggyúl, amikor szónokolni kezdenek valamely eszméért vagy terrénumon. De t. képviselőtársam engedje mea 1 , emellett a kellemes érzésem és amellett az élvezet mellett, amellyel meghallgattam szónoklatát, mégis eszembejut az, amikor először az Etna tövében álltam, amely éppen akkor kitört, nagy füstölgéssel, sok lávát öntött ki magából. Az olyan kitörésekben is, mint amilyen t. képviselőtársam szónoklata volt a mi alkotmányjogi bűneink ellen, higyje meg, sok a füst a láva mellet, sőt talán azt sem fogja tagadni, hogy bármilyen szép látváiny a láva kiöntése, az bizony nagyon sok ültetvényt eléget és nagyon sok káros hatással jár, pusztít, s ezért az ilyen szónoklati gyönyörűség mellett is érzi az ember azt, \hogy a szenvedélyek ilyen kitörésének, ha mégoly lávaszerű is, van sok pusztító hatása. T. képviselőtársam azt mondotta, hogy mi nem teljesítjüJr becsülettel az alkotmány kapujában való őrtállás tisztjét és amikor az olyan nagy férfiaknak, mint akiket ő felsorolt, legnagyobb embereinknek a 67-es kiegyezéstől kezdve nem- adtak felhatalmazást, (Ulain Ferenc: Nem is kértek!) — nem is kértek — akkor hogyan merünk olyan vakmerők lenni, hogy azt megadjuk a jelen pillanatban a Károlyikormánynak, de tudom azt, hogy egy esztendőre bármilyen kormánynak. A doi'og rögtön tisztább lesz, ha megértjük, hogy két kérdésről van szó ebben a javaslatban: magáról a felhatalmazási jogról és arról a módról, ahogy a kormány a felhatalmazási törvény értelmében rendeletet adhat ki a 33-as bizottság meghallgatása után. A két dolog annyira különböző, hogy és pl. nem is helyeseltem azt. hogy 33-as bizottságot küldjenek ki; megelégedtem volna azzal, ha egyszerűen a kormánynak adatik meg a felhatalmazás, (Felkiáltások a baloldalon: Helyesebb isi) a rendeleteket pedig hozza a törvényhozás elé, mindig albban a pillanatban, amikor a törvényhozást összehívja # és szankcionáltassa azokat a rendeleteket, jóllehet azok közben hatályba léptek a szükségletnek megfelelően. Ez olyan felhatalmazás, mint amilyet a német kormánynak ad az alkotmány 48. §-;a<. (Andaházi Kasnya Béla: De inkább a kor mánynak, mint a 33-as bizottságnak!) r Miről van tehát szó? Alkotmányjogilag arról van szó, hogy mi ezzel az egyszakaszos törvénnyel, aimelyet a törvénykönyvbe beiktatnaik. szükségrendeletek kiadására jogot adunk. Ez nem alkotmányellenes dolog, eltekintve attól is, hogy a parlament adja meg, amiely pedig megadhat minden hatalmat, csak mint az angol közmondás mondja; férfit nővé és nőt férfivá nem tehet. (Ulain Ferenc: Már azt is meg lehet csinálni!) Azt is lehet? (Ulain Ferenc: Itt már lehet!) De ez a legtöbb alkotmánynak integráns része. Ha nekünk nincs 48. §-unk, mint van Brüningnek, vagy van más alkotmányokban más paragrafus, nekünk teljes szuverén jogunk van megadni ezt az alkotmányon kívül, de az alkotmányból kifolyólag most már gyakorolható jogot, mert az nem is olyan messze terjed, mintha az alkotmányban van egy ilyen paragrafus, hiszen mindlenekelőtt egy esztendőre szól és Gál Jenő t. képviselőtársammal szemben határozottan állítom, — bizonyítani nem lesz időm, de a törvényjavaslat élőre bizonyítja. — hogy ez egy korlátolt felhatalmazás. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Tartalmilag erősen korlátolt!) Ennek tartalma igenis korlátozva van. Korlátozva van az eredeti javaslatban két dologra: a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítására és arra, hogy az állam budget-je, amely már elfogadtatott, megváltoztassék. Ebben tehát nincs semmi alkotmányfeladás, nincs alkotmányjogi abszurdum, ellenkezőleg a törvényhozás a maga szuverén jogánál fogva egy egyszakaszos törvénnyel létesíti azt, amit mások az alkotmányba 'bevettek, mint a szükségrendeiletekkel való kormányzásnak lehetőségét. Ennek ez az alkotmányjogi értelme. Más az, hogy megadja-e valaki ezt politikailag. Ezt válasszuk el, de ne akarjanak bennünket leültetni az alkotmányt megszegők padjára mint vádlottakat akkor, amikor csak politikai különbség van, vagy lehet közöttünk, tudniillik az, hogy az ellenzék nem' akarja megadni ezt a felhatalmazást, a Háznak többsége pedig már meg is adta. Erről én nem beszélek. Wolff t. barátom indokolta, hogy ő miért adja meg és miért tartja szükségesnek eztz, megindokolta» hogy miért tartja a módosítást is szükségesnek. Én szigorúan azon az alapon maradok, hogy visszautasítom azt, hogy akármiilyen alkotmányos jogot sértenék, feladnék és talán most nem mehetnék tiszta homlokkal a nemzet elé, azért, mert az alkotmány ellen vétettem. (Nagy Emil: Nem állította senki!) Ezt állította Hegymegi Kiss Pál barátom, aki azt mondotta, hogy plakatirozzátok ki rögtön azoknak nevét, akik feladták az alkotmányt és megszavazták a diktatúrát. (Nagy Emil: Jól áll Kun Béla! — Derültség.) Az ilyen szavakkal való füstöilgetés és tűzhányás (Jánossy Gábor: Ügy van!) elhomályosítja az emberek tiszta látását és azért én ezeket vagyok bátor visszautasítani. Erősebbnek látszott Ulain t. barátom argumentumában az, hogy a költségvetési jog van felfüggesztve, ami pedig határozott eminens joga a magyar alkotmánynak (Ulain Ferenc: Erről; van szó kérem!) és a honvédelmi, a katonaállítási joggal együtt százados nemzeti küzdelmeknek is voilt tárgya. Hogvan állunk a költségvetési .iog szempontjából, (Ulain Ferenc: Halljuk!) amelyet, elismerem, ez a felhatalmazás érint, de azért szerintem nem ad fel és nem konfiskália az országgyűlés budgetmegszavazási jogát. Miért? Térjünk vissza az alaptörvényre. Az alaptörvény egy megszavazott költségvetés át javítására adott jogot a szükséghez képest. A budgetjog teljesen ki volt merítve, a
