Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-56

40 Az országgyűlés képviselőházának tisztában vagyunk ezeknek az értelmével is. Az utóbbi időkben módunkban volt az ilyen szavaknak jelentőségét és értelmét megta­nulni, mert hiszen az 1920 : XXXVI. t.-cikk végrehajtása során ugyanezek az intenciók érvényesültek, és ez képezett jogcímet az igényjogosultaknak, akik a földreformban való részvételre jelentkeztek, olyan megrostá­lására, mint ahogyan őket annakidején meg is rostálták. De ugyanez volt a jogcím a föld­reform végrehajtásánál akkor is, amikor a 10—20 holdas, zsidókézben lévő birtokokat igény­bevették a földreform céljaira s ugyanakkor a mellettük elterülő nagybirtokok nyugodtan úsz­ták meg a földbirtokreformot; ez volt a jog­cím akkor, amikor a házhelyeket nem lehe­tett közvetlenül a falvakkal kapcsolatos terü­leteken igénybevenni, hanem a falutól 10, sok helyen 15 kilométer távolságra elterülő terü­leteken. ^Mint a törvényjavaslat indokolása említi, három esztendő alatt hat esetben, ösz­szesen 8613 katasztrális holdra vonatkozólag mondotta^ ki ^ a f öldmívelésügyi miniszter az elővásárlási jogot. Tegnap itt egyik képviselőtársam említést tett arról, hogy milyen területekre nézve érvé­nyesítette a földmívelésügyi miniszter úr ezt az elővásárlási jogot. Elmondotta, hogy külön­böző turistaegyesületek által egy vagy másfél katasztrális holdat vett igénybe a földmívelés­ügyi miniszter, bizonyára nagy nemzeti és bir­tokpolitikai szempontokból. Ebben a nyolcezer és néhány száz katasztrális holdban valószínű­leg ezek a területek is benne foglaltatnak. De kíváncsi volnék tudni, hol fekszenek ezek az igénybevett birtoktesteké Kiváncsi volnék arra, hogy kik voltak az eladók és kik voltak azok, akik birtokpolitikai szempontból károsak és veszedelmesek voltak és így a vételt meg kellett akadályozni. Részemről nem zár­kóznám el nemcsak az elővásárlási jogtól, ha­nem azontúl még a kisajátítási jogot is haj­landó volnék biztosítani az esetben, ha valóban a magyar nép érdekében álló birtokpolitikát folytatnának, (Kálmán István: Ez egészen ter­mészetes!) Mint rá fogok mutatni, nem egészen természetes és nem egészen úgy van, mert az utóbbi években nagyon sajnálatosan kellett ta­pasztalnunk azt, hogy bizony nem birtokpoli­tikai és nem nemzeti, hanem egészen más cé­lokat szolgáltak az elővásárlási joggal és a ki­sajátítási joggal, (Meskó Zoltán: Üzleti célo­kat!) noha magát a nagy nemzeti gondolatot iparkodtak a kurzus szája íze szerint magya­rázni. (Kálmán István: Még egyet seml láttam, pedig már többet megnéztem!) Beszélek még ezekről. (Esztergályos János: Az az ön baja, hogy ilyesmit nem lát. Ez veleszületett hiba is lehet, nem tehet róla! — Propper Sándor: Szűk látóköre van!) Különben is illuzórius az elő­vásárlási jog, amikor nincs a földmívelésügyi miniszter úrnak pénze rá, amikor csak vétót emelhet a vásárlás ellen. Én magam is felvetem a kérdést, hogy ha a turistaegyesület egy ka­tasztrális holdját igénybevették, vájjon akkor a Mándy Samu által Békésmegyében vásárolni szándékolt területet igénybeveszik-e Vájjon ezt a vásárlást meg fogják-e akadályozni?- Kí­váncsi vagyok rá és figyelemmel kísérem. (Propper Sándor: A Samu megint vásárol? — Meskó Zoltán: Nem tehet a Samu róla!) • Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Ne szóljanak közbe! őrizzék meg a tárgyalás ko­molyságát! Szeder Ferenc: Meg vagyok győződve ar­ról, hogy ebből a törvényjavaslatból az önök szavazatával törvény lesz és majd figyelemmel . ülése 1932 február 26-án, pénteken. kísérem, vájjon azok a nemzeti, birtokpolitikai célok, amelyeket az indokolás említ, hogyan ér­vényesülnek. (Propper Sándor: A korrupció újabb lehetőségei!) De az önök szempontjából felvetődik a kérdés, hogy mi van a szabad birtokforgalom­mal, amelyért annyit verekedtek? Nem gon­dolják a túlsó oldalon, hogy a kijárásokkal kapcsolatos panamázásokra rendkívül alkalmat adó elővásárlási jog az önök által, mindunta­lan hangoztatott szabadforgalmat széttapossa és nem gondolják azt, hogy a föld vételárát, amelyről önök minduntalan megállapítják, hogy állandóan süllyed, ez a javaslat kedve­zőtlen irányban befolyásolja? Ezekre a kérdé­sekre önöknek kell majd a választ megadni, amikor érvelnek a javaslat szükségessége mel­lett. De én szeretném, ha idehozná a miniszter úr valóban azokat a célokat és intenciókat, amelyek ennek a javaslatnak benyújtására késztették. Nem szeretek bújócskát játszani a javaslatok körül és nem szeretem, ha a való­ban elérni szándékolt célokat burkoltan hozzák a törvényhozás^ elé. En pedig azt hiszem, hogy ez a javaslat és ennek indokolása nem fejezi ki a tulajdonképpeni célt, amelyre kíváncsi volnék. Ezek az elgondolások indítanak arra, hogy ezt a törvényjavaslatot ne fogadjam el. Ha most túl ezen a törvényjavaslaton, ezzel a ja­vaslattal kapcsolatos kérdések taglalásába bo­csátkozom, ezt azért teszem, mert a túloldalról felszólaló t. képviselőtársaim valamennyien túlmentek magának a javaslatnak szakszerű tárgyalásán és az egész mezőgazdasági és föld­birtokpolitikai komplexust bevonták a tárgya­lás anyagába. Amikor tehát ezzel a javaslattal kapcsolatosan felszólalok, úgy érzem, hogy ezekhez a kérdésekhez nekem is van mondani­valóm, A földbirtokreform lezárult. Ez a javaslat is annak egyik záróakkordja és úgy vélem, a kötelesség f parancsát teljesítem, amikor az egész kérdésre nézve és a mezőgazdasággal kap­csolatos kérdésekre nézve is, kritikai észrevé­teleimet megteszem. Mostanában a földbirtokreform kérdése el­halványul az egész dolgozó népet elöntő nyo­morúság mellett és az emberek általában szí­vesen megfeledkeznek arról, hogy a nyomorú­ság azért hágott olyan mérhetetlen fokra és azért hághatott ilyen fokra, mert a magyar föld igazságtalanul és aránytalanul oszlik meg (Üpy van! Ügy van! a szélsŐbalóldalon.) az ország lakossága között, és ezen az aránytalanságon nem javított az a föld birtokreform sem, amely­nek, ismétlem, záróakkordja ez a kis törvény­javaslatocska. Amikor végignézem ennek a földbirtokreformnak eredményét és azokat az embereket, akik ennek a földbirtokreformnak, hogy úgy mondjam, állásaiban részesültek, úgy érzem, hogy ezzel a földbirtokreformeljárással ismételten^ megcsalták és becsapták a magyar dolgozó népet, amely hitt abban ... Elnök: Kérem, képviselő úr, szíveskedjék kifejezéseiben a parlamenti illemhez alkalmaz­kodni. (Propper Sándor: így történt, sajnos!) Csendet kérek, Propper képviselő úr. Szeder Ferenc: ...amely hitt abban, hogy a földbirtokreform földbirtokpolitikai téren megszünteti majd azt a mérhetetlen arányta­lanságot és igazságtalanságot, amely külö­nösen jellemzője Volt a magyar földbirtok­viszonyoknak. Most már a valóság világánál beszélhetünk, mert előttünk áll az 1920. évi XXXVI. te. eredménye, amelyet mi számta­lanszor kritika tárgyává tettünk a végrehajtás

Next

/
Thumbnails
Contents