Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.
Ülésnapok - 1931-68
Az országgyűlés képviselőházának 68. egyszóval, akik élvezik ebben az országban a nyilt szavazás előjogát. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon') Ma délelőtt Eckhardt Tibor t. képviselőtársam emiitett itt még egy rendkívül érdekes adatot, amely a maga nagy tragikumában valóban alkalmas volna arra, hogy az egész Ház figyelmét lekösse és a Házat gondolkodóra bírja. Eckhardt Tibor idézte Albert Thomas-nak statisztikáját, amely szerint Magyarország az az ország, amelynek kivitele leginkább csökkent. Tényleg egy ilyen statisztikai adat mutatja azt, hogy gazdasági tekintetben kevés ország van ilyen szomorú, ilyen tragikus, hogy ne mondjam, kilátástalan és reménytelen helyzetben, mint ez az ország. Olyanok a viszonyok, t. Ház, olyan a világgazdasági helyzet, — kapcsolatban azzal, hogy mi agrárország vagyunk — hogy valóban Magyarországnak nem igen van kilátása és reménysége arra, hogy ez a helyzet egyhamar javára ! változhatnék meg. ! De felvetem a kérdést: voltaképpen miért van az, hogy ennek az országnak sorsa, gazdasági élete olyan időkben, mint amilyenek a mai idők, ilyen kilátástalanságba tudott sülylyedni? Vájjon csakugyan a sors rendelete-e az, hogy ennek az országnak minden más lehetősége, mint a gabonakivitéli, búzakiviteli lehetősége, hiányzik; a sors rendelése-e az, hogy ez az ország a gazdasági struktúra tekintetében hátul kullog, hogy ez az ország annyira elmaradt? Nem, t. Ház! Ennek is okai azok az osztályok, amelyek ebben az országban évszázadokon keresztül privilégiumokat élveztek. (Farkas István: TTgy van! A feudalizmus!) Igenis, a feudalizmus az oka. Ezek történelmi tények. (Csikvándi Ernő: Mese!) Semmi mese! Valóság! (Farkas István: Nem ismeri a magyar történelmet!) A történelemnek közismert ténye és adata, hogy amikor az iparosodás folyamata Európaszerte végbement... (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A feudalizmust Nyugaton találták ki, próbálták reánk erőszakolni, de soha e em sikerült! — Györki Imre: Ott megszüntették és itt behozták! — Farkas István: A háború előtt csak itt volt és Oroszországban! — Propper Sándor: Made in Hungary! Itt csinálták meg és tartották fenn legtovább! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Itt sohasem nyert polgárjogot! Ez nyugati kigondolás!) Mondom, amikor az iparosodás folyamata Európában végbement, amikor mindenütt a modern ipar és kereskedelem volt kialakulóban, itt csak egyetlen akadálya támadt ennek: a privilegizált osztályok akadályozták meg, azoknak magatartásán, politikáján bukott meg az, hogy Magyarországnak például akkora ipara és kereskedelme fejlődjék, mint Ausztriának. Tessék elolvasni, itt a Ház könyvtárában is megkapható — Láng Lajos volt m. kir. kereskedelemügyi miniszternek könyvét, amelyben többek között ilyeneket olvashatnak (olvas'sa): «II. József elszigetelési rendszerében a tilalmakat a külfölddel szemben a legmagasabbra csigázta, hogy a közbenső vámsorompókat fenntartotta és pedig olyképpen, hogy a forgalom Ausztriából Magyarországba meglehetősen szabad volt, ellenben Magyarországból Ausztriába mindenféle módon, mind vámokkal és adókkal, mind pedig kezelési szabályokkal megnehezíttetett. Ez igazságtalan intézkedésnek magyarázást bőven megadja gróf Pálffy kancellárhoz in tézett híres leirata 1785 december 30-áról. II. József azt kívánta, hogy a magyar _ nemesség mondjon le adómetentességéről. (Zaj a szélsőülése 1932 április 18-án, hétfőn. 465 baloldalon. — Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Mégis magától mondott le 48-ban!) Ennek ellenében kész^ lett volna Magyarországot ugyanolyan elbánásban részesíteni, mint Ausztriát; nevezetesen készséggel előmozdította volna a gyárak keletkezését* amelyeket most elnyomott stb. stb.... (Farkas István: Ezért haragudtak rá annakidején a magyar mágnások!) «... mert egyenesen kijelentette, hogy az országot gyarmatnak fogja tekinteni, amelyből megnehezíti a mükészítmények kivitelét stb.» Mondom, ez olvasható többek között Láng Lajos volt m. kir. kereskedelmügyi miniszternek (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Mi köze ennek a magyarsághoz 1 ?) a vámok történetéről szóló könyvében. (Zaj a jobboldalon. — Büchíer József: Habsburg-szellem, nem az idegen szellem! Az, amelyet Önök még mindig szolgáltak! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Itt feudalizmus sohasem volt — Farkas István: A magyar főurak és a Habsburgok egyetértettek!) Ezzel az egy-két példával csak azt kívántam bizonyítani, hogy úgy mint a múltban, a jelenben is itt néhány száz családnak, néhány száz nagybirtokosnak vagy nagy kapitalistának az érdeke dominál a nagy tömegekkel szemben. (Ügy van! Ügy van! a szélsobaloldalon. — Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: Aránylag több embernek van itt szavazati joga, mint Franciaországban! — Farkas István: A kormány is játék ezeknek a kezében! — Propper Sándor: A kartel nagyobb úr, mint a kor- % mány! — Büchler József: Wolff Károly is ezt mondta! A tőkéről beszélt! Eckhardt Tibor is! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ravasz püspök is! — Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Azt ne mondják! Ravasz okos ember!) Ha megnézzük ennek az országnak költségvetéseit, nem tagadható, hogy itt a szükséges kiadások fedezetének legeslegnagyobb hányada a nagy tömegek szolgáltatásából ered és nem azoknak egyenes adóztatásából, akik ezt még a mai viszonyok között is megtehetnék. Azpk, akik még mindig tehetősek, ma sem teljesítenek, azok ma is csak kapnak az államtól (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) az utóbbi évtizedekben, az utóbbi tíz esztendőben éppúgy, mint a legutóbbi háromnegyed év alatt, nagyrészt ilyen törvényjavaslatok segítségével is, amilyet a kormány most is el akar fogadtatni a parlamenttel. Nem lehet elvitatni, hogy itt a gazdasági válságnak, mondjuk legakutabb ideje, a legutóbbi két esztendő óta az a helyzet, hogy az agráriusok abban a helyzetben, amelybe a válságfolyamánjutottak az állam, vagyis az adózók pénzéből kártalaníttatják magukat, ugyanakkor, amikor a válság következtében a tömegek pusztulnak és nyomorúságot szenvednek, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Németországban pedig a vámbevételekkel! — Büchler József: Űj rendszer, hogy a miniszter mindig közbeszól!) Nem lehet tagadni, hogy ez azért lehetséges, mert ezek az osztályok a politikai államhatalom birtokában vannak. Ezen a helyzeten változtatni kelL mert ma valóban odajutottunk, hogy vagy ők, vagy az ország. Abból a tragikumból, hogy ennek az országnak a dolgozói, ennek az országnak a pusztulásba, a szegénységbe roskadt milliói kénytelenek szolgálni egyetlen^ réteget, egyetlen osztályt, csakhamar katasztrófa lehet, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ha ezen nem változtatnak. De ezt a változást természetesen csak az ország gazdasági és elsősorban politikai struktúrájának változása segítségével lehet véghezvinni (Ügy van! 66*
