Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-56
56 Az országgyűlés képviselőházának 56. ülése 1932 február 26-án, pénteken. bérlő szövetkezetek úgy, amint azt Schandl Károly igen t. képviselőtársam mondotta, megfelelő módon megalakíthatok legyenek (Helyeslés a jobboldalon.) és hogy azoknál a földeknél, amelyek ma talán a nehéz körülmények miatt is és a haszonbérleti helyzetnek súlyos voltánál fogva is akár tulajdonban, akár haszonbérletben gazdát akarnak cserélni, mód adassék arra, hogy a földmíves- és kisgazdatársadalom együttes összefogással tudjon egy olvan szövetkezetet alapítani, (Helyeslés és taps a jobboldalon.) amelyben a maga megélhetésének, az általános nagy agrárelgondolásnak, a nemzeti gazdaságpolitikának megfelelően elhelyezkedni tud. (Helyeslés a jobboldalon.) En ezt a magam részéről a jövőben iminden körülmények között alá akarom támasztani (Helyeslés.) és mint egy interpellációra adott válaszomban mondottam, — az ütőerén akarom tartani a kezemet, mert nemcsak megalakítani kell ezeket a szövetkezeteket, hanem biztosítani is kell azt, hogy az ilyen szövetkezet a prosperitást megtalálja, « az ott elhelyezkedett egyének gazdasági jóléte is kellőleg meg legyen alapozva. (Helyeslés a jobboldalon.) Tekintettel arra, hogy Gaal Gaston igen t. képviselő úr határozati javaslata nem jelentene mást, mint egy statisztikai kimutatást arról, hogy milyen volt a legutóbbi három év alatt, különösen ezzel a törvénnyel kapcsolatban, a földbirtokforgalom., kérem, méltóztassanak ezt a határozati javaslatot elutasítani, mert nincs semmi szükség arra, hogy most megint bürokratikus 'munkát adjunk a tisztviselői karnak, mely munkának eredménye nem lehetne úgysem más, mint amit én Itt pár szóval bátor voltam elmondani. Hiszen ezeknek a kérdéseknek eldöntése nem is a földmívelésügyi minisztérium földbirtokpolitikai osztályának előadása vagy véleményezése 'alapján történt, hanem annak a bizottságnak előterjesztésére, amelyben a Képviselőház, a Felsőház és az Országos Mezőgazdasági Kamara megbízottai foglaltak helyet. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni és a határozati javaslatot elutasítani. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, .méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. - A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik az általános vita során Gaal Gaston képviselő úr által beadott határozati javaslat felett való szavazás. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a határozati javaslatot, amely szerint (olvassa): «Utasítsa a Ház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy még a részletes tárgyalás előtt az 1929., .1930. és 1931. években eladott és a minisztérium elbírálása alá került földbirtokokról pontos jegyzéket nyújtson be», elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Igen!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot elvetette. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző nrat. szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét). — Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Képviselőház! A címnél vagyok kénytelen egyrészt a földmívelésügyi miniszter úr egy-két megjegyzésére reflektálni, másrészt bizonyos kiegészítéseket hozzáfűzni a javaslat ellen tartott felszólalásomhoz. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) A miniszter úr, úgy látszik, félreértette az én felszólalásomat, amennyiben én nem az 1928. évi XLI. te. megalkotásáról mondottam, hogy az érdekképviseletek azt ellenezték, mert az érdekképviseletek akkor hozzájárultak ennek a törvénycikknek megalkotásához, annak tudatában, hogy ez a törvénycikk mindössze három évig marad érvényben és hatálya 1931 deeember 31-én automatice megszűnik. Ennek a törvényjavaslatnak akkor, 1928-ban, az érdekképviseletek tényleg nem voltak ellene. Egészen határozottan és világosan megmondottam felszólalásomban, hogy amikor az ügyosztály a törvénynek meghosszabbítására — amely törvény csak három évi érvénnyel volt megszavazva és amelynek hatálya 1931 december 31-én automatice megszűnt volna -*tfitt előterjesztést Mayer János igen t. akkori földmívelésügyi miniszter úrnak, akkor a miniszter úr saját miniszteri szobájába hívott össze szükebbkörű ankétet, amelyem ha jól emlékszem, mind a három mezőgazdasági érdekképviselet résztvett és unisono mind ennek a törvényjavaslatnak, pláne örök időkre való megalkotásával szemben foglaltak állást. Én tehát ezt mondottam és nem azt, amire a t. miniszter úr kvázi az én felszólalásom rektifikációjaképpen hivatkozott. Meg kell még emlékeznem arról, hogy a miniszter úr is abban jelölte meg ennek a törvényjavaslatnak célját mostani felszólalásában, hogy vigyáznunk kell arra, hogy olyan kezekbe kerüljenek a magyar földbirtokok, amelyek minden szempontból — és itt a szempontokat részletezte is — megbízhatók. Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, ezt a célt egyáltalában nem szolgálja. (Ügy van! Ügy van a baloldalon.) Mert ha szolgálhatná, akkor még azt mondaná rá, hogy végtére a felfogások lehetnek különbözők, az én felfogásom más, de legalább egy ellenkező felfogást a törvényjavaslat, ha törvénnvé válik, száz százalékig ki fotr elégíteni. A mélyen t. miniszter úr azonban éppen olyan jól tudja, mint ahogy én tudom, hogyha e r törvényjavaslat alapján — majd ha törvénnyé lesz — a bizottság véleménye szerint a kormány meg is fogja tagadni egy birtok átruházását bizonyos nem kívánatos személyek vagy elemekre, akkor azoknak a nem kívánatos személyeknek vagy elemeknek nem kell mást tenniök, mint megvárni, hogy az a földbirtokos tönkremenjen és majd az árverésen fele áron, szóval potom árom megveheti ez a nem kívánatos egyén vagy elem ugyanezt a birtokot. Mert ha legalább arról gondoskodnék ez a törvényjavaslat, hogy lenne benne egy olyan szakasz, amely kimondaná. hogy az egyszer így megtagadott birtokvételt egy árverésen ne lehessen egyszerűen kijátszani és nem kívánatos elemek kezébe juttatni a birtokot akkor azt mondanám, hogy van a javaslatban bizonyos törvényszerű logika, azonban abban, hogy megtagadjam egy tulajdonostól azt v hogy a maga szanálására eladhassa birtokának egy részét amivel megmenthetné a másik felét és ezzel azt a tulajdonost belekényszeríteni egy csődbe, egy végrehajtási eljárásba, hogy ott éppen ez a nem kívánatos elem vehesse meg azt a birtokot, akitől védni kívánja a javaslat országos szempontból a magyar földet, ebben én mélyen t.
