Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-58
S4 Az országgyűlés képviselőházának 58. Elnök: Peyer képviselő úr olyan sértő kifejezést használt képviselőtársával szembeni előbbi figyelmeztetéseim és rendre utasításaim dacára is nem hagyta abba sértő kifejezéseit, hogy indíttatva érzem magamat arra, hogy javaslatot tegyek, méltóztassék emiatt a sértő kifejezés miatt Peyer Károly képviselő urat a mentelmi bizottság elé utasítani. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Már megint ön ül ott, már megint kezdi!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik az elnöki javaslathoz hozzájárulnak, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ellenpróbát kérünk!) Megállapítom, hogy a Ház többsége Peyer Károly képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasította. (Peyer Károly: Már megint 1 ? A Dréhr-ügyben is odaküldött! — Propper Sándor: Már megint nem hall a /jobbfülére! ^ Folytonos zaj.) Peyer képviseli) urat újból kérem, méltóztassék higgadtságát megőrizni, 'r? (Peyer Károly: A Dréhr-ügyben is odaküldött, most meg lecsukják őt! Á Dréhr-ügyben adják vissza.a pénzemet! — Derültség. — Peyer Károly: Mást se tudnak! — Reisinger Ferenc: Fognak még majd röhögni másként! — Weltner Jakab: Amit a jobboldal mond, azt nem hallja az elnök. — Reisinger Ferenc: Ki az ottan, aki közbeszólt? — Zaj.) A képviselő úr ismételt rendreutasításban részesült. Méltóztassék csendben maradni. (Reisinger Ferenc: Ha tisztességes kormányzat lesz itt, nem lesz lárma. — Propper Sándor Ernyei István felé: Ki az az úr odaát*? — Kabók Lajos: Egy ismeretien senki ! — Györki Imre: Micsoda rablott mandátum tulajdonosa? — Ernyei István: Az biztos, hogy nem ismernek, mert nem voltam kommunista, ha kommunista lettem volna, majd ismertek volna. — Propper Sándor: Ezért küldték magát ide? — Kabók Lajos: Szegyei je magát!) Csendet kérek. (Propper Sándor: Ez volt a szűz beszéde! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Szeder Ferenc (tovább olvassa): «Es mikor eleresztettek, jazt mondták, hogy reggelig álmodjuk meg és 8 óra után adjuk be a könyvet, de mi hárman nem adtuk. Csak kettőtől vették el. Ketten meg föl sem mentünk. Kikaptunk. Nagyfeje Mátyás, Vona Rudolf én még az arcomra is kaptam a nádvesszőből.» (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Gáborjánról írják március 25-ről a következőket. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon. — ^Olvassa): «Viski Jánost, a gáborjáni szociáldemokratapárt elnökét felhívatták a berettyóujfalusi csendőrök ... Amikor is felmentem, köszöntem tisztességesen, rögtön azt kérdezte tőlem, hogy mit akarok ezzel a kommunista elvvel 1 ? Hogy az Isten...» — ezt nem mondom tovább, mert erre a becsületvédelmi törvény kötelez (Malasits Géza: Ugylátszik, a csendőröket ez nem kötelezi!) '— «hogy nem tudtál volna lenni Kun Béla kommunistája. Es többször megismételte ezeket a pocsék, durva szitkozódásokat úgy az anyámmal, mint Kun Bélával együtt. Es kérdezte, hogy miért húztad be ezeket a leventéket és besorozott katonákat is ebbe a pártba» — ami nem igaz — «és azt mondta, hogy az Isten... — ismét nem mondom tovább — arra vártok, ha Kun Béla izén, akkor majd kaszával, villával mentek az urak ellen.» Én erre azt feleltem, gondolatomban sincs. Es azt mondotta, hogy vedd tudomásul te büdös Kun Béla kommunistája, hogy neked el kel! pusztulni, amért te a jámbor községet bemételyezed. De legalább arra ülése I9ê2 március $ 1-én, csütörtökön. kérlek, hogy ebből a községből költözz el, mert akár a szervezetben, akár itteni alkalomnál találkoztunk, illetve a községházánál, agyonlőllek, tehát, hogy ne én pusztítsalak el, Isten az anyádat, költözz el. Ezekre a szavakra először is homlokon vert ötször, vagy hatszor ököllel, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Propper Sándor: Ezt tessék rendreutasítani. — Peyer Károly: Ez az! Ez a rendszer! — Peyer Károly: A rendszer oszlopai ezek! — Reisinger Ferenc: Üljön az ember nyugodtan?) minden beszédem mentségre nem talált, hiába védekeztem volna ez ellen, hogy ne törjön össze, mert én még dolgozni akarok, mert kicsiny családjaira vannak és kenyérkereső apára van szükségük, még mérgesebben, fogcsikorgatva rontott nekem a főtörzsőrmester, két öklével gyomronvágott, mire itt védekeztem, térdével ágyékon rúgott, újra hasba^ vert (Peyer Károly: Ezek ellen nincs statárium!) ököllel ötször vagy hatszor. (Kertész Miklós: Uniformisos bestiák az ilyenek! — Malasits Géza: Betyárok!) ugyanannyiszor rúgott hasba, ágyékon és nyaktövön vert vagy ötször ököllel és követelte tőlem, hogy menjek be a főjegyző úrhoz és jelentsem be, hogy kiléptem a pártból és félbehagyok az agitációval és a kommunista elvvel. (Farkas István: Keresztes-Fischer a főbűnös! A kettőskeresztes vitéz! — Peyer Károly: Trepovok! — Zaj.) Majd amikor elhagytam a községházát, vagy hat vagy hét ház után, akkor vettem észre, hogy nagyon rosszul vagyok, elővett a hányinger és kijött belőlem, amit akkornap ettem. Es hogy hazamentem, addig is nagyon rosszul voltam és azonnal le kellett feküdnöm és nincs is rá kilátás, hogy hamar helyrejön az egészségem. Es hiába fordulunk mi szocialisták akárhova, nem segít rajtunk senki.» Es így folytatódik ez tovább, amikor egy másikkal ugyanilyen módszerekkel jártak el ezek ia bestiák. (Propper Sándor: Bele vonszolják a bolsevizmusba az embereket! — Malasits Géza: Ha majd a paraszt is puskát fog, akkor majd másképpen beszélnek az önök csendőrei is! - Zaj.) T. Képviselőház! En a legkomolyabb figyelmeztetéssel fordulok most a belügyminiszter úrhoz és megkérdezem tőle: mit akarnak velünk és mit akarnak ezzel a szerencsétlen országgal? Nem elég az, hogy a nyomorúság, a kín, a szenvedés gyötri ennek az országnak népét? Hát ezekkel a közigazgatási betyárságokkal akarják még súlyosbítani a helyzetet? Mert Igenis, a belügyminiszter úr felelős mindazért, ami ebben az országban történik. (Ügy van! Ügy r van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az az utasítás, amelyet a belügyminiszter úr kiadott, szabadította fel ezeket a bestiákat ellenünk és ezeknek a munkája nyomán zuhog az ütleg, a verés és botozás a magyar dolgozó népre, (Zaj.) amelyet támadnak azért, mert szemben áll a felfogása az önök politikai rendszerével. Ha ez a dolog így folyik tovább, ki fogjuk adni a jelszót, védekezzenek ezek ellen a bestiák ellen. (Ügy van! Ügy van! — Taps és felkiáltások a szélsőbaloldalon: önvédelem!) Akik törvénytelenségekkel jönnek, öklüket emelik ellenünk és pofoznak, visszapofozzuk. (Ulain Ferenc: Mi is azt fogjuk tenni! — Peyer Károly: Ezek nem hatósági közegek, hanem rablók!) Ha önök akarják, hogy mély csend legyen ebben az országban, ha azt akarjak, hogy anarchia legyen ebben az országban, állunk elébe. De a szociáldemokratapárt szer-