Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-71
Az országgyűlés képviselőházának 71. meg nem szavazna. Nem tudom tehát belátni, hogy amikor egészen jelentéktelen törvényjavaslatokat úgyszólván keresztül korbácsolnak, amikor jelentéktelen törvényjavaslatokat úgyszólván keresztül erőszakolnak, akkor a gazdasági válságnak ilyen állapotában előjöjjön a kormány egy olyan javaslattal, amely olyan felhatalmazást, olyan diktatórikus hatalmat ad a kormány kezébe, amilyenről a békebeli kormányok még csak álmodni sem merészeltek. Rendkívüli intézkedéseknek olyan parlamenti szituációban van létjogosultságuk, mint amilyen Németországban van. (Zaj. — Elnök csenget.) Ha az urak itt akarnak maradni éjfélig, én szívesen rendelkezésre állok; kérnem kell azonban, hogy engem is hallgassanak meg. Mondom, Németországban még van értelme annak, hogy a kormány a törvényhozástól rendkívüli felhatalmazást kért. A német parlamentben két olyan párt van, amelyek mindegyike külön-külön ellenzi a weimari alkotmányt, a köztársasági alkotmányt, általában azonban a két párt közül egyik sem áll a parlamentarizmus talaján. Az egyik az a párt, amellyel önök közül igen sokan szimpatizálnak és amelynek győzelmét önök közül titokban igen sokan kívánták, (Jánossy Gábor: Honnan tudja?) ezek a horogkeresztesek, a Nácik. (Buchinger Manó: Olvastuk a lapjaikból! — Jánossy Gábor: A vesékben olvas? — Buchinger Manó: Azokban a lapokban olvastuk, amelyeket a kormány tart fenn! — Propper Sándor: Imádkoztak az Adolf győzelméért, az bizonyos!) és erre abból lehet következtetni, hogy azok a lapok, amelyek a kormány politikáját támogatják, amelyeket a kormány aranymagon tart, Hitler úr minden tüsszentését feltűnő betűkkel hozzák. (Buchinger Manó: Kreuger kosztosa, mint védszent!) Nem gondolják meg, hogy ezzel Magyarországnak és a magyar népnek legnagyobb ellenségét üdvözlik. Az a körülmény, hogy Hitler a köztársaság ellen tör, hogy Hitler a weimári alkotmány ellen tör, az a körülmény, hogy Hitler a nagykapitalisták pénzén, az öngyilkossá vált Kreuger pénzén fordítja fel a jelenlegi német birodalom rendjét... Elnök: Kérem, képviselő úr, Hitlernek talán kevés köze van a javaslathoz; (Propper Sándor: Már Hitlert is szentté avatták?) méltóztassék megközelíteni a tárgyat. (Propper Sándor: Legalább várják meg, míg uralomra kerül és akkor avassák szentté!) Malasits Géza: Amikor tehát ia német parlamentnek egy tekintélyes pártja ,az alkotmány ellen, a köztársaság ellen tör, az egész jelenlegi rendszert úgyszólván fel akarja lökni, amikor ez a párt nem parlamentális alapon áll és a látszólag vele szemben, de vele lelki harmóniában álló másik párt is ellenzi a köztársaságot és a parlamentarizmust, akkor és ott érthető, ha a kormány bizonyos időre, iáimig az állapotok meg nem váltóénak, vagy ameddig a jobb belátás a népben felül nem kerekedek, rendkívüli intézkedésekre kér felhatalmazást. De nálunk Magyarországon, ismétlem, szó sem lehet erről. Azoknak a pártoknak, amelyek jelenleg ebben 'a képviselőházban ülnek, egyike sem antipairlamentáris párt, mert mindegyik párt kivétel nélkül a parlamentarizmus alapján áll (Propper Sándor: Kivéve az egységespártot! — Derültség a jobboldalon.) és az ország komoly helyzetéhez méltóan bírálja a javaslatot s ismétlem, a t. egységespárt minden olyan javaslatot megszavaz, amelyet a kormány eléje hoz, tehát nem látom be annak ülése 1932 április 21-én, csütörtökön. 117 szükségességét, hogy a Ház 12, 13 és 14 órás üléseken hajszoljon keresztül olyan törvényjavaslatot, amelyre szerintem komoly okból szükség nincsen. De a kormány kezdettől fogva igyekezett és törekedett arra, hogy rendkívüli eszközökkel kormányozzon. Emlékeztetem a t. Házat arra, hogy a kormány mézesheteiben történt a blatorbágyi szörnyű szerencsétlenség, amelyet azután a kormány felhasznált arra, hogy statáriumot hirdessen. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) A tüzérségi előkészítés kellő módon megtörtént. Amint a robbanás megtörtént, amint ez a minden kultúrember által eléggé el nem ítélhető gazság megtörtént, máris megindult a tüzérségi ostrom a közönség idegei ellen. Bemagyarázták a közönségnek, hogy tervszerű kommunista merényletről, kommunista összeesküvésről van szó, amelynek szálai az egész országban széjjelmennek. Fantasztikusnál fantasztikusabb hírekkel irritálták a közvéleményt, hogy azután ennek a megijesztett közvéleménynek valahogy beadhassák a statáriumot. Nos, hamarosan kiderült, hogy ebben az esetben nem kommunista összeesküvésről volt szó; kiderült hamarosan, hogy semmiféle Összeesküvésről nem volt szó, hanem egy gaz szadistának egyéni merénylete volt. Az ok, amiért a statáriumot. kimondották, régen megszűnt, de a statárium még mindig itt van. (Buchinger Manó: Az egységespárt is!) Ez a statárium nem vált a magyar nemzet dicsőségére, és bárhova megyünk a külföldön, mindenütt azt kérdik: mi az, mi történt Magyarországon, talán feléledt a Rózsa Sándor- meg a Sobrijkorszak, Magyarországon talán rablóbandák mászkálnak az országban, hogy statáriumra van szükség? (Ügy van! Ügy van! a szélsőbáloldalon.) Nép még békésebben nem tűri azt a szörnyű nyomorúságot, amelyet ez a dicsőséges keresztény és nemzeti kurzus rázúdított. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez igaz!) Nagyobb béketűréssel^ nem tűri nép azt a szörnyű hatósági zaklatást, amelyben része van akkor, amikor fájdalmának kifejezést akar adni. Es ugyanakkor erre a népre még statáriumot is hozni, lelketlenség volt. A statárium oka megszűnt, de a statárium ittmaradt. Tisztelt Képviselőház! Itt van egy másik eset. Gazdasági válság van nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Kétségtelen, hogy nem élünk egy szigeten,» ahol nem érzik a tenger hullámainak a csapását. Azt a gazdasági válságot, amely az egész kapitalista világot áthatja és amely alapjában rendíti meg a kapitalizmust, mi is érezzük, és ennek a gazdasági válságnak a hatása alatt a munkanélküliséget, a nyomor ijesztő terjedését, a pauperizmust, a gazdasági válságnak ezeket a kísérő jelenségeit mi is érezzük. De ez nem lehet ok arra, hogy most betömjék mindenkinek a száját. A kormány a helyett, hogy erélyes kézzel látott volna hozzá a gazdasági válságnak ha nem is a megoldásához, mert hiszen erre képtelen, hanem legalább az enyhítéséhez, e helyett gyűléstilalmat rendelt el az egész országban és ezzel beléje fojtotta az emberekbe a szót. Hát azt méltóztatnak gondolni, ihogy a gyűléstilalom elrendelésével megoldották a szociális problémákat, amelyek a rossz és pazarló kormányzat következményei? Hát azt méltóztatnak gondolni, hogy azért, mert nem szabad népgyűléseket tartani, azért, mert még a leg-