Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-56

56 Az országgyűlés képviselőházának 56. ülése 1932 február 26-án, pénteken. bérlő szövetkezetek úgy, amint azt Schandl Károly igen t. képviselőtársam mondotta, meg­felelő módon megalakíthatok legyenek (He­lyeslés a jobboldalon.) és hogy azoknál a föl­deknél, amelyek ma talán a nehéz körülmények miatt is és a haszonbérleti helyzetnek súlyos voltánál fogva is akár tulajdonban, akár ha­szonbérletben gazdát akarnak cserélni, mód adassék arra, hogy a földmíves- és kisgazda­társadalom együttes összefogással tudjon egy olvan szövetkezetet alapítani, (Helyeslés és taps a jobboldalon.) amelyben a maga megélhe­tésének, az általános nagy agrárelgondolásnak, a nemzeti gazdaságpolitikának megfelelően elhelyezkedni tud. (Helyeslés a jobboldalon.) En ezt a magam részéről a jövőben iminden körülmények között alá akarom támasztani (Helyeslés.) és mint egy interpellációra adott válaszomban mondottam, — az ütőerén akarom tartani a kezemet, mert nemcsak megalakítani kell ezeket a szövetkezeteket, hanem biztosítani is kell azt, hogy az ilyen szövetkezet a pros­peritást megtalálja, « az ott elhelyezkedett egyének gazdasági jóléte is kellőleg meg legyen alapozva. (Helyeslés a jobboldalon.) Tekintettel arra, hogy Gaal Gaston igen t. képviselő úr határozati javaslata nem jelen­tene mást, mint egy statisztikai kimutatást arról, hogy milyen volt a legutóbbi három év alatt, különösen ezzel a törvénnyel kapcsolat­ban, a földbirtokforgalom., kérem, méltóztassa­nak ezt a határozati javaslatot elutasítani, mert nincs semmi szükség arra, hogy most me­gint bürokratikus 'munkát adjunk a tisztvi­selői karnak, mely munkának eredménye nem lehetne úgysem más, mint amit én Itt pár szó­val bátor voltam elmondani. Hiszen ezeknek a kérdéseknek eldöntése nem is a földmívelés­ügyi minisztérium földbirtokpolitikai osztályá­nak előadása vagy véleményezése 'alapján tör­tént, hanem annak a bizottságnak előterjesz­tésére, amelyben a Képviselőház, a Felsőház és az Országos Mezőgazdasági Kamara megbízot­tai foglaltak helyet. Kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni és a határozati ja­vaslatot elutasítani. (Elénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Elnök: Minthogy szólásjoga többé senkinek nincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvání­tom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, .mél­tóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. - A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik az általános vita során Gaal Gaston képviselő úr által beadott határozati javaslat felett való szavazás. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a határo­zati javaslatot, amely szerint (olvassa): «Uta­sítsa a Ház a földmívelésügyi miniszter urat, hogy még a részletes tárgyalás előtt az 1929., .1930. és 1931. években eladott és a minisztérium elbírálása alá került földbirtokokról pontos jegyzéket nyújtson be», elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Igen!) Akik elfogadják, méltóztas­sanak felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A Ház a határozati javaslatot elvetette. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző nrat. szíveskedjék a törvényjavaslat cí­mét felolvasni. Petrovics György jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat címét). — Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Képviselőház! A címnél va­gyok kénytelen egyrészt a földmívelésügyi mi­niszter úr egy-két megjegyzésére reflektálni, másrészt bizonyos kiegészítéseket hozzáfűzni a javaslat ellen tartott felszólalásomhoz. (Hall­juk! Halljuk! a baloldalon.) A miniszter úr, úgy látszik, félreértette az én felszólalásomat, amennyiben én nem az 1928. évi XLI. te. megalkotásáról mondottam, hogy az érdekképviseletek azt ellenezték, mert az ér­dekképviseletek akkor hozzájárultak ennek a törvénycikknek megalkotásához, annak tudatá­ban, hogy ez a törvénycikk mindössze három évig marad érvényben és hatálya 1931 deeem­ber 31-én automatice megszűnik. Ennek a tör­vényjavaslatnak akkor, 1928-ban, az érdekkép­viseletek tényleg nem voltak ellene. Egészen határozottan és világosan meg­mondottam felszólalásomban, hogy amikor az ügyosztály a törvénynek meghosszabbítására — amely törvény csak három évi érvénnyel volt megszavazva és amelynek hatálya 1931 december 31-én automatice megszűnt volna -*­tfitt előterjesztést Mayer János igen t. akkori földmívelésügyi miniszter úrnak, akkor a mi­niszter úr saját miniszteri szobájába hívott össze szükebbkörű ankétet, amelyem ha jól emlékszem, mind a három mezőgazdasági ér­dekképviselet résztvett és unisono mind ennek a törvényjavaslatnak, pláne örök időkre való megalkotásával szemben foglaltak állást. Én tehát ezt mondottam és nem azt, amire a t. miniszter úr kvázi az én felszólalásom rek­tifikációjaképpen hivatkozott. Meg kell még emlékeznem arról, hogy a mi­niszter úr is abban jelölte meg ennek a tör­vényjavaslatnak célját mostani felszólalásá­ban, hogy vigyáznunk kell arra, hogy olyan kezekbe kerüljenek a magyar földbirtokok, amelyek minden szempontból — és itt a szem­pontokat részletezte is — megbízhatók. Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, ezt a célt egyáltalában nem szolgálja. (Ügy van! Ügy van a baloldalon.) Mert ha szolgálhatná, akkor még azt mondaná rá, hogy végtére a felfogások lehetnek különbözők, az én felfogásom más, de legalább egy ellenkező felfogást a törvényja­vaslat, ha törvénnvé válik, száz százalékig ki fotr elégíteni. A mélyen t. miniszter úr azonban éppen olyan jól tudja, mint ahogy én tudom, hogyha e r törvényjavaslat alapján — majd ha tör­vénnyé lesz — a bizottság véleménye szerint a kormány meg is fogja tagadni egy birtok átruházását bizonyos nem kívánatos szemé­lyek vagy elemekre, akkor azoknak a nem kí­vánatos személyeknek vagy elemeknek nem kell mást tenniök, mint megvárni, hogy az a földbirtokos tönkremenjen és majd az árveré­sen fele áron, szóval potom árom megveheti ez a nem kívánatos egyén vagy elem ugyan­ezt a birtokot. Mert ha legalább arról gon­doskodnék ez a törvényjavaslat, hogy lenne benne egy olyan szakasz, amely kimondaná. hogy az egyszer így megtagadott birtokvételt egy árverésen ne lehessen egyszerűen kiját­szani és nem kívánatos elemek kezébe juttatni a birtokot akkor azt mondanám, hogy van a javaslatban bizonyos törvényszerű logika, azonban abban, hogy megtagadjam egy tu­lajdonostól azt v hogy a maga szanálására el­adhassa birtokának egy részét amivel meg­menthetné a másik felét és ezzel azt a tulaj­donost belekényszeríteni egy csődbe, egy vég­rehajtási eljárásba, hogy ott éppen ez a nem kívánatos elem vehesse meg azt a birtokot, akitől védni kívánja a javaslat országos szem­pontból a magyar földet, ebben én mélyen t.

Next

/
Thumbnails
Contents