Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-58

S4 Az országgyűlés képviselőházának 58. Elnök: Peyer képviselő úr olyan sértő kife­jezést használt képviselőtársával szembeni előbbi figyelmeztetéseim és rendre utasításaim dacára is nem hagyta abba sértő kifejezéseit, hogy indíttatva érzem magamat arra, hogy ja­vaslatot tegyek, méltóztassék emiatt a sértő ki­fejezés miatt Peyer Károly képviselő urat a mentelmi bizottság elé utasítani. (Zaj a szélső­baloldalon. — Peyer Károly: Már megint ön ül ott, már megint kezdi!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki javaslathoz hozzájárulnak, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) Többség. (Felkiál­tások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát kérünk!) Megállapítom, hogy a Ház többsége Peyer Ká­roly képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította. (Peyer Károly: Már megint 1 ? A Dréhr-ügyben is odaküldött! — Propper Sán­dor: Már megint nem hall a /jobbfülére! ^ Folytonos zaj.) Peyer képviseli) urat újból ké­rem, méltóztassék higgadtságát megőrizni, 'r? (Peyer Károly: A Dréhr-ügyben is odaküldött, most meg lecsukják őt! Á Dréhr-ügyben adják vissza.a pénzemet! — Derültség. — Peyer Ká­roly: Mást se tudnak! — Reisinger Ferenc: Fognak még majd röhögni másként! — Welt­ner Jakab: Amit a jobboldal mond, azt nem hallja az elnök. — Reisinger Ferenc: Ki az ot­tan, aki közbeszólt? — Zaj.) A képviselő úr is­mételt rendreutasításban részesült. Méltóztas­sék csendben maradni. (Reisinger Ferenc: Ha tisztességes kormányzat lesz itt, nem lesz lár­ma. — Propper Sándor Ernyei István felé: Ki az az úr odaát*? — Kabók Lajos: Egy ismeret­ien senki ! — Györki Imre: Micsoda rablott mandátum tulajdonosa? — Ernyei István: Az biztos, hogy nem ismernek, mert nem voltam kommunista, ha kommunista lettem volna, majd ismertek volna. — Propper Sándor: Ezért küldték magát ide? — Kabók Lajos: Szegyei je magát!) Csendet kérek. (Propper Sándor: Ez volt a szűz beszéde! — Zaj a szélső­baloldalon.) Szeder Ferenc (tovább olvassa): «Es mikor eleresztettek, jazt mondták, hogy reggelig ál­modjuk meg és 8 óra után adjuk be a könyvet, de mi hárman nem adtuk. Csak kettőtől vet­ték el. Ketten meg föl sem mentünk. Kikap­tunk. Nagyfeje Mátyás, Vona Rudolf én még az arcomra is kaptam a nádvesszőből.» (Hall­juk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Gáborjánról írják március 25-ről a követ­kezőket. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — ^Olvassa): «Viski Jánost, a gáborjáni szo­ciáldemokratapárt elnökét felhívatták a be­rettyóujfalusi csendőrök ... Amikor is felmen­tem, köszöntem tisztességesen, rögtön azt kér­dezte tőlem, hogy mit akarok ezzel a kommu­nista elvvel 1 ? Hogy az Isten...» — ezt nem mondom tovább, mert erre a becsületvédelmi törvény kötelez (Malasits Géza: Ugylátszik, a csendőröket ez nem kötelezi!) '— «hogy nem tudtál volna lenni Kun Béla kommunistája. Es többször megismételte ezeket a pocsék, durva szitkozódásokat úgy az anyámmal, mint Kun Bélával együtt. Es kérdezte, hogy miért húztad be ezeket a leventéket és besorozott ka­tonákat is ebbe a pártba» — ami nem igaz — «és azt mondta, hogy az Isten... — ismét nem mondom tovább — arra vártok, ha Kun Béla izén, akkor majd kaszával, villával mentek az urak ellen.» Én erre azt feleltem, gondola­tomban sincs. Es azt mondotta, hogy vedd tu­domásul te büdös Kun Béla kommunistája, hogy neked el kel! pusztulni, amért te a jám­bor községet bemételyezed. De legalább arra ülése I9ê2 március $ 1-én, csütörtökön. kérlek, hogy ebből a községből költözz el, mert akár a szervezetben, akár itteni alkalomnál találkoztunk, illetve a községházánál, agyon­lőllek, tehát, hogy ne én pusztítsalak el, Isten az anyádat, költözz el. Ezekre a szavakra elő­ször is homlokon vert ötször, vagy hatszor ököllel, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hal­latlan! — Propper Sándor: Ezt tessék rendre­utasítani. — Peyer Károly: Ez az! Ez a rend­szer! — Peyer Károly: A rendszer oszlopai ezek! — Reisinger Ferenc: Üljön az ember nyugodtan?) minden beszédem mentségre nem talált, hiába védekeztem volna ez ellen, hogy ne törjön össze, mert én még dolgozni akarok, mert kicsiny családjaira vannak és kenyér­kereső apára van szükségük, még mérgesebben, fogcsikorgatva rontott nekem a főtörzsőrmes­ter, két öklével gyomronvágott, mire itt véde­keztem, térdével ágyékon rúgott, újra hasba^ vert (Peyer Károly: Ezek ellen nincs statá­rium!) ököllel ötször vagy hatszor. (Kertész Miklós: Uniformisos bestiák az ilyenek! — Malasits Géza: Betyárok!) ugyanannyiszor rú­gott hasba, ágyékon és nyaktövön vert vagy ötször ököllel és követelte tőlem, hogy menjek be a főjegyző úrhoz és jelentsem be, hogy ki­léptem a pártból és félbehagyok az agitáció­val és a kommunista elvvel. (Farkas István: Keresztes-Fischer a főbűnös! A kettőskeresztes vitéz! — Peyer Károly: Trepovok! — Zaj.) Majd amikor elhagytam a községházát, vagy hat vagy hét ház után, akkor vettem észre, hogy nagyon rosszul vagyok, elővett a hány­inger és kijött belőlem, amit akkornap et­tem. Es hogy hazamentem, addig is nagyon rosszul voltam és azonnal le kellett feküdnöm és nincs is rá kilátás, hogy hamar helyrejön az egészségem. Es hiába fordulunk mi szo­cialisták akárhova, nem segít rajtunk senki.» Es így folytatódik ez tovább, amikor egy másikkal ugyanilyen módszerekkel jártak el ezek ia bestiák. (Propper Sándor: Bele vonszol­ják a bolsevizmusba az embereket! — Malasits Géza: Ha majd a paraszt is puskát fog, akkor majd másképpen beszélnek az önök csendőrei is! - Zaj.) T. Képviselőház! En a legkomolyabb figyelmeztetéssel fordulok most a belügyminisz­ter úrhoz és megkérdezem tőle: mit akarnak velünk és mit akarnak ezzel a szerencsétlen országgal? Nem elég az, hogy a nyomorúság, a kín, a szenvedés gyötri ennek az országnak népét? Hát ezekkel a közigazgatási betyársá­gokkal akarják még súlyosbítani a helyzetet? Mert Igenis, a belügyminiszter úr felelős mind­azért, ami ebben az országban történik. (Ügy van! Ügy r van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az az utasítás, amelyet a belügyminiszter úr ki­adott, szabadította fel ezeket a bestiákat elle­nünk és ezeknek a munkája nyomán zuhog az ütleg, a verés és botozás a magyar dolgozó népre, (Zaj.) amelyet támadnak azért, mert szemben áll a felfogása az önök politikai rendszerével. Ha ez a dolog így folyik tovább, ki fogjuk adni a jelszót, védekezzenek ezek el­len a bestiák ellen. (Ügy van! Ügy van! — Taps és felkiáltások a szélsőbaloldalon: önvé­delem!) Akik törvénytelenségekkel jönnek, öklüket emelik ellenünk és pofoznak, visszapofozzuk. (Ulain Ferenc: Mi is azt fogjuk tenni! — Peyer Károly: Ezek nem hatósági közegek, hanem rablók!) Ha önök akarják, hogy mély csend legyen ebben az országban, ha azt akar­jak, hogy anarchia legyen ebben az országban, állunk elébe. De a szociáldemokratapárt szer-

Next

/
Thumbnails
Contents