Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-68

438 Az országgyűlés képviselőházának resztülviendő kedvezményt jelent Magyarországnak. A magyar részről ezek ellenében í biztosított tarifális kedvezmények a tárgyalások során három csoportba osztattak. Ufv a preferencia életbeléptetésénél, mint âz állategészségügyi egyezmény keresztülvitelénél bizonyos nehézségek merültek fel, amelyeket előzően ellminálni kellett. Az állategészségügyi egyezmény ugyanis csak abban az esetben jelent a magyar szar vasmarhaexport szempontjából ránk nézve előnyt, ha a szállítmányokat átvevő állam — tehát Németország részéről — oly deklaráció tétetik, hogy az útnak indított marhák az esetben is átvétetnek az átvevő állam részéről, ha időközben esetleg valami állati betegség lép fel a szállítmánynál. Mivel ugyanis nem vagyunk szomszédos ak Németországgal, akár Csehországon, akár Ausztrián keresztül szállítunk magyar szarvasmarhákat Németországba, ha ez a garancia Németország részéről nem adatik meg előzőleg, akkor az útközbe eső államok t nem lesznek hajlandók továbbítani marhaszállítmányainkat, mert ha útközben megbetegszik az állat, akkor azt Németország nem veszi át. Ez a szükséges deklaráció Németország részéről időközben megtörtént és Németország megnyitotta a magyar szarvasmarha-export részére a német határt. Igaz, hogy csakis a bodenbachi határállomáson keresztül, amennyiben a drezdai piacot kaptuk meg, amely a magyar szarvasmarhaexport szempontjából nem a legelőnyösebb, mert a drezdai piacon mindig gyöngébb minőségű marhák kerülnek felhajtásra, és így a magyar érdekek szempontjából megfelelőbb lett volna a müncheni piac, azonban a müncheni piac megnyitása elől a németem elzárkóztak azzal az indoklással, hogy a müncheni piacra olyan nagy a felhajtás, hogy ha a magyar szarvasmarha is megjelennék ezen a piacon, ezzel, túlnagy konkurreneiát támasztanának saját bajor tenyésztésüknek. E helyett inkább tehát a drezdai piacot nyitottak meg részünkre. A szerződésben azonban gondoskodás örtént arról is, hogy amennyiben a tapasztalatok azt fogják bizonyítani, hogy a drezdai piac nekünk nem megfelelő, mert a magyar szarvasmarha a drezdai piacra nem fog tudni kijutni és ott nem fogunk tudni jelentősebb mennyiségeket elhelyezni, ez esetben jogunkban áll a szerződést felmondani, vagy pedig a német állam részéről gondoskodás fog történnni, hogy részünkre más piacot jelöljenek ki. A szerződés szerint Magyarországnak biztosított kontingens ugyanaz^ amelyet Németország a német-svéd szerődésben Svédországnak biztosított, vagyis évente 6.000 darab szarvasmarha, azzal a hozzáfűzéssel, hogy amennyiben ennek a kontingensnek 90%-át ki tudjuk használni, úgy ez a kontingens a következő évben 7000 darabra emelkedik. Ha megvizsgáljuk a régi statisztikai adatokat — abból az időből, amikor Magyarországból Németországba szarvasmarha még kivihető volt, — azt találjuk, hogy a háború után 1922ben és 1925-ben Németországba tényleg körülbelül 6—7000 darab szarvasmarha ment ki évenként, tehát ezzel a kontingenssel meg lehettünk elégedve. Azonfelül biztosíttatott részünkre egy 80.000 kilogrammos sertéskontingens is, mivel régebben tényleg állandóan sertést is expprtáltunk Németországba, még pedig az export mintegy 1400—1500 darabot tett ki, sőt azonfelül sertéshúst is szál68. ülése 1932 április 18-án, hétfőn. lítottunk ki Németországba. Közben azonban Németország annyira fejlesztette saját sertéstenyésztését és olyan vámokkal védekezett a külföldi sertés behozatala ellen, hogy nem igen remélhető, hogy Magyarország a jövőben a biztosított kontingens dacára ezt gyakorlatilag kihasználhassa és Németországba sertést kiszállíthasson. Mivel — mint említettem — Németország részéről időközben az állategészségügyi akadályokat elhárították, a kormány a törvényhozástól nyert felhatalmazás alapján a szerződés egy részét életbeléptette, mégpedig azt a részét, amely a marhabevitellel volt junktimban. Errevonatkozólag a kormányzat a multévi 1931. évi XIV. tc.-ben nyert felhatalmazás alapján a 6910. számú rendeletben intézkedett. Ez a rendelet múlt év december 28-án jelent meg és ezzel az említett intézkedéseket a kormány december 31-én életbe is léptette. Tekintettel kell azonban lennünk arra, hogy az 1931 : XIV. tc.-ben adott felhatalmazás hatálya már lejárt és hogy a közel jövőben életbeléptethető a német szerződésnek az a része is, amely a preferenciális gabonavámoktól tétetett függővé, mert időközben Németországnak sikerült azokat az akadályokat is elhárítania, amelyek ennek a preferenciának életbeléptetését eddig hátráltatták. Azok közül az államok közül ugyanis, amelyeknek Németországgal a legnagyobb kedvezmény alapján szerződésük van jelenleg érvényben, többen tiltakoztak az ellen, hogy Németország Magyarországnak búzára külön preferenciális vámokat engedélyezzen. Mindaddig tehát, amíg ezek az államok tiltakozásukat vissza nem vonták, Németország nem volt abban a helyzetben, hogy a preferenciális búzavámot velünk szemben életbeléptethesse, örömmel jelenthetem a t. Háznak, hogy ezek a nehézségek már elsimultak és így most már felette kívánatos, hogy a német-magyar szerződésnek második része, tehát az a része is életbeléptettessék, 'amely a preferenciális gabonavámokkal hozatott junktimba. így biztosítékunk és minden reményünk megvan arra, hogy a közeli aratás során Németország jelentékeny mennyiségű búzát fog tőlünk átvenni. iSzükségesnek . tartom még tájékoztatásul megemlíteni azt is, hogy már a multévi tárgyalások során megállapodtunk Németországgal egymillió métermázsa búzának az átvételét illetőleg az 1930. és 1931. évi termésből, közbejöttek azonban a közismert pénzügyi és gazdasági bajok és a középeurópai államok devizakorlátozó rendelkezései, úgyhogy ezt a megállapodást effektuálni már nem volt lehetséges, mert Németország nem volt abban a helyzetben, hogy a megkötött megállapodás értelmében ezt az 1 millió métermázsa búzát tőlünk átvegye. A folyó évben azonban ígéretünk van arra vonatkozólag, hogy t vásárlások tényleg eszközöltetni fognak Németország részéről, és pedig egy állami (bevásárló szerv révén, Magyarország részéről pedig minden legális gabonakereskedő szállíthat Németországba gabonát. Amennyiben látni fogjuk, hogy a német export tényleg megindul és itt örömmel jelenthetem!, hogy a múlt hetekben már az első marhaszállítmányok elindultak Drezda felé iés amennyiben látni fogjuk, hogy Csehszlovákia részéről nem fognak a tranzitóforgalomban, a határállomáson az export elé akadályokat gördíteni és végül a gabonaszállítások is tényleg megindulnak, úgy ez esetben a szerződés harmadik része is rövidesen életbeléptetendő lesz. A most tárgyalás alatt álló javaslatban arra vonatkozólag kér a